Határidők meghatározása a Kbt.-ben

Kérdés: Nem lenne célszerű, ha a Kbt. a határidőket munkanapban és nem naptári napban határozná meg? Gondolunk itt különösen a kiegészítő tájékoztatásra, amikor is például a hat napból egy péntek délután, kettő hétvége, és a kiegészítő tájékoztatás olyan tartalmú, hogy három nap alatt gyakorlatilag megoldhatatlan a válasz megfelelő benyújtása. Hiánypótlásánál hasonló a helyzet.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. vegyesen tartalmaz munkanapra és naptári napravonatozó szabályokat. Az irányelvi szabályokkal azonban ellenkezne, amennyibenteljes mértékben munkanapban szabályozná a jogalkotó a Kbt.-ben meghatározotthatáridőket.A kiegészítő tájékoztatás esetében többször felmerült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Hibás referencia

Kérdés: Kérdésünk referenciával kapcsolatos. Ha egyértelműen, a hiánypótlási felhívás átadásával megmondom a partnernek, hogy mit kell tartalmaznia a referenciaigazolásnak, és milyen formában kell azt megadni, s ennek ellenére nem annak megfelelően adja meg, és emiatt érvénytelenné nyilvánította ajánlatunkat az ajánlatkérő, mit tehetünk? És mi a helyzet akkor, ha a konkurens pályázónak megfelelőt ad, nekünk pedig nem?
Részlet a válaszából: […] Ajánlatában az ajánlattevő a felhívás és a dokumentációfeltételeit elfogadja, ennek megfelelően nyújtja be ajánlatát. Amennyiben azajánlat hiányosságot tartalmaz, vagy nem megfelelő tartalommal kerül belepéldául a referenciaigazolás vagy a pénzintézeti nyilatkozat, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Ajánlati elemek pótolhatatlansága

Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás szabálya az alábbiak szerint fogalmaz:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára,azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét;– a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággalkapcsolatos igazolások és nyilatkozatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Szűkített körű hiánypótlás terjedelme

Kérdés: Mely eljárásoknál nem kötelező a teljes körű hiánypótlás biztosítása? A szűkített körben történő hiánypótlásnak mire (mely elemekre) kell kiterjednie?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. új szabályai szerint, 2009. április 1-jétől mindeneljárásban kötelező teljes körben megadnia hiánypótlást. Másképpen fogalmazva,a korábban megengedett korlátozott hiánypótlás lehetősége a törvénybőlkikerült, a módosítással megszűnt ez a jogintézmény.Az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ellentétes rendelkezések a Kbt.-ben a hiánypótlás szabályozásánál

Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1-jétől hatályos Kbt. az alábbi esetekbenutal a hiánypótlás kizárásának lehetőségére:– 20. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább akövetkezőket kell tartalmaznia:e) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;– 133. § (1) Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Hiánypótlási felhívás kiadásának időpontja, határideje

Kérdés: A hiánypótlási felhívást az eljárás mely szakaszában lehet kiadni, és mi az az időpont, amíg kiadható?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás típusától függően mind részvételi, mind ajánlatiszakaszban lehetőség van hiánypótlási felhívás kibocsátására, amennyibenhiányosságok találhatók a részvételi jelentkezésekben vagy ajánlatokban. Nincsegyértelmű szabály a kiadás időpontjára vonatkozóan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

A hiánypótlási felhívás címzettjei

Kérdés: A hiánypótlási felhívást az azzal nem érintett ajánlattevőknek is ki kell adni?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási felhívást minden részvételre jelentkezőnek,ajánlattevőnek meg kell küldeni, biztosítva az esélyegyenlőséget, függetlenülattól, van-e az adott részvételre jelentkezőnek, ajánlattevőnek hiányossága. A Kbt. 83. §-ának (3) bekezdése értelmében ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Hiánypótlás lehetőségének kizárása alkalmasság körében

Kérdés: Közösségi rezsimben a felhívásban meglehetősen bonyolultan határozta meg az ajánlatkérő az alkalmasság feltételeit, néhol nem igazán tudjuk, hogy adott kritériumot mivel is lehetne igazolni. Ehhez képest kizárólag a kizáró okok hiányának igazolása körében biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Erős a gyanúnk, hogy ezzel egy pályázót kíván előnyben részesíteni. Mit tehetünk ilyenkor? Megjegyezzük, hogy az egyszerű rezsimben is szokásos a teljes körű hiánypótlás megengedése.
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás lehetőségének biztosítása 2009. április1-jétől ugyan kötelező, de annak körét a jogalkotó nem határozta meg pontosan.Azaz az ajánlatkérőnek lehetősége van a hiánypótlással érintett dokumentumokkörének szűkítésére. Amennyiben az ajánlatkérő pontosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Hiánypótlás szabályozása a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A Kbt. módosítása előtti kiírásban az ajánlatkérő nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét olyan eljárásban, amelynek tárgya rendkívül összetett, a benyújtandó mellékletek száma is tetemes. Változott-e a hiánypótlás szabályozása ebben a vonatkozásban, illetve az ajánlatkérő belátásán múlik-e annak megengedése a továbbiakban is?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől a hiánypótlás biztosítása kötelező azajánlatkérők számára. Az új hiánypótlási szabály az alábbiak szerint szól:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára,azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Banki igazolás alakszerűsége

Kérdés: A banki igazoláson szerepel, hogy az aláírás és pecsét nélkül is hiteles. Ennek ellenére az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásában tájékoztatta az ajánlattevőt, hogy banki igazolása – megállapítása, mármint az ajánlatkérő megállapítása szerint – nem hiteles, mert az nincs aláírva és lepecsételve. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A benyújtott igazolásokra vonatkozó ajánlatkérői elvárásokataz ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban kell meghatároznia. Amennyiben abanki igazolás vonatkozásában formai elvárásokat nem határozott meg, azokra a"szokásos" feltételek az irányadóak. A bankok által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
1
15
16
17
21