Találati lista:
1. cikk / 364 Lehívási kötelezettség keretszerződésben
Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?
2. cikk / 364 Referenciakövetelmények enyhítése
Kérdés: Építési beruházásra kiírt uniós közbeszerzési eljárásban konzultációt tartottunk, amelyen egyúttal a helyszíni bejárásra is sor került. Az érdeklődők által a konzultáción feltett tisztázó kérdések hatására átgondoltuk a referenciakövetelményeket, és enyhíteni szeretnénk rajtuk. Elegendő, ha erről közvetlenül a konzultáción részt vevő potenciális ajánlattevőket tájékoztatjuk? Vagy erről hirdetményt is közzé kell tennünk?
3. cikk / 364 Hirdetmény módosítása és az EKR
Kérdés: Jelenleg nem tudok benyújtani ajánlatokat, nem is tudom, miért van felfüggesztve ez a lehetőség egy éppen zajló eljárásban. Ha az utolsó pillanatban nyílik csak meg, akkor hogyan tudok megfelelni? Nem lesz időm feltölteni, vagy éppen nem tudom megoldani, hogy az ajánlat benyújtására jogosult éppen akkor ott legyen.
4. cikk / 364 Referenciaelvárások módosítása
Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tartottunk. A konzultáción feltett kérdések miatt módosítani szeretnénk a referenciaelvárásokon. A konzultáción valamennyi potenciális ajánlattevő részt vett. Elegendő erre tekintettel, ha a módosításról a konzultáción részt vevőket közvetlenül tájékoztatjuk?
5. cikk / 364 Eredménytelenné nyilvánítási kötelezettség
Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?
6. cikk / 364 Összegezés közzététele
Kérdés: Az ajánlatkérő 2021. 04. 21-én uniós eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett, az eljárás eredményeként a keretmegállapodást több ajánlattevővel megkötötte, majd a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek ajánlattételi felhívás megküldésével 2025. 05. 10-én a Kbt. 105. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti versenyújranyitást kezdeményezett. A Kbt. 105. § (2) bek. c) pontja szerinti versenyújranyitás során a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet mikor hatályos, a 14. sz. melléklete szerinti összegezés alkalmazandó?
A) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2021. 04. 21-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
B) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2025. 05. 10-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
C) verzió: esetleg más?
A) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2021. 04. 21-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
B) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2025. 05. 10-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
C) verzió: esetleg más?
7. cikk / 364 Szerződés időtartama DBR esetén
Kérdés: Árubeszerzésre irányuló dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel három évre, ahol az ajánlattételre felkérések folyamatosak. Lassan közeledünk a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának végéhez. Szeretnénk kérdezni, hogy az újabb ajánlattételi felkérések eredményeként kötött szerződések túlnyúlhatnak a dinamikus beszerzési rendszer időtartamán?
8. cikk / 364 Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében
Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
9. cikk / 364 Mellőzés esetén bírság
Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
10. cikk / 364 Jogorvoslat kiterjesztése
Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?
