359 cikk rendezése:
1. cikk / 359 Összegezés közzététele
Kérdés: Az ajánlatkérő 2021. 04. 21-én uniós eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett, az eljárás eredményeként a keretmegállapodást több ajánlattevővel megkötötte, majd a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek ajánlattételi felhívás megküldésével 2025. 05. 10-én a Kbt. 105. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti versenyújranyitást kezdeményezett. A Kbt. 105. § (2) bek. c) pontja szerinti versenyújranyitás során a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet mikor hatályos, a 14. sz. melléklete szerinti összegezés alkalmazandó?
A) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2021. 04. 21-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
B) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2025. 05. 10-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
C) verzió: esetleg más?
A) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2021. 04. 21-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
B) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2025. 05. 10-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
C) verzió: esetleg más?
2. cikk / 359 Szerződés időtartama DBR esetén
Kérdés: Árubeszerzésre irányuló dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel három évre, ahol az ajánlattételre felkérések folyamatosak. Lassan közeledünk a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának végéhez. Szeretnénk kérdezni, hogy az újabb ajánlattételi felkérések eredményeként kötött szerződések túlnyúlhatnak a dinamikus beszerzési rendszer időtartamán?
3. cikk / 359 Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében
Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
4. cikk / 359 Mellőzés esetén bírság
Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
5. cikk / 359 Jogorvoslat kiterjesztése
Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?
6. cikk / 359 GVH-bejelentési kötelezettség
Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
7. cikk / 359 Kizárólagossági nyilatkozat
Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
8. cikk / 359 Előzetes tájékoztató módosítása
Kérdés: Az üzleti tervünk részeként elkészítettük ez évi közbeszerzési tervünket, és már meg is küldtük a Közbeszerzési Hatóságnak közzétételre az időszakos előzetes tájékoztatót. Most észleltük, hogy tervezési hiba miatt a logisztikai rendszerünk karbantartására vonatkozóan szerepeltettünk egy olyan közbeszerzést, amire majd a következő évben fog sor kerülni. Mi a teendő ilyen esetben? Módosítani kell a tájékoztatót, ha az adott közbeszerzést nem kívánjuk megvalósítani az idei évben?
9. cikk / 359 Részteljesítési határidő módosítása
Kérdés: Amennyiben a szerződésben a részteljesítési határidőket nem, csak a végső teljesítési határidőt kötbérezzük, de szeretnénk a köztes határidőket módosítani, közzé kell tenni tájékoztató hirdetményt a szerződésmódosításról, vagy nem szükséges, mert egyébként nincs kötbérkövetkezménye a köztes határidőknek?
10. cikk / 359 Nyilvánosság biztosítása nemzeti rezsimes kivétel esetében
Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?
