Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén – értékhatár függvényében

Kérdés: A Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépő módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), úgy az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték között a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben 2009. április 1-jét követőenhirdetményes eljárást kell lefolytatni – főszabályként egyszerű közbeszerzésieljárást, vagy közösségiből lehet "kölcsönvenni" nyílt, meghívásos,versenypárbeszéd vagy keretmegállapodásos eljárást is a Kbt. 251....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Ajánlatkérői szándék jelzése hirdetményben

Kérdés: Van-e mód arra, illetve jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő a hirdetményben jelezze, a későbbiekben élni kíván a Kbt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti lehetőséggel, az ott meghatározott feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának kétfeltételét tartalmazza a törvény 125. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint– a)-b) pontok. Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástalkalmazhat továbbá építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Tervezőszervezet összeférhetetlensége

Kérdés: Tervezőszervezet engedélyezési tervet készített egy adott projektre, amelyhez a szerződés szerint a tervezőnek szerzői joga fűződik. A feladat továbbtervezésére (kiviteli tervek) vonatkozó közbeszerzési eljárás dokumentációjának részét képezi az engedélyezési terv. Részt vehet-e ajánlattevőként a kiviteli tervek készítésére induló nyílt közbeszerzési eljárásban a nevezett tervezőszervezet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályai értelmében aközbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítésesorán vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el,illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Kapcsolódó beszerzés

Kérdés: Egy korábban beszerzett bútorhoz kellene kb. 22 M Ft értékben ugyanolyan bútort beszerezni. Ez a típus nem szerepel a központosított beszerzési listán, és csak egy lengyel cég gyártja. Mit javasolnak?
Részlet a válaszából: […] Ebben a helyzetben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástkockázatosnak tartjuk, esetleg a közbeszerzési törvény 125. § (4) bekezdésénekb) pontja képezheti annak alapját, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy ajogorvoslati kockázat meglehetősen magas. Egyébiránt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés az alábbi esetekben alkalmazható aKbt. szerint.Nyílt eljárás esetén a Kbt. 90. §-ának (5) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Közbeszerzési eljárásfajta-választás, összeférhetetlenség

Kérdés: Az önkormányzat által beadott, KEOP 1.2.0. szennyvízelvezetés és -tisztítás projekt pályázat része volt az általunk mint tervező által korábban elkészített engedélyezési terv. A tervezési szerződést a 2003. évi CXXIX. törvény hatálybalépése előtt kötötték a felek. A tervezési szerződés tárgya: szennyvízelvezetés- és szennyvíztisztítás-engedélyezési és -kiviteli tervek készítése. Kérdésünk: az ajánlatkérőnek a pályázat jelen szakaszában készítendő kiviteli terv készítésére hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia? Kérdés továbbá, hogy a tenderdokumentációt a tervezési szerződés szerinti tervező cég elkészítheti-e, amennyiben a szerzői jog rögzítve van az előzőekben említett és jelenleg is hatályos tervezési szerződésben?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre: tekintettel arra, hogy a szerződés azengedélyezési tervek elkészítése mellett a kiviteli tervek elkészítésére isszól, így véleményünk szerint erre a feladatra nem kell, sőt megítélésünkszerint nem is lehet közbeszerzési eljárást kiírni, hiszen erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Keretösszeg alkalmazhatósága, értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben ez a kérdésben fogalmazott keretösszeg aztjelenti, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 50. §-ának megfelelően jár el, azaz azeltérés lehetőségét közli százalékos mértékben az alábbiak szerint:– az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az elektronikus árlejtés a közbeszerzésieljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a törvény81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatásmértékére, illetőleg az ajánlatnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.
1
20
21
22
29