Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben nem kell meghatározni alkalmasságikövetelményt, így az eljárást megindító felhívást "hiányosan" kell – ahogy atörvény fogalmaz – "megfelelően" kitölteni. Ami praktikusan annak az egyajánlattevőnek a meghívása, mely az ajánlattételi felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] Igen, változtak, melynek értelmében törlésre került az ún."háromajánlatos", azaz hirdetmény nélküli egyszerű eljárás. Bevezetésre kerültugyanakkor a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, tekintettelarra, hogy a korábbi két nemzeti rezsim és egyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Munkarészek figyelembevétele komplex beruházásnál

Kérdés: Komplex beruházásnál (csatornafelújítás, szivattyúgépészeti, alépítményi felújítás, magasépítészeti felújítás, építés stb.) hogyan kell figyelembe venni, hogyan kell kezelni a különböző engedélyezett (építésügyi, vízjogi) munkákat? Becsült értékük szerint?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás lefolytatását nem az engedélyekbefolyásolják, hanem a beszerzés tárgya és értéke.A becsült érték meghatározására a Kbt. rendelkezései lesznekirányadók.A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annaktárgyáért általában kért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Eljárás nagyarányú mennyiségi eltérés esetén

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a kiírásban szereplő mennyiséghez képest másfélszeresével többet kér az ajánlatkérő, de a szerződés nem tartalmazza, hogy a díjban/árban benne van például 15 százalékos mértékű eltérés? Ha lehetőség van a Kbt. szerint a szerződés módosítására, akkor csak a mennyiséggel kapcsolatos költséggel vagy az arányos nyereségtartalommal is növelhető a vállalkozói díj?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a pontosan meghatározza a szerződésmódosításának feltételeit. A mennyiségi kiterjesztést, azaz az eredeti 15százalékos mennyiség növelését is csak az alábbi feltétel szerint teheti meg azajánlatkérő:"A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Tárgyalásos eljárással kapcsolatos kérdések értelmezése

Kérdés: A nemzeti eljárásrendben lehet-e hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást lebonyolítani? A 110. Közbeszerzési Levelek 2256. és 2277. válasza ebben a kérdésben ellentmond egymásnak: 2256. "Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tehát nem folytatható le nemzeti eljárásrendben." 2277. A kérdező kijelenti, hogy: "Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt", és Önök a válaszban ezt nem cáfolják meg. A Kbt. 251. §-ának (3) bekezdése nem említi, hogy a 6. cím rendelkezései alkalmazhatók. A Kbt. 250. § (3) bekezdés i) pontja csak a tárgyalás menetére utal, a 252. § (2) bekezdése pedig a hirdetmény nélküli eljárásra vonatkozik. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat továbbra is fenntartva, a 2256. kérdésre adottválasz tekintetében nemzeti eljárásrendben hirdetmény közzététele nélkül indulótárgyalásos eljárás lebonyolítására látunk csak lehetőséget, melyet a 2277.kérdésre leírt válaszunkban is kifejtünk. A 2277....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] Eredetileg a Kbt. 2010. január 1-jétől közösségi, majd 2010.július 1-jétől nemzeti eljárásrendben kötelezte a közbeszerzési eljárásokszereplőit, hogy eljárásaikat elektronikusan bonyolítsák le. A kötelezésrevonatkozó szabályt, valamint további, a Kbt.-ben található...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 252. §-a alapján a VI. fejezet szerinti egyszerűeljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást islefolytathat, ha annak az ott megjelölt valamelyik esete fennáll – a 252. § (1)bekezdésben felsoroltak közül –, például rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Megjelenési kötelezettség tárgyaláson

Kérdés: A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tárgyalásán az ajánlattevőnek kötelező-e megjelenni?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk a kérdésben az, hogy a tárgyaláson valómegjelenés szükséges, amennyiben az ajánlattevő nem jelenik meg, akkor atárgyalási jegyzőkönyv nem kerülhet egyeztetésre, a tárgyalásos eljárás nem ériel célját, továbbá nem áll be az ajánlati kötöttség sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Szükséges, felmerülő munkák kezelése

Kérdés: Az építési beruházás kivitelezési szakaszában műszaki szükségességből felmerülő munkák szakszerűen és jogszerűen hogy rendezhetők? (Tekintettel: EU-s támogatásra, kiegészítő építési beruházásra, szerződésmódosításra, változtatási utasításokra stb.)
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben vagy többlet, vagy pótmunka elvégzésénekszükségessége merül fel. Többletmunka és átalánydíjas szerződés esetében ateljesítés része a többlettevékenység, amennyiben pótmunka merül fel szinténátalánydíjas szerződés esetében, akkor hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
18
19
20
29