9 találat a megadott hiánypótlás biztosítása tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelennek nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni - a) pont.Amennyiben a szakmai ajánlat olyan hiányosságban szenved, ami nem hiánypótolható, úgy ezt a tárgyalás során sem lesz képes az ajánlatkérő helyrehozni, hiszen a szakmai ajánlat teljes hiánya esetében nem áll fenn a lehetősége annak, hogy az ajánlatkérő egyáltalán tudjon miről tárgyalni. Annak nincs akadálya, hogy az ajánlatkérő felvilágosítást kérjen, de a hiánypótlási szabályok betartásával azt a szakmai ajánlatot engedheti be a tárgyalásra, mely alkalmas arra. A Kbt. 89. § a) pontja nem azt teszi szükségessé, hogy még a szakmai ajánlatot is a tárgyalás végéig lehessen pótolni úgy, hogy már a tárgyalás elején egyértelmű, hogy hiánypótlása nem megengedett. Nem elegendő érv tehát ez ahhoz, hogy minden ajánlattevőt beengedjen az ajánlatkérő tárgyalni, majd szükségtelenül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől felvilágosítást kérni. Garanciális szabály, hogy a hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótolandó hiányokat. A vizsgált tényállás kapcsán az ajánlatkérő egyáltalán nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, hiszen a hiánypótlás keretében nem kérte, hogy a közös ajánlattevők csatolják az érintett értékelési részszempontra vonatkozó dokumentumot, vagyis e tekintetben a hiánypótlás lehetőségét nem biztosította. Az ajánlatkérő azzal, hogy az értékelési részszemponthoz tartozó dokumentum hiányára csupán az ajánlat érvénytelennek nyilvánítása körében hivatkozott, a Kbt. 71. § (6) bekezdését is megsértette, ugyanis e jogszabályhely alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlel. Természetesen a Kbt. ismertetett rendelkezései is kógensek, azoktól az ajánlatkérő nem térhet el, és nem dönthet saját belátása szerint úgy, hogy egyes hiányokat pótoltat, másokat pedig - a hiánypótlás lehetőségének biztosítása nélkül - az ajánlat érvénytelennek nyilvánítása körében vesz figyelembe.Összességében tehát megállapítható, hogy amennyiben az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívás megküldése előtt már észlelte, hogy a közös ajánlattevők részéről valamely dokumentum hiányzik, úgy a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint fel kellett volna hívnia őket ennek pótlására. Ha pedig az ajánlatkérő a szóban forgó hiányt valamilyen oknál fogva csak később észlelte, akkor ebben a körben újabb hiánypótlást kellett volna elrendelnie a Kbt. 71. § (6) bekezdésére figyelemmel. A Kbt. szellemiségével, alapelveivel is összeegyeztethetetlen az ajánlatkérő eljárása, ugyanis a teljes körű (akár többkörös) hiánypótlással a jogalkotó egyértelműen azt az össztársadalmi érdeket kívánta érvényre juttatni, hogy minél több gazdasági szereplő tehessen megfelelő ajánlatot annak érdekében, hogy a verseny szélesedjen, és így az ajánlatkérő minél jobb ár-érték arányú árut, szolgáltatást szerezhessen be, így biztosítva a közpénzek hatékony felhasználását. A Közbeszerzési Hatóság következetes álláspontja szerint a hiánypótlás arra irányul, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet.Korlátja azonban a hiánypótlás megadásának, hogy az a 71. § (3) bekezdés szerint nem járhat alapelvi sérelemmel, és a beszerzési tárgy jellemzőire vonatkozóan csak nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható. A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdése a hiánypótlás megadásának korlátairól szól az alábbiak szerint:A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:- nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és- annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja - a) és b) pontok.Vitakérdés lehet, hogy egyáltalán szükséges-e olyan hiánypótlás kibocsátása, mely egyértelműen érvénytelen ajánlatok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható;- hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása: nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja;- a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótoltatott szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását - Kbt. 71. §-ának (1)-(9) bekezdései.Az (1) bekezdés rögzíti, hogy a hiánypótlás célja egyrészt az ajánlatból vagy a részvételi jelentkezésből hiányzó igazolások pótlására vonatkozó lehetőség megadása az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező számára, másrészt, hogy abban az esetben, ha az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben olyan kijelentés, nyilatkozat vagy igazolás van, amely nem egyértelmű, akkor annak tartalmát is tisztázni lehessen.A fenti cél elérése érdekében rögzíti a (3) bekezdés, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben szereplő iratokat a hiánypótlás során kiegészíteni és módosítani is lehet. Ez a lehetőség vonatkozik a kizáró ok és alkalmasság igazolása során benyújtott iratokra is.A (4) és (6) bekezdésből állapítható meg, hogy a hiánypótlási felhívásban megjelölt hiányokat az ajánlatkérő által meghatározott hiánypótlási határidőben kell teljesíteni. Amennyiben az eljárásban újabb hiánypótlást rendel el az ajánlatkérő, mert újabb hiányt észlelt, a korábbi hiánypótlásban megjelölt hiányt a később hiánypótlásban már nem lehet teljesíteni, másképpen fogalmazva, a kért iratot, nyilatkozatot, igazolást a hiánypótlásra megállapított határidőben kell beadni, mert a határidő elmulasztása esetén, a késve benyújtott hiánypótlást az ajánlatkérő már nem veheti figyelembe az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés elbírálása során.A (6) bekezdés ezen túlmenően utal arra is, hogy az ajánlatkérő korlátozhatja az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező által bevonni tervezett új gazdasági szereplő tekintetében a hiánypótlás lehetőségét. Az ajánlatkérő ugyanis rendelkezhet úgy az ajánlati vagy a részvételi felhívásban, hogy ha a bevonni tervezett új gazdasági szereplő miatt válna szükségessé a hiánypótlás, akkor ezt egyáltalán nem, vagy csak az általa előre meghatározott korlátozással teszi lehetővé.A (8) bekezdés tartalma alapján az állapítható meg, hogy a teljes szakmai ajánlat (azaz a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat) nem pótolható. Annak csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibája javítható vagy hiánya pótolható, amely egyes ajánlati elemeket érint, így például a beszerzés tárgyának jellemzőire, vagy az ajánlattevő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]divíziói szoros kapcsolatban állnak az ajánlatkérővel, ugyanakkor saját függetlensége igazolásával, bizonyításával egyértelművé teheti, hogy független jogi személyként jogszerűen tehet ajánlatot az eljárásban.A hivatkozott 25. § (8) bekezdésének szabálya a következő. Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő - hiánypótlás vagy felvilágosításkérés útján - köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa. Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érvényes és értékelhető ajánlatok száma növekedjen.Erre tekintettel a 67. § (5) bekezdése rendelkezik az újabb hiánypótlás lehetőségéről, a következő tartalommal.Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő (részvételre jelentkező) az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hiánypótláskérést. Tehát a joggyakorlat inkább akceptálja a többszöri hiánypótlást, mint annak esetleges elmaradását. Azok a kezdeményezések, amelyek például arra utaltak, hogy az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt önkéntes hiánypótlásra,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hiánypótlási felhívásban a pótolandó hiányokat.A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során a 26. § nem megfelelő alkalmazása esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek vagy több szakaszból álló eljárásban kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető.Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra - (2)-(4) bekezdések.A hiánypótlás körének szűkítése egy, speciális esetben történhet meg, mikor az ajánlattevő új gazdasági szereplőt von be hiánypótlás keretében az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő (részvételre jelentkező) az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetben, ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét, és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, akkor az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget adhat - a kizáró okokkal, - az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására is. Ha pedig az ajánlati felhívásban a hiánypótlást korlátozott körben tette lehetővé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja. A hiánypótlásra vonatkozó további rendelkezéseket az utalt jogszabályhely (3)-(7) bekezdései tartalmazzák az alábbiak szerint: - a hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat; - az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat, ún. korlátozott hiánypótlás esetén azonban csak az ajánlati felhívásban szereplő körben; - a hiánypótlást követően az ajánlatkérő jogosult szükség esetén akár több alkalommal is újabb hiánypótlást elrendelni akkor, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt, és ezt az ajánlattevő az előző bekezdés alapján sem pótolta. Ez a megoldás a korábbi szabályozáshoz képest újdonság, hiszen az ajánlatkérő hibája esetén lehetőség van a reparációra, azaz az elfeledett hiánypótlásokra történő felszólításra; - ha az ajánlatkérő több hiánypótlást is megenged, a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, végül - a hiánypótlás körében a jogalkotó tilalmat is meghatározott, miszerint az nem eredményezheti az ajánlatnak a közbeszerzési törvény 81. §-ának (4) bekezdése szerint értékelendő tartalmi elemei módosítását, továbbá a hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá a törvény 66. §-ának (2) bekezdése vagy a 67. §-ának (4) bekezdése szerinti szervezet megjelölésével[…] részlet vége a válaszból.