Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Hirdetmény díjának visszatérítése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a pályázati felhívás közzétételére irányuló kérelmét visszavonja, elveszíti a közzétételi díjat, avagy az visszajár a részére, és amennyiben igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A kérdést a 34/2004. Korm. rendelet 15. §-a rendezi. E szerint a szerkesztőbizottság a befizetett szerkesztési díjat tizenöt napon belül visszautalja a kérelmezőnek, ha az visszavonja a kérelmet, a következők szerint: abban az esetben, ha a hirdetmény vonatkozásában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és gyorsított eljárás egybevetése

Kérdés: Mikor indítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, és mikor gyorsított eljárás? Mennyiben tér el egymástól a két eljárásfajta?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Levelek jelen számában, a 197. kérdés megválaszolásánál részleteztük, hogy melyek azok a Kbt.-ben meghatározott esetek, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az ajánlatkérő, ezért ezt e kérdés megválaszolásánál nem ismételjük meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás a nemzeti rezsimben

Kérdés: Van-e lehetőség a hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás alkalmazására a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárás alkalmazására az ún. nemzeti rezsimben is van lehetőség, azonban a Kbt. ebben az esetben további feltételeket is meghatároz mind a hirdetmények feladása, mind pedig az eljárás alkalmazása körében. A hirdetmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés második részével kezdjük. A központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó külön előírásokat részben a 168/2004. Korm. rendelet 26-29. §-ai, részben pedig a Kbt. határozza meg, azzal, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőknek a Kbt. előírásai alapján elsősorban elő kell készíteniük közbeszerzési eljárásaikat. Az ajánlatkérőnek azonban már ezt megelőzően meg kell határoznia mind a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Közzétételi díj megfizetésének igazolása elektronikus feladás esetén

Kérdés: Elektronikus úton történő feladás (e-mail) esetében hogyan igazolható a közzétételi díj megfizetése, ha a fizetés átutalással történik?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről szóló 167/2004. Korm. rendelet a közbeszerzési eljárás során elektronikusan gyakorolható egyes eljárási cselekmények különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Módosított határidő, feltételek a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési eljárás a régi Kbt. szerint folyik. Az eljárásban az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül, levélben tájékoztatta a jelentkezőket a határidő meghosszabbításáról, valamint egyes, a dokumentációban meghatározott feltételek módosításáról. Jogszerű-e az eljárása?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. 47. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbítsa. A határidő meghosszabbítását az ajánlatkérőnek hirdetményben kell közzétennie, mégpedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
1
…
33
34
35
36