Mentesülés a kiegészítő tájékoztatás megadásának kötelezettsége alól

Kérdés: Mikor mentesül az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadásának kötelezettsége alól? A feltett kérdéseinkre ugyanis nem kaptunk választ. Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nem jelez vissza?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozóan a Kbt. 45. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azt a kérés beérkezését követően, ésszerű határidőn belül, de legkésőbb– az ajánlattételi határidő lejárta előtt 6 nappal,– gyorsított eljárásban négy nappal,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 122. §-a eleve "igényli", hogy az ajánlatkérő csak kkv-t hívjon meg az eljárásba, ezért az elő­feltétel vizsgálata nélkül nincs lehetőség az eljárásban történő részvételre. Amennyiben mégsem kkv lesz az ajánlattevő, annak közvetlen következménye egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Dokumentáció kötelező letöltésének előírása

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a dokumentáció letöltése kötelező, mert annak hiányában az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő elektronikus formában elérhetővé tette a dokumentációt, ajánlattételi határidő rövidítésére van lehetőség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elektronikus verzió eljuttatása lenne az egyedüli lehetőség. A dokumentáció eljuttatására a Kbt. 49....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Tárgyalási szabályok megváltoztatása a tárgyalások megkezdését követően

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meg lehet-e változtatni a tárgyalási szabályokat a tárgyalások megkezdése után? Dönthet-e úgy az ajánlatkérő, hogy – bár korábban előírta, hogy végleges ajánlatot kell az ajánlattevőknek benyújtani – mégsem kéri azokat, hanem az utolsó tárgyaláson kell szóban megtenni az utolsó ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérőnek meg kell határoznia "a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait". A hirdetményes tárgyalásos eljárás tekintetében erről a Kbt. 91. §-ának (1) bekezdése rendelkezik, a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Anyagi fedezet ismertetésének hiánya

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő három ajánlattevőt kért fel ajánlattételre. Az ajánlattételi határidő lejártakor felbontotta az írásos ajánlatokat, de nem ismertette az anyagi fedezetét. Nem jogszerűtlen ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő eljárása nem jogszerűtlen. A Kbt. 61. §-ának (4) bekezdése rendelkezik az anyagi fedezet ismertetésére vonatkozó szabályokról. A rendelkezés szerint az ajánlatok bontási eljárásán a bontás megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Semmis közbeszerzési szerződések

Kérdés: A közbeszerzési szerződés megtámadható a Ptk. szabályai szerint?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 127. §-a szabályozza azokat az eseteket, amelyek a közbeszerzési szerződés semmisségét eredményezik. Három fő esetkör van:– a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés,– a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kötött szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] Nincs a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Az Erzsébet-utalvány esetén a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti kizárólagosság és az alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fennállhat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Dokumentáció kötelező készítése és átvétele

Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek dokumentációt készítenie? Elindulhatok-e a tenderen, ha nem veszem át a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 49. §-a szerint az ajánlatkérőnek a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében dokumentációt (versenypárbeszédben ismertetőt) kell készítenie. A dokumentáció tartalmazza a szerződéstervezetet, az ajánlat elkészítésével kapcsolatos ajánlatkérői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
1
13
14
15
29