Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott hiánypótlás terjedelme tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől felvilágosítást kérni. Garanciális szabály, hogy a hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótolandó hiányokat. A vizsgált tényállás kapcsán az ajánlatkérő egyáltalán nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, hiszen a hiánypótlás keretében nem kérte, hogy a közös ajánlattevők csatolják az érintett értékelési részszempontra vonatkozó dokumentumot, vagyis e tekintetben a hiánypótlás lehetőségét nem biztosította. Az ajánlatkérő azzal, hogy az értékelési részszemponthoz tartozó dokumentum hiányára csupán az ajánlat érvénytelennek nyilvánítása körében hivatkozott, a Kbt. 71. § (6) bekezdését is megsértette, ugyanis e jogszabályhely alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlel. Természetesen a Kbt. ismertetett rendelkezései is kógensek, azoktól az ajánlatkérő nem térhet el, és nem dönthet saját belátása szerint úgy, hogy egyes hiányokat pótoltat, másokat pedig - a hiánypótlás lehetőségének biztosítása nélkül - az ajánlat érvénytelennek nyilvánítása körében vesz figyelembe.Összességében tehát megállapítható, hogy amennyiben az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívás megküldése előtt már észlelte, hogy a közös ajánlattevők részéről valamely dokumentum hiányzik, úgy a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint fel kellett volna hívnia őket ennek pótlására. Ha pedig az ajánlatkérő a szóban forgó hiányt valamilyen oknál fogva csak később észlelte, akkor ebben a körben újabb hiánypótlást kellett volna elrendelnie a Kbt. 71. § (6) bekezdésére figyelemmel. A Kbt. szellemiségével, alapelveivel is összeegyeztethetetlen az ajánlatkérő eljárása, ugyanis a teljes körű (akár többkörös) hiánypótlással a jogalkotó egyértelműen azt az össztársadalmi érdeket kívánta érvényre juttatni, hogy minél több gazdasági szereplő tehessen megfelelő ajánlatot annak érdekében, hogy a verseny szélesedjen, és így az ajánlatkérő minél jobb ár-érték arányú árut, szolgáltatást szerezhessen be, így biztosítva a közpénzek hatékony felhasználását. A Közbeszerzési Hatóság következetes álláspontja szerint a hiánypótlás arra irányul, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2022. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4829

2. találat: Értékelési szempont alátámasztásául szolgáló önéletrajz benyújtása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében pótoltatható-e olyan önéletrajz, amely értékelési szempont alátámasztásául szolgál? (Az önéletrajz nem került benyújtásra, kizárólag a felolvasólapon tett megajánlást az ajánlattevő a tapasztalati hónapok vonatkozásában, illetve űrlapon nevesítette a szakembert.)
Részlet a válaszból: […]űrlap egyértelműen benyújtásra került. Az űrlapon a szakmai önéletrajzban igényelt információ is szerepelt. A szakember ennek megfelelően egyértelműen beazonosítható, azaz nem élhet azzal vissza az ajánlattevő, hogy a bontást követően keresi és nevesíti a szakembert. A nevesítést és a tapasztalati hónapok megjelölését követően ettől még a hiányosságot pótolni kell, ahol nincs az ajánlattevő könnyű helyzetben, hiszen a többszörös hiánypótlás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4783

3. találat: Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén

Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
Részlet a válaszból: […]végzi, ugyanakkor nem áll fenn ugyanez a vélelem az azonosítás nélkül feltöltött dokumentumok vonatkozásában. Ebben az esetben véleményünk szerint az aláírásnak nem formai jelentősége van. Ezt erősíti a Kbt. 41/A. §-a, amely (4) bekezdésében kifejezetten utal arra, hogy űrlap kitöltése esetében a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni az űrlapot.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés alapján az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4678

4. találat: Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszból: […]az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek.Mivel a kérdés nem kezelhető számítási hibaként, hiszen valójában az ajánlattevő nem számolta el az ajánlati árat, hanem nem megfelelő módon tüntette fel, így a kérdés elsősorban az, hogy a hiánypótlás megoldás lehet-e.A Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.Érdekes, ahogy a felolvasólap ilyen fontosságúvá vált a hazai szabályozásban, melynek benyújtása alól felmentést egyedül elektronikus licit esetében kap az ajánlattevő az alábbiak alapján:Az ajánlatkérő a 69. § megfelelő alkalmazásával hívja fel az ajánlattevőt vagy az ajánlattevőket a 66. § (4) és (6) bekezdése, valamint a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatok, továbbá a jogszabályokban vagy adott esetben az eljárást megindító felhívásban előírt egyéb iratok - különösen a szakmai ajánlat - benyújtására. Az ajánlattevőknek felolvasólapot nem kell benyújtaniuk - Kbt. 116. §-ának (5) bekezdése.A felolvasólaptól tehát nem tekinthet el az ajánlatkérő, az az ajánlat része, mely nem formai kérdés, azaz hiánya érvénytelenséget okoz, tekintettel a törvény 66. §-ának (5) bekezdésére. A hiányosság azonban nem olyan típusú, amely ne lenne hiánypótoltatható, a kérdés esetünkben az, hogy a felolvasólap mely része változhat a hiánypótlás során. Ha az érintett adat máshol is egyértelműen szerepel az ajánlatban, akkor egyértelműen hiánypótoltatható. Ha azonban a felolvasólap az egyetlen forrása az információnak, akkor a kérdés érzékenyebb.A Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése alapján a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet.A hiánypótlás korlátait[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3971

5. találat: Hiánypótlás korlátozhatósága

Kérdés: Milyen mértékben korlátozhatom a hiánypótlás lehetőségét?
Részlet a válaszból: […]mindaddig, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra;- az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő (részvételre jelentkező) az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás - feltéve hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem (vagy csak az általa meghatározott korlátozással) rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók;- az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint, és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra;- a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: a 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, vagy az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával - a) és b) pontok;- a (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Ennek keretében átalánydíjas kivitelezési szerződés esetén a szakmai ajánlat részeként benyújtott árazott költségvetés tételei és egységárai pótolhatók, módosíthatók, kiegészíthetők vagy törölhetők, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár, vagy annak értékelés alá eső összege változását nem eredményezi. Az ily módon javított árazott költségvetés tekintetében a 68. § nem alkalmazható;- az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a (3) és (7) bekezdésekben foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (7) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.A hivatkozott rendelkezések alapján az alábbi megállapítások tehetők:- Az ajánlatkérő az ajánlattevők[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3525

6. találat: Hiánypótlási felhívás hiánypótlással nem orvosolható ajánlati hiba esetén

Kérdés: Hulladékszállítási szolgáltatás nyílt eljárása során az egyik bírálati részszempont a hulladékgyűjtő edények egyszeri ürítési díja. A díjat a dokumentáció előírásai szerint nettó forintban, egész számmal kell megadni, az ajánlattevő azonban az ajánlatában a díjat nem egész számmal adta meg. Megítélésünk szerint ez nem hiánypótolható, hiszen bírálati részszempontot érintene a hiánypótlás. Ugyanakkor ilyen és hasonló esetben, amikor hiánypótlással sem orvosolható az ajánlat hibája, kötelező-e felszólítani hiánypótlásra az ajánlattevőt, ha más hiányosságai is vannak, vagy hiánypótlás nélkül érvényteleníthető az ajánlat?
Részlet a válaszból: […]változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem be­folyásolja.Függetlenül attól, hogy mindez a teljes ajánlati árat akár csak elenyésző mértékben is módosítja, az értékelés alá eső részösszeget érinti, tehát a fenti 67. § (8) bekezdés értelmében hiánypótlás keretében nem kezelhető a probléma.A következő kérdés, hogy értelmezhető-e a probléma számítási hibaként. A számítási hibára vonatkozó alábbi definíció értelmében az alapadatok alapulvételével kell gondoskodni a számítási hiba javításáról. Esetünkben azonban az alapadat egy adott érték, melynek hibája nem számítási hibából ered, hanem már eleve hibásan megadott értékformátumból.A törvény 69. §-a alapján ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 63. § (4) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3465

7. találat: Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszból: […]bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy- az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával - a) és b) pontok.A (8) bekezdés értelmében a (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja.A fentiek szerint a korlát feloldását jelenti a (8) bekezdés, melynek értelmében a nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható, annak ellenére, hogy műszaki tartalomról beszélünk, amennyiben annak változása a teljes ajánlati árat, valamint a verseny eredményét nem érinti. Kérdésként merülhet fel, hogy kétszakaszos eljárás esetében az első szakaszban, amennyiben a referencia mértéke a második szakaszba kerülés feltétele, nyújthat-e be a részvételre jelentkező önkéntes hiánypótlás keretében újabb referenciákat. A kérdés azért releváns, mivel ebben az esetben ugyan nem érint értékelési szempontot, azonban a második szakaszba történő jutás feltételével kapcsolatban a későbbi referencia benyújtása növeli az önkéntes hiánypótló esélyeit. Ennek ellenére a hiánypótlás akár önkéntesen is elfogadható, hiszen erre mindenkinek meg lett volna, illetve megvan a lehetősége, amennyiben más hiánypótlási határidő figyelembevételével nyújtja be azt az érintett. Szükséges tehát legalább egy határidő megállapítása, mely irányadó lehet az önkéntes hiánypótlók részére is. Ennek hiányában az önkéntes hiánypótló az értékelés végéig benyújthatná önkéntes hiánypótlását. Az értékelés szakasza az összegezés eljuttatásával ér véget, melyről a részvételre jelentkezőnek, ajánlattevőnek nem biztos, hogy pontos tudomása van. Az önkéntes hiánypótlásra tehát a rendes hiánypótlás szabályai vonatkoznak, azaz ennek megfelelően nem szabad ajánlatkiegészítésként, módosításként került definiálásra a törvényben.A Kbt. 67. §-ában megfogalmazott hiánypótlási szabályok értelmében hiánypótlás keretében új gazdasági szereplő bevonása nem engedélyezett. Mindez vonatkozik az alvállalkozó cseréjére is, melyet a teljesítés szakaszában részletesen szabályoz a Kbt. A benyújtást követően nincs lehetőség a változtatásra anélkül, hogy az ajánlat ezáltal érvénytelenné ne válna. Legközelebb a szerződés aláírását követően van lehetőség a bejelentett és nevesített alvállalkozó cseréjére az alábbiak szerint.A Kbt. 128. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3163
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Önéletrajz kiegészítése

Kérdés: Ajánlatkérő új önéletrajzot kér, amelyben a korábbi referenciái is szerepelnek a szakembernek. Pontosabban még be tudnánk írni több referenciát is, amire eddig nem gondoltunk. Megtehetjük?
Részlet a válaszból: […]kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: - a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; - ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; - a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; - a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal - Kbt. 83. §-ának (1)-(2) bekezdés, (2) bekezdés a)-d) pontok. A 81. § (4) bekezdés rendelkezése értelmében az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2769
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Új termék megajánlása hiánypótlásként

Kérdés: Fénymásoló berendezések szállítására kiírt közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. A közbeszerzési műszaki leírásban előírta az ajánlatkérő, hogy a másolási sebesség tekintetében (lap/másodperc) milyen minimumkövetelményt kell, hogy teljesítsen a megajánlott termék. Értékelési szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, amelyben a minimumkövetelmény feletti másolási sebesség is szerepelt értékelési részszempontként. Az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely nem felelt meg a minimumkövetelménynek. Erre a hiánypótlás során felhívták a figyelmét. A hiánypótlásra benyújtott nyilatkozatában az ajánlattevő megváltoztatta a megajánlott terméket, egy, a korábbinál fejlettebb, korszerűbb, de ugyanabba a gépcsaládba tartozó fénymásolót ajánlott meg arra hivatkozva, hogy a hiánypótlási szabályok ezt lehetővé teszik. Nem kellene az ajánlatkérőnek érvényteleníteni az ajánlatot?
Részlet a válaszból: […]értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével, és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; - a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal - a)-d) pontok. A hiánypótlás jogintézménye főszabályként lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő a hiánypótlás körében olyan módosításokat, kiegészítéseket tegyen ajánlatában, amelyekkel megfelel a felhívás, a dokumentáció és a releváns jogszabályok rendelkezéseinek, azaz elhárítja azokat az okokat, amelyek ajánlatát érvénytelenné tennék. Ugyanakkor a megengedő rendelkezések mellett vannak korlátok is. E körben - a kérdésre is reflektálva - korlátozást jelent a (2) bekezdés a) és b) pontja. Az a) pont szerint nem lehet olyan ajánlati elemet módosítani, amely értékelésre került, a b) pont szerint pedig, amennyiben egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani. A kérdés szerinti esetben az egyik elbírálási részszempont a megajánlott termék másolási sebessége (a minimumérték felett). Ebből következően az a véleményünk, hogy jelen eljárásban a törvény 83. § (2) bekezdésének a) pontja miatt nem lehet más terméket megajánlani a hiánypótlás során, és ezzel korrigálni az eredeti termék olyan hiányosságát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2729
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Alvállalkozói közreműködés megjelölése hiánypótlásban

Kérdés: Papírszállításra írtunk ki közbeszerzési eljárást. Ajánlattevői konzorcium jelentkezett, és megjelöltek egy alvállalkozót is, de a közreműködés százalékos arányát nem adták meg. A hiánypótlási eljárásban erre rákérdeztünk, és a válasz kapcsán pontosította ajánlatát a konzorcium, és az alvállalkozó közreműködési százalékát 30 százalékban jelölte meg. Kérdésünk, hogy ez a módosítás elfogadható-e?
Részlet a válaszból: […]alvállalkozó. Ha egy - a 4. § 2. pontjának a)-d) alpontjai hatálya alá nem tartozó - személy (szervezet) a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog részt venni a szerződés - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés - teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell, hogy szerepeljen - (5) és (6) bekezdések. A hivatkozott, előző bekezdés rögzíti, hogy abban az esetben, ha valamely közreműködőnek a szerződés teljesítésében való közreműködési aránya eléri a 25 százalékot, őt nem lehet alvállalkozónak tekinteni, hanem közös ajánlattevőként kell szerepeltetni. Ehhez kapcsolódóan meg kell vizsgálni még a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseket is. A Kbt. 83. § (2) bekezdésének c) pontja szerint a hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani - egyebek mellett: a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2727
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést