Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott igazolások módja tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Külföldi gazdasági szereplők igazolásainak beszerzése, hiánypótoltatása

Kérdés: Egy uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő külföldi, osztrák. Az ESPD II. részében az A /e) pontban "Igen" választ írt:
"e) A gazdasági szereplő tud-e igazolást adni a társadalombiztosítási járulékok és adók megfizetéséről, vagy meg tudja-e adni azt az információt, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy közvetlenül beszerezze azt bármely tagország díjmentesen hozzáférhető nemzeti adatbázisából?" "Ha a vonatkozó információ elektronikusan elérhető, kérjük, adja meg a következő információkat:" ide nem írt semmit. Az e-Certisben a társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség szempontoknál azt látom, hogy "Igazolás nem lehetséges". Nem tudom, hogy kell-e hiánypótoltatnom, egyáltalán be kell-e írnia valamit az ajánlattevőnek? Ha igen, mit? Az ESPD III. részében a Kizáró okok A., B., C., D. pontjaiban az ajánlattevő azt nyilatkozta, hogy az információ elektronikusan NEM elérhető. Külföldi ajánlattevőnek be kellene írnia a konkrét URL-t, hiszen ő nem szerepel a magyar adatbázisokban. Jól tudom? Az e-Certis rendszert nem igazán értem. A típusnál "Igazolás", "Szempont", "Kibocsátó" szerepel. Hogyan kell értelmezni? Például ahol igazolást ír, ott be kell kérni az igazolást, ha magától nem csatolja az ajánlattevő? Tehát a kérdésem, hogy a fent megnevezett hiányokat kell-e hiánypótoltatnom és hogyan?
Részlet a válaszból: […]információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A magyarországi ilyen nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik.Amennyiben az e-Certis alapján adatbázisból elérhető az adat, úgy az EEKD-ban így kell szerepelnie az ajánlattevő, kapacitást biztosító nyilatkozatának, melyre vonatkozóan hiánypótlás kérhető. Az adatbázis url-jét, fenntartóját hasonlóképpen hiánypótoltatni szükséges, hiszen nem feltétlenül EU-tagállamból érkezett az ajánlattevő, kapacitást biztosító nemzeti adatbázisáról nyilatkozik a gazdasági szereplő. A nyilatkozatnak összhangban kell lennie az e-Certissel.Az e-Certisben a szempont azt a kizáró oki vagy alkalmassági szempontot jelenti, melyre vonatkozóan az adott template az igazolás formáját, tartalmát, elérhetőségét tartalmazza. A kibocsátó az adatbázis fenntartója, míg az igazolás azt az igazolási formát tartalmazza, mely alapján az ajánlatkérő el kell hogy tudja dönteni, hogy elektronikus adatbázist vizsgál, vagy a 69. § (4) bekezdése alapján a későbbiekben hatósági igazolást kér, vagy saját nyilatkozatot fogad el. A kérdésben jelzett szempontok szerint tehát az adatbázisban könnyebben lehet keresni, eligazodni, annak ellenére, hogy az egyes EU-tagállamok által töltött e-Certis adattáblái gyakran hiányosak, esetenként pontatlanok. A kérdésben említett hiányosságokat javasoljuk kérni, illetve benyújtás hiányában hiánypótoltatni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4453

2. találat: Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél

Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
Részlet a válaszból: […]kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében e törvény alkalmazása alól felmentést adott - a) és b) pontok.A Kbt. alkalmazásától eltekintő ajánlatkérő egyrészt alkalmazhatja a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvényt (továbbiakban Vbt.), továbbá mentesítést kérhet két további kormányrendelet alapján:- az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 225/2016. Kormányrendelet, valamint- a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. Kormányrendelet alapján.A kérdésben jelzett kizáró okok igazolása a Vbt. alapján valóban általános. Esetünkben azonban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Kormányrendelet (továbbiakban Alkalmassági rendelet) nem alkalmazható, hiszen felhatalmazása a Kbt. alapján született, miközben a Vbt. alkalmazása során a Kbt. és kormányrendeletei nem minősülnek háttérjogszabálynak. Amennyiben a két, fentiekben említett kormányrendelet szerint jár el az ajánlatkérő, úgy saját szabályainak kialakítása során figyelemmel lehet az Alkalmassági rendelet szabályaira úgy, hogy azt és olyan részletességgel építi be saját szabályrendszerébe, ahogyan szeretné. De ebben az esetben sem javasolt magára az Alkalmassági rendeletre hivatkozni.A Vbt. esetében más a helyzet, hiszen van saját igazolás szabálya, mely az alábbiak szerint általánosan határozza meg a kizáró okok ellenőrzésének módját és a kérhető igazolások körét.A Vbt. 46. §-ának (1) bekezdésének a)-c) pontjai tartalmazzák a törvény szerinti kizáró okokat, melyeket az eljárást megindító felhívásban írhat előő az ajánlatkérő.Az (5) bekezdés alapján az ajánlatkérő a kizáró okok fenn nem állásának igazolására a következő igazolásokat és nyilatkozatokat köteles elfogadni:- többszakaszos eljárás esetén a beszerzési eljárás részvételi, egyszakaszos eljárás esetén ajánlattételi felhívás feladásának vagy megküldésének napját követően kelt, illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát, hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy az illetékes bíróság vagy hatóság által kibocsátott olyan, ezzel egyenértékű okiratot, amely igazolja a 45. § (1) és (2) bekezdésében, valamint ha az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4069

3. találat: Ajánlattevő döntése szerinti, alternatív igazolási mód

Kérdés: Ez idáig az egységes joggyakorlat szerint az ellenszolgáltatás mértékét vagy azzal arányosan a közbeszerzés mennyiségét kellett, illetve lehetett az ajánlatkérőnek előírnia referencia alkalmassági követelményként, és ahhoz igazodóan az igazolási módot. Most kvázi alternatív igazolási módot kell lehetővé tenni az ellenszolgáltatás mellett, a mennyiséggel. Ebben az esetben az ajánlattevő fogja eldönteni, hogy melyik neki a szimpatikusabb mód?
Részlet a válaszból: […]ellenszolgáltatás mértékét a referencia esetében, melynek következtében érvényesülhet a kormányrendelet alábbi, 22. § (2) és (3) bekezdésének előírása:- az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, mennyisége vagy az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is;- a 21. § (2) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a szerződést kötő másik fél által adott igazolással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4005
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Kizáró ok igazolásának módja

Kérdés: Az új, a Kbt, 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró okot hogyan igazoltatom? A Hatóság honlapján csak régi ügyek szerepelnek, míg nekem a 90 nap miatt, gondolom, határozatokat is kell vizsgálnom. Jól gondolom?
Részlet a válaszból: […]törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította.A 321/2015. kormányrendelet 2017. január 1-jétől módosult szabálya szerint, a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a jogsértés megtörténtét vagy annak hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi - kormányrendelet 8. §-ának o) pontja.Esetünkben azonban segít a Kbt. A törvény 187. §-ának (2) bekezdése szerint a Hatóság naprakészen vezeti és honlapján közzéteszi a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizárást megalapozó döntőbizottsági és bírósági határozatok számát és a határozathozatal napját, valamint - a jogsértés súlyosságának mérlegelése nélkül - minden olyan döntőbizottsági, vagy annak felülvizsgálata esetén jogerős bírósági határozat számát és a határozathozatal napját, amely megalapozhatja a 62.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3953
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása egy ajánlattevős, hirdetmény nélküli eljárásban

Kérdés: Véleményem szerint nincs összhangban a Kbt. és a 321/2015. kormányrendelet. A módosítás szerint most már nem kell egységes európai közbeszerzési dokumentumot kérnem, ha csak egy ajánlattevő van hirdetmény nélküli eljárásban, míg a vonatkozó kormányrendelet ezt az esetet nem kezeli. Jól látom, hogy e körben ellentmondás van?
Részlet a válaszból: […]eltérően az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása helyett az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy már az ajánlat benyújtásakor be kell nyújtani a kizáró okok hiányára és - amennyiben az ajánlatkérő előírta - az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat. Egy ajánlattevő ajánlattételre történő felhívása esetén a 76. § (5) bekezdése nem alkalmazandó.A kormányrendelet az alábbi két esetben utal a Kbt. 100. §-ának (5) bekezdésére, mely lehetővé teszi az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazásától való eltekintést, amennyiben egy ajánlattevő kerül felhívásra, mely a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások néhány jogalapját érinti.A kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban - ha az ajánlatkérő a Kbt. 100. § (5) bekezdése alapján eltérően nem rendelkezik - ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3942

6. találat: Meghatalmazott aláírásmintája

Kérdés: A meghatalmazott személynek aláírásmintája nincs, csak annak, aki a cégjegyzésre jogosult. Az ajánlatkérő mégis kéri, hogy ha meghatalmazott írja alá az ajánlatot, a meghatalmazásnak az aláírásmintát tartalmaznia kell. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszból: […]cégjegyzésre jogosulttól származnak, vagy attól, akit a jogosult meghatalmazott. Ebben az esetben mindkét személy aláírásmintájára szüksége van az ajánlatkérőnek,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3463
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Béremelés teljesítésének igazolása

Kérdés: Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján az ajánlatkérő kérheti-e ajánlattevői nyilatkozat benyújtását az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés teljesítéséről?
Részlet a válaszból: […]jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. Az előző bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a megállapító határozattal érintett munkáltató a közbeszerzési eljárás során vagy a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy a 6/B. § (1) bekezdés szerinti emeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet egyelőre nem tartalmaz ezzel kapcsolatban információt, azonban a www.ommf.gov.hu-n, azaz a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján közzétettek egy olyan adatbázist, amely a bérkompenzáció hiányát megállapító határozattal érintett munkáltatókat tartalmazza. Jelenleg egy gyógyszertár szerepel az adatbázisban, amely nem kapott bírságot. Mivel a Kbt. 36. §-ának (5) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2934
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Nyilatkozat mint igazolási mód egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1), a 61. §-ának (1) és a 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok, cégkivonat helyett? Nem egyértelmű számunkra, hiszen a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy "Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja ... szerinti igazolását arról, hogy... Ehhez képest mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszból: […]valamint hogy például mely bankok vezetik bankszámláját, amiről szintén nyilatkozott, de a gazdasági-pénzügyi alkalmasságát csak ezen a módon lehet ellenőrizni abban a vonatkozásban, hogy a megfelelő pénzügyi intézménytől beérkezett-e a megfelelő, ajánlatkérő által kért nyilatkozat. Hiszen a közbeszerzési törvény 299. §-ának (4) bekezdése az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 66. §, 67. § és 69. § alkalmazását írja elő azzal, hogy ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat. Utóbbi pedig arra vonatkozik, hogy a 66. § és 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését -figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 653
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Igazolási módok meghatározása

Kérdés: A Kbt. 66-67. §-aiban felsorolt, az alkalmasság igazolására vonatkozó módszerek [például a Kbt. 67. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai] a helyes értelmezés szerint ugye vagylagosak? Az ajánlatkérőnek van-e lehetősége, és ha igen, milyen mértékben, arra, hogy ezeket az igazolási módokat konjunktív módon határozza meg? Az ajánlatkérő az alkalmassági feltételeket meghatározhatja-e negatívan, azaz oly módon, hogy előírja, hogy az ajánlattevő alkalmassága kizárt, ha bizonyos feltételt nem teljesít?
Részlet a válaszból: […]szerint vagy a mérleg szerinti eredmény adott értéke, vagy a referencia adott értéke kell, hogy teljesített legyen, nem elfogadható, ilyen típusú vagylagos megoldás alkalmazását nem támogatja a Kbt. A negatív módon való meghatározás a felhívások sajátja, azaz valóban azt kell megjeleníteni az ajánlatkérőnek - például a III.2.1.-ben az alkalmatlanná minősítés szempontjaiban -, hogy mikor minősül alkalmatlannak, azaz ha például a pénzintézeti nyilatkozatok alapján az ajánlattevő bármely számláján 2003. január 1-jétől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 640
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Igazolási módok helyettesíthetősége

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa 2004. augusztus 30-án megjelent tájékoztatója foglalkozik a kizáró okokkal és ezek igazolási módjával. A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban kérdezem, hogy az a) pont és az e) pont esetében igazolásként elfogadható-e a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, vagy ragaszkodni kell a tájékoztató szerinti igazolási módokhoz (cégkivonat, APEH és VPOP által kiadott igazolások)?
Részlet a válaszból: […]kapott - az utalt jogszabályhely e) pontja. A Kbt. 63. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő a fentiekben ismertetett, a) pont esetében, az ott felsoroltak bizonyítására az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást köteles elfogadni, míg az e) pontban meghatározottak alátámasztására az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását. Előfordulhat, hogy az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az előzőek szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az előző, a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére. Ilyenkor a kivonat (igazolás) helyett az ajánlattevő (alvállalkozó) eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő (alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett nyilatkozatot kell elfogadnia az ajánlatkérőnek. A Kbt. egyértelműen rendelkezik arról, hogy az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a közbeszerzési eljárásban csatolnia kell a Kbt. 61. §-ának (2) bekezdése szerinti köztartozást (adó-, vám-, illetéktartozás) nyilvántartó hatóságoknak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 353
Kapcsolódó tárgyszavak: ,