3 találat a megadott hiánypótlás tartalma tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]amennyiben az érintett szervezet kizáró ok hatálya alá került, azonban kifejezetten hiánypótlásra való felhívást a hamis adatszolgáltatás körében nem rögzít a Kbt. 71. § (4) bekezdése.A fentiekben hivatkozott Kbt. rendelkezés szerint, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-f), h) és k)-n) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hamis adatszolgáltatás esetét az ajánlatkérőnek ne kellene kezelnie az eljárás során. Amennyiben az ajánlattevő hamis adatszolgáltatását kívánja tisztázni, és kiderül, hogy a kapacitást biztosító szolgáltatta a hamis adatot, az ajánlatkérőnek az általános szabályok szerint kell eljárnia. A 71. § (4) bekezdése ettől még érvényesül, csak más esetekre vonatkozik. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója (a továbbiakban: Útmutató) a hiánypótlás szabályairól (2021. 07. 05.) kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 71. § (4) bekezdése nem hiány pótlására, hanem arra az esetre vonatkozik, ha kizáró ok áll fenn valamely kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó vonatkozásában. Az Útmutató értelmében ilyenkor minden esetben hiánypótlási felhívást kell küldeni, amelynek célja, hogy a kizárt gazdasági szereplő helyett az ajánlattevő szükség esetén másik gazdasági szereplőt nevezzen meg.Az új kapacitást biztosító szervezet bevonására ugyanakkor egyszakaszos eljárásban feltétel nélkül, míg a kétszakaszos eljárások második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő Kbt. 71. § (4) szerinti felhívása alapján és kizárólag akkor kerülhet sor, ha a gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül kizáró ok hatálya alá.Mivel a hamis adatszolgáltatás kizáró okára mindez nem vonatkozik, így a kétszakaszos eljárás második része esetében nincs lehetőség a kapacitást biztosító cseréjére és más kizáró ok miatti cserére sem.Az útmutató ugyan utal arra az esetre, amikor a gazdasági szereplő már a részvételi szakaszban kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, amikor is felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése, de ezt nem fejti ki részletesen. Ez az a helyzet - véleményünk szerint -, mely a fenti szabályozás alapján, kétszakaszos eljárás esetén nem kezelhető a kapacitást biztosító cseréjével. Kétszakaszos eljárásban, annak ajánlattételi szakaszában tehát új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre - azaz a Kbt. 71. § (4) bekezdés szerinti ajánlatkérői felhíváson túl - nem vonható be[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]így akár az is felmerülhet, hogy nem indokolás benyújtására, hanem hiánypótlásra vonatkozó határidőt határoz meg az ajánlatkérő az indokolás ellentmondásaival kapcsolatos kérdésének benyújtásakor.A törvény 71. §-ának (5) bekezdése szerint amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.Természetesen ennek következménye van az önkéntes hiánypótlás értelmezése vonatkozásában is, hiszen egy újabb indokoláskérés, mely felvilágosításkérést is magában foglal, akár úgy is értelmezhető, hogy az ajánlatkérő a korábbiakban benyújtott indokolásokat önkéntesen módosítsa, hiszen nyitva áll a határidő arra, hogy önkéntesen eldöntse utólag, mit szeretett volna leírni.A 71. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.Véleményünk szerint a 71. § hiánypótlása és a 72. § szerinti indokoláskérés két külön jogi instrumentum, melynek együttes alkalmazása nem teszi szükségessé a parttalan indokolások és azok javításának korlát nélküli elfogadását. A 72. § szerinti indokolás kérése keretében az ajánlatkérőnek is érdemes figyelnie arra, hogy ne felvilágosítást kérjen, hanem további indokolást az esetlegesen fennálló ellentétes információk vonatkozásában az indokolások között. Nem várható el, hogy parttalan módosításokkal és utólagos változtatásokkal tegye elfogadhatóvá az ajánlattevő ajánlatát, válaszolva az indokoláskérések tartalmára.A Kbt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről a kérésről[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]éppen azt nem eredményezhette, hogy az érintett ajánlattevőket mielőbb felhívják hiánypótlásra. Ennek megfelelően az ajánlatkérő előírhatja tehát hiánypótlásra vonatkozó kikötéseit, azaz hogy egy vagy több alkalommal is engedélyezi-e a hiánypótlást, azonban ennek további számszerűsítése idegen az új szabályozástól. Éppen ennek nincs értelme, hiszen az ajánlatkérő pontosan attól a rugalmasságtól fosztja meg az eljárást, amelyet az új szabályozás céloz, azaz hogy a legkirívóbb hiányosságokra azonnal felhívja a figyelmet, a további pontatlanságokat pedig később jelezze. Ez még nem jelenti azt, hogy ugyanaz a tartalmi elem újra pótoltatható lenne, azaz ebben a tekintetben a szabályozás nem újult meg. A hiánypótlás elmaradásának következményeiről természetesen lehet tájékoztatni az ajánlattevőt - hiszen a Kbt. erre vonatkozó szabályozása esetleg ismeretlen[…] részlet vége a válaszból.