Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

40 találat a megadott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Keretmegállapodás lehetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban 2021. február 1-jétől
Kérdés: Miért vesztette hatályát 2021. február 1-jétől a Kbt. 98. § (2b) bekezdése?
Részlet a válaszból: […]kezdeményezés részévé kell tenni, de keretmegállapodástól függetlenül a Közbeszerzési Hatóságnak a jogalap megfelelőségével kapcsolatban kell először állást foglalnia.Az indokolás értelmében ezt a lehetőséget nem zárják ki az irányelvek, alkalmazásuk különösen hasznos lehet például egészségügyi beszerzésekre járvány idején. A módosítás ugyanakkor nem változtat azon az indokolás szerint, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak különösen kivételes esetben alkalmazható, valamint azon sem, hogy a keretmegállapodás csak akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4642
2. találat: A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról
Kérdés: Mit jelent az egyidejűség a Kbt. 103. §-ának (2) bekezdése esetében?
Részlet a válaszból: […]értelmében a 98. § (2) bekezdés e) pontja esetében legkésőbb az ajánlattételi felhívásnak vagy adott esetben a tárgyalási meghívónak a gazdasági szereplők részére történő megküldésével egyidejűleg az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdésben foglaltak szerint. Ajánlattételi felhívás helyett adott esetben a tárgyalási meghívót kell megküldeni. Amennyiben a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján lefolytatott eljárás a tárgyalások megkezdésével indul, az ajánlatkérő köteles - amint az a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben észszerűen lehetséges - a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatni az ajánlattételre felhívott, illetve felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről, amennyiben lehetséges, a beszerzés becsült értékéről, valamint - legkésőbb az eljárás lezárását követően - köteles részére benyújtani a törvényességi ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.Fentieket erősíti a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 199/2020. számú döntése, melyben a tárgyalási meghívó ajánlattevő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4559
3. találat: EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén
Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben - például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszból: […]nélküli tárgyalásos eljárás specifikus. Ezek az alábbiak:- AFHNT - Ajánlattételi felhívás küldése (HNT) eljárási cselekmény: Az eljárási cselekmény célja, hogy az előkészítés szakaszában, az eljárás megindításához, a hirdetmény közzététele nélkül induló közbeszerzési eljárások esetében az ajánlattételi felhíváshoz szükséges adatok rögzítését követően, a felhívás és közbeszerzési dokumentumok megküldéséhez ki tudja az ajánlatkérő választani a gazdasági szereplőket, és számukra megküldeni a közbeszerzési dokumentumokat.- TMHNT - Tárgyalásra történő meghívás (HNT) eljárási cselekmény: Az eljárási cselekmény célja a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások esetén az ajánlattevők tárgyalásra történő meghívása és az ehhez kapcsolódó adatok rögzítése.- HNTKH - Hirdetmény nélküli eljárás ellenőrzésre küldése KH-nak eljárási cselekmény: Az eljárási cselekmény célja, hogy az ajánlatkérő eleget tudjon tenni a Kbt. szerinti kötelezettségének, miszerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében, az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, az eljárás megkezdését követően, legkésőbb az eljárás megkezdése napján, meg kell küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak.A D. 199/2020. ügyben például a tárgyalási meghívó nem az EKR-en keresztül került megküldésre a kérelmezett részére, hanem e-mail útján, illetve az EKR nyilvános felületén kizárólag az "E100 - EKR-en kívül lefolytatott eljárás adatainak rögzítése, eljáráshoz kapcsolódó hirdetmények feladása" című irat, valamint az eljárás összegezése volt látható. A tárgyalási meghívó továbbá nem az EKR útján került megküldésre a kérelmezett részére, hanem e-mailben, melyet a jogorvoslati fórum rögzített a határozatban is. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. § (1) bekezdését és a Kbt. 41. § (1) bekezdését.A Kbt. 43. § (2) bekezdésének d) pontja előírja a Kbt. 103. §-ának (6) bekezdése szerinti adatok EKR-ben történő feltüntetését a következő tartalommal: az ajánlatkérő köteles az EKR-ben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4547
4. találat: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megdőlése visszamenőleges hatállyal
Kérdés: Megdőlhet-e utólag egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja a szerződés módosítása során?
Részlet a válaszból: […]a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként kötött szerződést kívánták módosítani a felek. A jogorvoslati fórum döntésében kitért arra, hogy a közbeszerzési eljárás megkezdésekor az ajánlatkérőnek meg kell választani azt az eljárási fajtát, melynek szabályai alapján a közbeszerzési eljárást le kívánja folytatni, le kell folytatnia. A közbeszerzési eljárások fajtáinak alkalmazhatósága szigorú törvényi feltételekhez van kötve. Jelen - a nyilvánosságot legkevésbé biztosító - hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárás-fajta alkalmazásának feltételeit a Kbt. 98. §-a tartalmazza. (Megjegyzés: A döntés a korábbi szabályokra utal, mely esetünkben azonos következtetésre vezet.)A Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy az egyes eljárásfajták alkalmazhatósági feltételeinek az eljárás megindításakor kell fennállnia. Ebből kifolyólag a közbeszerzési eljárásban, illetve az az alapján megkötött szerződés teljesítésében részt vevő felek magatartásának nem lehet olyan visszaható hatályú magatartása, mely alapján az eljárás megkezdésekor fennálló jogszerű tényhelyzetet utólag módosítsák.Függetlenül tehát attól, hogy utólag másban állapodnának meg a felek, vagy eltérnek az eredeti céljaiktól, esetenként valójában utólag úgy tűnik, hogy a korábbi célok sem voltak egyértelműek, mindez nem dönti meg azt a vélelmet, hogy a feleknek joguk volt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni.Esetleg félreérthető ennek kapcsán a Kbt. 141. § (6) bekezdésének lényeges módosításra vonatkozó szabálya, mely utal arra, hogy a 141. § (2) és (4) bekezdésen túl a felek nem módosíthatják a közbeszerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4521
5. találat: Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása
Kérdés: Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Részlet a válaszból: […]valamint az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának a Bizottság általi értelmezését tükrözi. Megjegyzendő, hogy az uniós jog kötelező erejű értelmezése végső soron minden esetben a Bíróság feladata. Ez az iránymutatás nem módosítja a jogi keretet". Ennek megfelelően a közlemény semmilyen módon nem alkalmazandó közvetlenül a közbeszerzési eljárások lefolytatása során, minden esetben a nemzeti szabályozást és az EUB döntéseit kell az ajánlatkérőknek figyelembe venniük.Amiben mégis segítséget nyújt a közlemény, hogy a rendkívüli sürgősség esetében alkalmazandó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében definiálja, mit ért az irányelvi rendelkezés alatt a világjárvány helyzetében.A jogalap a következő: "amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő szerv számára előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be; a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók." [Az irányelv 32. cikke (2) bekezdésének c) pontja].Mivel a közlemény szerint ebben az esetben az ajánlatkérő szervek eltérnek a Szerződésben rögzített átláthatóság alapelvétől, az Európai Bíróság kiköti, hogy ezt az eljárást csak kivételes esetben szabad alkalmazni. Valamennyi feltételnek együttesen kell teljesülnie, és azokat megszorítóan kell értelmezni (lásd például a C-275/08. sz. Bizottság kontra Németország ügyet, valamint a C-352/12. sz. Consiglio Nazionale degli Ingegneri ügyet).A "hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás" keretében az ajánlatkérő szervek közvetlenül tárgyalhatnak a potenciális szerződő felekkel; az előre kiválasztott gazdasági szereplőnek történő közvetlen odaítélés kivételes eset, amelyhez akkor lehet folyamodni, ha a rendkívüli sürgősség által támasztott technikai és időbeli korlátokon belül csak egyetlen vállalkozás képes a teljesítésre.Az ajánlatkérő szerveknek kell mérlegelniük, hogy fennállnak-e a "hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás" alkalmazását igazoló körülmények, és az eljárás melletti döntésüket indokolniuk kell. Az ajánlatkérő az egyes esetek egyedi elbírálásakor az egyes kumulatív feltételeknek a teljesülését egyenként vizsgálja az alábbiak szerint:A. Ajánlatkérő számára előre nem látható események"Az orvosi kezelésre szoruló COVID-19-betegek száma napról napra nő, és a legtöbb tagállamban várhatóan tovább fog emelkedni, amíg a járvány nem tetőzik.Ezek az események, és különösen azok konkrét alakulása bármely ajánlatkérő szerv szempontjából előre nem láthatónak minősülnek. A kórházaknál és más egészségügyi intézményeknél felmerülő, a kezelésekhez, az egyéni védőeszközökhöz, a lélegeztetőgépekhez, a többletágyakhoz, a kiegészítő intenzív ellátáshoz és a kiegészítő kórházi infrastruktúrához - köztük mindenfajta műszaki felszereléshez - kapcsolódó egyedi igények bizonyosan nem voltak előre láthatóak és tervezhetők, és így előre nem látható eseménynek minősülnek az ajánlatkérő szervek szempontjából."B. Határidők betartását lehetetlenné tevő rendkívüli sürgős esetek"Nem kétséges, hogy a kórházak és az egészségügyi intézmények azonnali szükségleteit (felszerelések, szolgáltatások és beruházások) a lehető leggyorsabban kell kielégíteni.Azt, hogy mindez lehetetlenné teszi-e a gyorsított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4517
6. találat: Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel
Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszból: […]potenciális beszállító van a piacon, vagy a korábbi két beszállító közül az egyik deklarálta teljesítésképtelenségét.A 98. § (2) bekezdés e) pontja azonban sokkal inkább alkalmas arra, hogy egy olyan beszerzési igény esetében, amely a korábbiakban nem volt várható, vagy a korábbi készletek elfogytak objektív okokból, vagy akár a korábbi szerződés alapján a beszállító nem képes szállítani, és a szerződés megszűnt, alkalmazhassa az ajánlatkérő. Ha azonban párhuzamosan hatályban van egy szerződés, ahol az ajánlattevő nem képes szállítani, késedelemben van, de ez nem jelenti azt, hogy ne szállítana, az ajánlatkérő hirdetmény nélküli eljárással kívánja biztosítani az ellátást, miközben a másik szerződés is teljesül, ez nem megfelelő és elegendő indok a két szerződés hatályban tartására. A már hatályos szerződés teljesítése során nem elegendő bizonytalannak lenni annak teljesítésében, a rendkívüli sürgősségnek egyértelműen fenn kell állnia.Amennyiben a Kbt. 98. §-ának (4) bekezdése keretében új megoldás, fejlesztés érdekében történik a beszerzés, ahol kutatásfejlesztési költségek fedezésére szükséges a beszerzés, úgy a jogalap megfelelő, azonban ez az eset igen ritka, hiszen kifejezetten a koronavírushoz kapcsolódó kutatásfejlesztési tevékenység nem gyakori beszerzési igény a közbeszerzésben.A 98. § (4) bekezdés b) pontja arra alkalmas, hogy az esetleges megbetegedések megnövekedése miatti további kapacitásigény megalapozza a korábban beszerzett géppark bővítését. Ebben az esetben is a teljes b) pontot érdemes alapul venni, és nem csupán a bővítéssel érvelni, hanem az aránytalan műszaki-technikai nehézségét is kiemelni, amely a működtetés, fenntartás során okozna nehézséget az ajánlatkérőnek, amennyiben már nem a korábbi terméket szerezné be a vírusfertőzés miatti hirtelen igények megnövekedése miatt.A kérdéshez kapcsolódóan utalt jogszabályi rendelkezések az alábbiak szerint szólnak:- Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha a szerződés műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, feltéve, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg; az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból - Kbt. 98. § (2) bekezdésének c) és e) pontja.- Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4490
7. találat: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás előkészítése előzetes piaci konzultáció keretében
Kérdés: Az ajánlatkérő előzetes piaci konzultáció keretében készíti elő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárását. Van-e erre jogalapja, elmehet-e cégünk mint egyetlen beszállító az érintett tárgyalásra?
Részlet a válaszból: […]megbeszélésre, de a konzultáció a továbbiakban sem eredményezheti a valódi tárgyalás helyettesítését. A konzultáción az előkészítésen kell lennie a hangsúlynak a sikeres eljárás lefolytatása érdekében. Attól, hogy csak egy szereplője van a piacnak az alkalmazott jogalap vonatkozásában, még nem tiltott a piaci konzultáció alkalmazása, azonban a feleknek tisztában kell lenniük a jogintézmény céljával, és nem a tárgyalás előrehozott formájaként kell lefolytatni azt.[A Kbt. 28. §-ának (4) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes piaci konzultációkat folytathat a közbeszerzési eljárás előkészítése, valamint a gazdasági szereplők - a tervezett beszerzésre és annak követelményeire[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4381
8. találat: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása kizárólagos joggal összefüggésben
Kérdés: Mennyiben érinti az idő múlása a kizárólagos jogot abban az esetben, ha a régen készült tervdokumentációt kell felülvizsgálni? Belefér-e az eredeti keretrendszerbe, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítok? Alkalmazhatom-e ezt az eljárásrendet?
Részlet a válaszból: […]beszerzési igény kielégítésére. Ennek azért van jelentősége, mert az idő múlása, az eredeti dokumentáció esetleges nagyobb mértékű átdolgozásának igénye, illetve a kizáró okot nem érintő többletfeladatok következtében felmerülhet a reális alternatíva, azaz a teljes tervdokumentáció újragondolása, és ennek megfelelően hirdetménnyel induló eljárás választása.A kérdés szerinti esetre példa a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 55/2019. számú döntése.Az érintett ügyben a beszerzés tárgya az engedélyezési és kiviteli tervdokumentációk elkészítésére irányult. Ennek keretében az ajánlatkérői előírás szerint az ajánlattevő feladatát képezte a 2012. évben építési engedéllyel rendelkező tervdokumentáció korszerűségi felülvizsgálata, a felülvizsgálat alapján új engedélyezési terv elkészítése, kiegészítésül a gyalogosforgalomnak a vasúti híd nyugati oldalán történő áttervezése, építési engedély megszerzése, kiviteli tervek teljes körű elkészítése, továbbá a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges tervdokumentáció összeállítása és a kivitelező kiválasztását célzó közbeszerzésben való rendelkezésre állás, a végteljesítést követő 2 éven belül.A jogorvoslati fórum annak megítélése érdekében, hogy a korábbi szerződés és a tárgyi közbeszerzési eljárás eredményeként teljesítendő feladatok között milyen párhuzam áll fenn, illetve ténylegesen van-e olyan feladat, melyre a korábbi szerződés nem terjedt ki, összevetette a tárgyi eljárás közbeszerzési dokumentumait az előzményi szerződéssel és annak valamennyi rendelkezésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4349
9. találat: Tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szolgáltatás megrendelésére
Kérdés: Tapasztalatunk szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság szinte mindig engedi olyan esetekben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amikor egy tervezőt választ ki az ajánlatkérő, pedig többet is választhatna. Ennek az eljárásnak milyen jogalapja van?
Részlet a válaszból: […]pályázót vagy ajánlattevőt meg kell hívni a tárgyalásra.Előbbieket ismétli meg a tervpályázati eljárásokra vonatkozó önálló kormányrendelet is. A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. kormányrendelet értelmében a szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést a nyertessel, vagy akár több nyertessel is megkötheti az ajánlatkérő a kormányrendelet alábbi előírásai szerint:- a tervpályázati eljárás irányulhat arra, hogy a tervpályázati eljárást követően a szolgáltatás (tervszolgáltatás, továbbtervezés) megrendelésére irányuló szerződést a nyertessel vagy az első díjazottal, vagy a bírálóbizottság által ajánlattételre felhívni javasolt több nyertes vagy díjazott valamelyikével kösse meg az ajánlatkérő;- ha a tervpályázati eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelölte, hogy a tervpályázati eljárást követően a szolgáltatás (tervszolgáltatás, továbbtervezés) megrendelésére irányuló szerződést a nyertessel (díjazottal) vagy a nyertesek (díjazottak) valamelyikével köti meg, a szolgáltatás (tervszolgáltatás, továbbtervezés) megrendelésére a Kbt. 98. § (5) bekezdése, vagy - ha a tervpályázati eljárás az ajánlatkérő Kbt. 6. § (1)-(2) bekezdése szerinti közszolgáló tevékenységének biztosítását szolgálja - a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló kormányrendelet 15. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell alkalmazni - kormányrendelet 9. §-ának (1) és (2) bekezdései.Fentiekből arra következtethetünk, hogy már maga a tervpályázat eljárás is abból a célból került kiválasztásra, hogy a megfelelő tervezőt sikerüljön beszerezni. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás pedig a konkrét tervezési szerződés megszületéséhez szükséges, így valójában hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárási formája technikai jellegű, hiszen már a tervező vagy akár több pályázó is kiválasztásra került, akiktől a tervezési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4334
10. találat: Eljárásfajta tőzsdei beszerzésnél
Kérdés: A Kbt. 98. § (4) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha ... az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett. Ez a lehetőség arra vonatkozik, ha az ajánlatkérő közvetlenül a tőzsdén kívánja beszerezni az adott terméket, vagy akkor is alkalmazható, ha a végfelhasználó ajánlatkérő az eljárásban a piacon a termékkel kereskedő gazdasági szereplőktől kíván ajánlatot kérni, akik ezt a terméket tőzsdei kereskedés keretében szerzik be kereskedelmi tevékenységük ellátása érdekében?
Részlet a válaszból: […]közbeszerzési eljárás olyankor sem jár előnyökkel, amikor az árut közvetlenül valamely árutőzsdén lehet megvásárolni, így többek között nyersanyagokkal foglalkozó kereskedési platformokon, például agrártermék-, nyersanyag- vagy energiatőzsdén, ahol a szabályozott és felügyelt többoldalú kereskedési struktúra természetesen garantálja a piaci árat - Irányelv (50).Az irányelv normaszövege hasonlóképpen fogalmaz, mint a magyar jogszabály.A 32. cikk (3) bekezdése alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében: árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében - c) pont.Fentiek alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását az irányelv kifejezetten olyan közvetlen tőzsdei beszerzésre érti, ahol eleve garantált a piaci ár a tőzsdei kereskedelem jellege miatt. Azaz nem alkalmazható ez a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalap, amennyiben közvetítőn keresztül jut hozzá az ajánlatkérő az áruhoz.Jogos ugyanakkor a felvetés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4326
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést