Találati lista:
1 Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése
Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
2 További aláíró felrögzítésének módja
Kérdés: Egy tárgyalásos eljárás részvételi szakaszában a gazdasági szereplők közé rögzítettem a kapacitásnyújtókat. Az egyikhez együttes aláíróként felvittem két embert. Az elvárt nyilatkozat és az előszerződés nem érkezett meg a beadásig, de az időközben beérkezett iratot más írta alá. Nem eredményez érvénytelenséget, ha az adott gazdasági szereplőhöz felrögzítek egy újabb aláírót? Megtehetem?
3 Hiánypótlás lehetősége régi minősített ajánlattevői igazolás megadása esetén
Kérdés: A részvételi jelentkezés pillanatában az EEKD-ban még a régi minősített ajánlattevői igazolás és határozat számát adtuk meg. Ez hiánypótolható? (Az ajánlatkérő nem vette észre.)
4 Kapacitásbiztosító felvétele saját szakember helyett hiánypótlás keretében
Kérdés: Ha az ajánlatunkban alkalmasság igazolására saját szakembert mutatunk be, azonban a szakember önéletrajzát az ajánlatkérő a hiánypótlás keretében kifogásolja, és emiatt cserélni kell a szakembert, lehet-e utólag a hiánypótlás időszakában kapacitásbiztosítót felvenni a saját szakember helyett? (Az eljárás nyílt és a saját szakember már nem dolgozik nálunk. Ez a kérdés arra az esetre is vonatkozik, ha csak alkalmasságot igazol a szakember, de külön arra az esetre is, ha az alkalmasság igazolásán kívül a többlet szakmai tapasztalata értékelési részszempontként is szerepel.)
5 Önkéntes hiánypótlási módok
Kérdés: Az önkéntes hiánypótlást már nem tudtuk feltölteni, ezért egyéb kommunikációban csatoltuk. Ezt az ajánlatkérő nem fogadta el annak ellenére, hogy ő maga is jelezte, hiánypótlást fog kiírni. Mi volt az oka, hogy nem írta ki? Esetleg van-e arra lehetőség más ilyen esetben, hogy az EKR-ben megnyissuk ezt a lehetőséget?
6 Ajánlat újraszámolásának számítási hibaként kezelése
Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?
7 Felolvasólap és önéletrajz eltérésének kezelése bírálati szakaszban
Kérdés: Az új hiánypótlási szabályt értelmezve kérdezem, hogy mi az eljárásrend, ha az ajánlattevő a felolvasólapon 60 hónapot ír, de az önéletrajzból csak 59 hónap derül ki, vagy fordítva? Ezt hogyan kell értelmezni a bírálat során?
8 Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban
Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
9 Hiánypótlási szabályok értelmezése
Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
10 Hiánypótlás elrendelésének feltétele
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
