Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott hiánypótlási felhívás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kétszeres hiánypótlás tilalma

Kérdés: Az ajánlatkérő első alkalommal hiánypótoltatja az aláírást, majd a következő körben annak fordítását. Nem ütközik-e ez a kétszeres hiánypótlás tilalmának szabályába?
Részlet a válaszból: […]vonatkozásában további felhívási kötelezettsége van. Amennyiben formai hiányosság (elektronikus aláírás) vagy az idegen nyelvű irat miatt az érintett dokumentum tartalmának fordítására vonatkozó dokumentum kerül bekérésre, az ütközik a kétszeres hiánypótlás tilalmába, mivel valóban új hiányosság felmerülését követően kéri az ajánlatkérő.A Kbt. fentiekben hivatkozott 71. § (6) bekezdése a következők szerint szól: az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem -vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.Abban az esetben,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4696

2. találat: Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén

Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
Részlet a válaszból: […]végzi, ugyanakkor nem áll fenn ugyanez a vélelem az azonosítás nélkül feltöltött dokumentumok vonatkozásában. Ebben az esetben véleményünk szerint az aláírásnak nem formai jelentősége van. Ezt erősíti a Kbt. 41/A. §-a, amely (4) bekezdésében kifejezetten utal arra, hogy űrlap kitöltése esetében a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni az űrlapot.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés alapján az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4678

3. találat: Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet a válaszból: […]árazott költségvetés benyújtását kellett volna elrendelnie az ajánlattevő felé. Fentiek értelmében az ajánlatkérő szerint az ajánlattevő ajánlata nem felel meg a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltaknak.A későbbiekben az ajánlatkérő a döntésben is kitér arra, hogy az ajánlat érvénytelenségét nem az okozta, hogy a részletes költségvetés nem az általa kiadott mintán került benyújtásra, hanem az, hogy a részletes költségvetés egyáltalán nem került benyújtásra. Az ajánlatkérő szerint a kérelmező által ismertetett adatok nem feleltek meg az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetés részletességének: a nettó egységárak megadása nem minősül részletes költségvetésnek, és az alapadatokból az ajánlatkérőnek nem feladata a szükséges számítások elvégzése, illetve a vonatkozó áfakulcs megállapítása.A kérelmező ugyanakkor úgy gondolta, hogy a tartalom vonatkozásában az egzakt követelmény csak és kizárólag az volt, hogy a felolvasólapon az értéket az adott rész vonatkozásában meg kellett adni (ez nem vitatottan teljesült), és szakmai ajánlatot kellett csatolni egy részletesköltségvetés-tartalommal további megkötés nélkül, ami ugyancsak teljesült. Az ajánlattevő nem az ajánlott mintát használta, de nem vitatottan valamennyi elem esetében megadta a nettó egységárat, valamint megadta a részajánlat nettó ajánlati árát is.Az nem volt vitatott, hogy a kérelmező szakmai ajánlatként ismertette az általa megajánlott termékek műszaki paramétereit, gyártót, származási helyet, valamint a termék nettó darabárát és a termék darabszámát. A szakmai ajánlat tartalmazta továbbá a nettó összárat, ami a felolvasólapon értékelés alá vont nettó összárral megegyező volt.Ehhez képest a Közbeszerzési Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ajánlatban szereplő adattartalomra tekintettel nem zárható ki a hiánypótlás lehetősége, mivel az egyrészt az ajánlatban szereplő alapadatok felhasználásával egyszerű matematikai műveletek elvégzésével képzett adatok pótlására irányulna, másrészt az egyetlen hiányzó alapadat (áfakulcs) nem a kérelmező megajánlása, hanem törvényben szabályozott. Tehát minden feltétel adott ahhoz, hogy a hiánypótlással a kérelmező ne tudja érdemben módosítani a szakmai ajánlatát, így a hiba nem minősíthető jelentősnek.A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, és elmulasztotta a hiánypótlás elrendelésének kötelezettségét. Kitért arra, hogy Döntőbizottság döntése meghozatalakor nem tekinthet el attól a ténytől sem, hogy az árrészletező funkciója az, hogy tartalmazza a kérelmező kereskedelmi ajánlatát, ami jelen esetben az ajánlatban szerepelt, de annak adattartalma hiányos.Az eljárási dokumentumokban az árrészletező magát az árazott költségvetést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4554

4. találat: Hiánypótlási felhívás teljesítésének mellőzése

Kérdés: Az ajánlatkérő megnyitotta számomra az ESPD-t, hogy egészítsem ki az egyes honlapokat üzemeltető szervezetekkel, melyet ma már nem lehet előírni. Megtehetem, hogy nem javítom ki? Ha igen, elegendő nyilatkoznom erről?
Részlet a válaszból: […]§-ának (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a kizáró okok hiányát, valamint az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségét is fel kell tüntetniük a formanyomtatvány megfelelő részeiben - azon adatbázisok elérhetőségének kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.A (2) bekezdés alapján a gazdasági szereplőknek a formanyomtatványban fel kell tüntetniük azt is, hogy a III. és a IV. Fejezet szerinti igazolások kiállítására mely szerv jogosult - azon adatbázisokat üzemeltető szervek kivételével, amely adatbázisok ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.Mivel a hiánypótlás olyan információra vonatkozik, amit az ajánlatkérő nem kérhet, így a hiánypótlás megtételének hiánya sem okoz érvénytelenséget. Amennyiben nem hiánypótolja mindezt az ajánlatkérő, javasolt legalább egy rövid[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4365

5. találat: Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé - mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat -, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszból: […]2004/18 irányelv 51. cikke nem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé teszi az ajánlatkérő hatóság számára az olyan mulasztások bármiféle orvoslásának megengedését, amely mulasztásoknak az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő kifejezett rendelkezések szerint az ajánlattevő kizárását kell eredményezniük (2014. november 6-i Cartiera dell'Adda ítélet, C 42/13, EU:C:2014:2345, 46. pont; 2016. november 10-i Ciclat ítélet, C 199/15, EU:C:2016:853, 30. pont)...50. Másodsorban, bár a 2004/17 irányelv nem tartalmaz a 2004/18 irányelv 51. cikkével egyenértékű rendelkezést, a Bíróság megállapította, hogy e két irányelvvel nem ellentétes az, hogy az ajánlattévő ajánlatára vonatkozó adatokat kijavíthassák vagy kiegészíthessék, amennyiben az nyilvánvalóan pontosítást igényel, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések kiküszöbölése érdekében ez szükséges, azonban bizonyos követelmények tiszteletben tartása mellett (2012. március 29-i SAG ELV Slovensko és társai ítélet, C 599/10, EU:C:2012:191, 40. pont; 2017. május 11-i Archus és Gama ítélet, C 131/16, EU:C:2017:358, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).51. A Bíróság ennek megfelelően megállapította, hogy a tájékoztatáskérés azonban nem pótolhatja a szerződési dokumentáció által megkövetelt hiányzó iratokat vagy információkat, mivel az ajánlatkérőnek szigorúan tartania kell magát azokhoz a feltételekhez, amelyeket saját maga határozott meg (lásd ebben az értelemben: 2013. október 10-i Manova ítélet, C 336/12, EU:C:2013:647, 40. pont; 2017. május 11-i Archus és Gama ítélet, C 131/16, EU:C:2017:358, 33. pont)52. Az ilyen felhívás ugyanis nem eredményezheti azt, hogy az érintett ajánlattevő valójában olyan ajánlatot tesz, amely újnak minősülhet (2012. március 29-i SAG ELV Slovensko és társai ítélet, C 599/10, EU:C:2012:191, 40. pont; 2017. május 11-i Archus és Gama ítélet, C 131/16, EU:C:2017:358, 31. pont)."A C-599/10. számú Slovensko-ügyben hasonló következtetésre jut az Európai Unió Bírósága:40. Mindazonáltal e 2. cikkel nem ellentétes különösen az, hogy rendkívüli esetekben az ajánlat adatait kijavíthassák vagy kiegészíthessék, például amennyiben azok nyilvánvalóan csak egyszerű pontosítást igényelnek, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések kiküszöbölése érdekében ez szükséges, feltéve, hogy e módosítás nem vezet arra, hogy valójában új ajánlatot tesznek.Az Archus és Gama ítélet C-131/16. 31. pontja is kifejezetten az új ajánlat tételét emeli ki, mint a legfontosabb korlátot, hivatkozva a Slovensko ítéletre, valamint a C-336/12. Manova ítéletre.A Manova ítélet C-336/12. 31. pontja ismétli a Slovensko ítélet 40. pontját az alábbiak szerint:31. Az egyenlő bánásmód elvével és az átláthatósági követelménnyel ellentétes valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden tárgyalás, ami azt jelenti, hogy az ajánlat főszabály szerint nem módosítható, kezdeményezze azt akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevő (lásd ebben az értelemben a C 599/10. sz., SAG ELV Slovensko és társai ügyben 2012. március 29-én hozott ítélet 36. és 37. pontját).36. Ezenkívül e felhívás nem eredményezheti azt, hogy az érintett ajánlattevő valójában olyan ajánlatot tesz, amely újnak minősülhet (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott SAG ELV Slovensko és társai ügyben hozott ítélet 40. pontját).A fenti döntések arra hívják fel a figyelmet, hogy mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő felelőssége, hogy megfelelő hiánypótlás szülessen. Ajánlatkérő feladata, hogy a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően kell az ajánlatokat elbírálnia. Ha annak ellenére bocsát ki hiánypótlási felhívást, hogy arra jogszerűen nem lenne lehetősége - hiszen úgy a benyújtott hiánypótlás mindenképpen megsérti a Kbt. fentiekben ismertetett, 71. §-ának (8) bekezdését -, akkor az ajánlatkérő követ el jogsértést.A Kbt. 69. §-ának (1)-(2) bekezdései a kérdéshez kapcsolódóan az alábbi előírásokat tartalmazzák:- az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4272

6. találat: Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszból: […]részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet.Korlátja azonban a hiánypótlás megadásának, hogy az a 71. § (3) bekezdés szerint nem járhat alapelvi sérelemmel, és a beszerzési tárgy jellemzőire vonatkozóan csak nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható. A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdése a hiánypótlás megadásának korlátairól szól az alábbiak szerint:A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:- nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és- annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja - a) és b) pontok.Vitakérdés lehet, hogy egyáltalán szükséges-e olyan hiánypótlás kibocsátása, mely egyértelműen érvénytelen ajánlatok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4255

7. találat: Kapacitást nyújtó személlyel kapcsolatos hiánypótlási felhívás jogszerűsége

Kérdés: Kisvállalkozásunk közbeszerzési pályázatot nyújtott be a közelmúltban, melyben nyilatkoztunk arról, hogy kapacitást nyújtó személyre (felelős műszaki vezető) fogunk a projekt megvalósítása során támaszkodni. Az ajánlatkérő a pályázat első szakaszában hiánypótlásra szólított fel minket, miszerint pótlólag meg kell küldenünk ennek a személynek ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját vagy közjegyzői tanúsítványt. A megbízási szerződéssel, magánszemélyként bevont egyéntől jogosan követeli meg az ajánlatkérő az aláírásmintát vagy a közjegyzői tanúsítványt? A felelős műszaki vezetőként közreműködő személyt, ha kapacitást nyújtó szervezetként támaszkodunk rá, nevesített alvállalkozóként is szerepeltetnünk kell pályázati anyagunkban, vagy elegendő 10 százalék alatti, nevesített alvállalkozóként megjelölnünk? Jogosan kér tőlünk szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást is tartalmazó okiratot az ajánlatkérő nevezett személyre vonatkozóan a pályázat ezen szakaszában?
Részlet a válaszból: […]nevesített alvállalkozói körbe sorolni.Érdemes megjegyezni, hogy a hatályos Kbt. már az összes ismert alvállalkozó nevesítését kötelezővé teszi, azaz a nevesítés már nem csak a 10 százalékot elérő mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozik.Függetlenül attól tehát, hogy ez a szervezet, személy alvállalkozó is lesz, az ajánlatban kapacitást biztosítóként kell feltüntetni, tehát mindenképpen nevesíteni kell. Ebben az esetben szakemberként vonható be az érintett, és előszerződést vagy szerződést az alábbi esetben kérhet az ajánlatkérő.A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3890

8. találat: Hiánypótlás alkalmasságot igazoló dokumentumok hiányos csatolása miatt

Kérdés: Helyesen rendeli-e el az ajánlatkérő a hiánypótlást abban az esetben, ha az igazolásra felkért ajánlattevő csatolja az alkalmassági követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak? Hiszen ha hiánypótlást rendel el, nem tud eleget tenni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében rögzített kötelezettségének. Jól látjuk?
Részlet a válaszból: […]általános értelemben van lehetőség a hiánypótlásra. A Kbt. 71. §-ának (2) bekezdése alapján a pótolandó hiányosságok megjelölése kötelező, mely a törvény 71. §-ának (3) bekezdése szerint csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. Esetünkben az igazolás benyújtása során az ajánlattevő hiányosan igazolta alkalmasságát, vagy a kizáró oki nyilatkozat tartalma nem teljes körű. Ebben az esetben azonos módon dönt a hiánypótlás elrendeléséről az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő hiányos igazolása vonatkozásában is. Erre utal a Kbt. 71. § (3) bekezdésének utolsó mondata, mely szerint a hiánypótlás során a 69. § (4)−(5) bekezdése szerinti dokumentumokat is lehet módosítani és kiegészíteni.A kérdéshez kapcsolódóan, a Kbt. 71. §-ának (1)−(3) bekezdései az alábbi előírásokat tartalmazzák:− az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni;− a hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat;−[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3880

9. találat: Hiánypótlási felhívás nem teljesítése

Kérdés: Van-e annak következménye a későbbi közbeszerzési eljárásokra nézve, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást?
Részlet a válaszból: […]hiánypótlás elmaradása bizonyíthatóan nem más ajánlattevő helyzetbe hozását célozza, annak elmaradása eljárásjogi
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3713
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Érvénytelenné nyilvánítást megelőző hiánypótlási felhívás

Kérdés: Az ajánlattevő nem tett teljes körű ajánlatot, így - mivel ez nem pótolható - nem tekinthető érvényesnek az ajánlata. Ezenkívül más hiányosságokat is tartalmaz az ajánlat. Érvénytelenné nyilváníthatom-e az ajánlatát a nem pótolható hiányosságok miatt, vagy a többi hiányosság pótlására fel kell hívnom az ajánlattevőt? (Emellett az ajánlatkérő a 46/2011. kormányrendelet hatálya alá tartozik, vagyis a döntéseit a Miniszterelnökségnek kell jóváhagynia - erre 15 napja van -, csak ezután lehet eredményt hirdetni, aminek része az érvénytelenségre vonatkozó döntés is.)
Részlet a válaszból: […]az esetben az alábbi lesz.Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit - Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja.Amennyiben
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3544
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést