71 talált állásfoglalás a hirdetmény-ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő egészségügyi szolgáltató korábban DBR-t állított fel, melynek során előírta, hogy nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat. A DBR során megvalósított ajánlattételi szakaszban fenntartója utasítására a felhívásban előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazását, és az érintett részeket ezen indokra hivatkozással eredménytelenné nyilvánította. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény-ellenőrzése során hiánypótlás keretében azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ebben az esetben nincs lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a DBR felállításakor előírt, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjára vonatkozó rendelkezést az ajánlattételi szakaszban megváltoztassuk?

Kérdés: Van-e jogilag akadálya a DBR meghosszabbításának? Jelenleg 28 jelentkezőt tartalmaz, nem szívesen indítaná újra az ajánlatkérő.

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a második ajánlattevőnek is ítélhető az eljárás, amennyiben az első ajánlattevő árát ajánlja. Számomra nem világos, hogy ezt az értelmezést mi támaszthatja alá?

Kérdés: Mi értelme van az eredményhirdetésről szóló tájékoztató hirdemény-ellenőrzésének, amikor nincs is rajta mit ellenőrizni? Miért kell azért fizetni, ami egyébként az eljárási dokumentumokból következik?

Kérdés: Az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként elő volt írva a nyertes ajánlattevő számára ISO 14001 tanúsítvánnyal (vagy azokkal egyenértékű intézkedések leírásával) való rendelkezés. A szerződéskötés előkészítése során az ajánlattevő alvállalkozója azt ígéri előszerződés alapján, hogy biztosítja a nyertes ajánlattevő részére a felhívásban előírt irányítási rendszerek működtetését az ajánlatkérővel kötött vállalkozási szerződés időtartama alatt, és a létező rendszerre tanúsítványt is benyújt. Megköthető-e a szerződés?

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatáskérést a határidő előtt adtuk be. Az ajánlatkérő arra hivatkozik, hogy elkésett, de véleményünk szerint a hivatkozott Kbt. 114. § (6) bekezdése arra adna lehetőséget, hogy az ajánlatkérő élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. Vajon miért nem hosszabbított az ajánlatkérő határidőt?

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?

Kérdés: Védelmi beszerzés hirdetményét is ellenőrzi-e a Közbeszerzési Hatóság hirdetmény nélküli eljárás esetében?

Kérdés: Hogyan kell megjelentetnem azt az értékelési szempontot, amely többféle ár alapjául szolgál?