Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

7 találat a megadott igazolási rend tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Második legkedvezőbb ajánlatot tévő gazdasági szereplő felhívása igazolások benyújtására
Kérdés: Felhívhatom-e a második legkedvezőbb ajánlatot tévő gazdasági szereplőt az igazolások benyújtására akkor, ha az első visszalépett közvetlenül szerződéskötés előtt?
Részlet a válaszból: […]amikor már az összegzést közzétette. Ezen azonban már nem tud módosítani, mivel a második legkedvezőbb ajánlatot tevőt korábban kellett volna felkérnie az igazolások benyújtására.A Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő ugyanis az összegzésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4588
2. találat: Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele
Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér.Az (5) bekezdés értelmében, ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.A (6) bekezdés rendelkezése akként szól, hogy ha az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.Fentiek szerint a főszabály a 69. § esetében csak az első ajánlattevő felkérése, melytől az ajánlatkérő eltérhet úgy szabad akaratából, hogy több ajánlatkérőt kér fel, jelesül akár az első két ajánlattevőt. Nyílt eljárás esetében a Kbt. 81. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján azonban a bírálat másként is alakulhat. Itt ugyanis az ajánlatkérőnek lehetősége van rendelkezni arról, hogy más sorrendben végezze az ajánlatok bírálatát az aránytalanul alacsony ár és költség vonatkozásában. A (4) bekezdés csupán az aránytalanul alacsony ár és költség vizsgálatát szűkíti le az első, vagy az első két ajánlattevőre, azonban az (5) bekezdés, hasonlóan a Kbt. korábbi 69. § (4)-(6) bekezdéséhez, lehetővé teszi a nyilatkozati elv alkalmazását és nem minden ajánlat teljes körű bírálatát. Mivel ebben az esetben az eljárást megindító felhívásban lehet másként rendelkezni, mégpedig az első vagy az azt követő meghatározott számú ajánlattevő igazolásra való felhívásáról. A nyílt eljárásban tehát hasonlóképpen lehetőség van az első kettő vagy akár az összes ajánlattevő ajánlatának vizsgálatára, melynek következményeként a második helyezett kihirdetésére is sor kerülhet.Megjegyzendő, hogy a Kbt. 81. §-ának (6) bekezdése 2017. január 1-jétől hatálytalan, amely épp az egymáshoz viszonyított sorrend megváltozására utal. Ebben az esetben tehát még elvi értelemben sem kell figyelni az esetleges sorrendváltozásra, ami akár a 69. § (6) bekezdéséből is kimaradhatna.A Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerint nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4125
3. találat: Minősített ajánlattevők igazolási rendje
Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszból: […]nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg - i) pont ia) és ib) alpontok;- esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig - j) pont;- esetében a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más módon orvosolni - m) pont;- esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11. §-ába vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző magatartást feltárja, és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzésében megállapította - o) pont;- súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére e törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította - q) pont.A kérdésre válaszolva tekintsük át, hogy az érintett fenti, a minősített ajánlattevői tanúsítványba nem értendő kizáró okokat milyen módon igazolja az ajánlattevő az eljárás során.A 321/2015. kormányrendelet értelmében az érintett pontok igazolása az alábbiak szerint történik:Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:- a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja tekintetében nem szükséges igazolás benyújtása, a kizáró ok megvalósulását[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4086
4. találat: Adatbázis vizsgálata vagy igazolás kérése közösségi rezsimben
Kérdés: Ajánlatkérőként statisztikai állományi létszámot írtunk elő közösségi rezsimben. Mikor kell adatbázist vizsgálni és/vagy igazolást kérni, az EEKD-val együtt, vagy az értékelés végén?
Részlet a válaszból: […]európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg - több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban - ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.Ha létezik adatbázis a 69. § (2) értelmében, akkor azt már az EEKD benyújtását követően ellenőrizni kell, ha ilyen nincs, annak igazolása a vonatkozó, 321/2015. kormányrendelet szerint történik. Ha nincs más előírás, az ajánlatkérőnek az EEKD-ben foglalt nyilatkozatot kell elfogadnia.Az alábbi, a Kbt. 69. §-ának (11) bekezdése utal arra, hogy milyen esetekben nem kérhető igazolás, mely eseteket az e-Certis rendszerből ellenőrizheti az ajánlatkérő. Itt érhetők el többek között a hazai nyilvántartások is.Az előző bekezdésben hivatkozott jogszabályhely szerint tehát nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő - az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett - ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendők az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A magyarországi ilyen nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik.Az e-Certis vizsgálata során arra jutunk, hogy az éves statisztikai állományi létszám igazolása egyszerű nyilatkozattal történik, annak ellenére, hogy ez nyilvános adatbázisban, a www.e-beszamolo.im.gov.hu-n, a kiegészítő mellékletben megtalálható és ellenőrizhető. Az e-Certis számára azonban elegendő a nyilatkozat elfogadása (https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/ecertis//web/criteria/view/17062).Mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4076
5. találat: Igazoláskérés a Kbt. 69. §-a (7) bekezdésének alkalmazásával
Kérdés: Érdemes-e, illetve mikor érdemes alkalmazni a Kbt. 69. § (7) bekezdés szerinti igazoláskérést?
Részlet a válaszból: […]döntés nem elérhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Vagy a köztartozás-mentes adatbázisban való szereplés tényét közli a részvételre jelentkező, ugyanakkor az adatbázisban nem található. Mindez tehát nem ez egységes európai közbeszerzési dokumentummal kapcsolatos általános hiánypótlás körében tartozik, hanem abba a körbe, amikor az ajánlatkérő kétsége a nyilatkozat valóságtartalmát illetően egyértelműen felmerül, így minél hamarabb egyértelművé kívánja tenni a helyzetet az igazolás benyújtásával. Tapasztalataink szerint ezzel a lehetőséggel ritkán élnek a magyar ajánlatkérők, inkább hiánypótlás, felvilágosításkérés keretében tisztázzák a helyzetet. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az irányelvi szabályok alapján bármikor lehetne igazolást kérni, így ez a kivételes lehetőség valójában mégis lehetővé teszi a bírálat folyamatának megváltozását, igaz, kivételes esetekben.[A válaszban utalt, a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4003
6. találat: Igazolások rendje 2012-től
Kérdés: Egyszerűsödik-e a jövő évtől az igazolások rendje?
Részlet a válaszból: […]§-ának felhatalmazása alapján. Az említett jogszabályhely (1) bekezdése értelmében felhatalmazást kap a kormány egyebek mellett arra is, hogy rendeletben szabályozza a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módját, az ennek körében kérhető dokumentumok körét, az alkalmasság és a kizáró okok ajánlatkérő általi ellenőrzésére, valamint a közbeszerzési műszaki leírások meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat - 1. pont. Egyelőre tehát nemzeti eljárásrendben az alábbi szabályt találjuk, amelyet a közösségi szabályokra vonatkozó végrehajtási rendelet a későbbiekben fog kiegészíteni. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2801
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Mentesülés a kizáró ok hiányának igazolási kötelezettsége alól OMMF-igazolás esetén
Kérdés: Kizáró okok tekintetében építési beruházás esetében mi alapján lehet eldönteni, hogy ajánlattevőnek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Magyar Bányászati Hivatal igazolásai közül melyiket kell csatolni az ajánlathoz?
Részlet a válaszból: […]az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését és az alkalmazott jogkövetkezményt, valamint a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját honlapján nyilvánosságra hozza. Erre tekintettel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. §-ának (5) bekezdése alapján a 60. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie az OMMF által nyilvánosságra hozott adatok alapján, azaz az ajánlattevőknek, illetve alvállalkozóknak a jövőben nem kell a kizáró ok hiányát igazolniuk. Ugyanakkor az Országos Bányászati Hivatal hatálya alá tartozó esetekben nincs ilyen nyilvántartás, azaz az ajánlattevőnek továbbra is a Hivataltól kell a hatósági igazolást megkérnie, és ajánlatához csatolnia. A fentiekhez is kapcsolódik a Közbeszerzések Tanácsának módosított tájékoztatója, amely a Kbt. 63. §-ában hivatkozott igazolásokra, nyilatkozatokra és adatokra vonatkozik a magyarországi letelepedésű ajánlattevők és alvállalkozók vonatkozásában. (A módosított tájékoztató a Közbeszerzési Értesítő 2006. szeptember 29-én megjelent 113. számában olvasható.) A kérdéshez kapcsolódó tájékoztatórész a következő. Figyelemmel arra, hogy a 2006. évi LXV. törvény egy ponton megváltoztatta a kizáró okok igazolásával kapcsolatos rendelkezéseket, a korábbi - igazolások tárgyában kiadott - tájékoztatót is megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1185
Kapcsolódó tárgyszavak: ,