Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott in house beszerzések tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: In-house cég saját bevételének meghatározása

Kérdés: Beleszámítható-e az önkormányzat saját cégének bevételei közé az a bevétel, amit a bérlőktől, lakóktól, távhőszolgáltatást igénybe vevő lakóktól, közületektől, parkolókat igénybe vevőktől szed be, amikor azt szeretnénk megállapítani, hogy a tulajdonostól származó bevételek elérik-e a bevételek 80%-át?
Részlet a válaszból: […]formák is képezhetik az alapját a 80%-nak.A Kbt. 9. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik (...).Ezt erősíti meg, hogy az in-house jogviszonyhoz szorosan köthető koncessziós szabályok esetében a becsült érték részét képezik a harmadik fél által fizetett díjak, bevételek, tehát a közbeszerzési szabályrendszer már becsültérték-szinten[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4617

2. találat: 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálata közszolgáltatói in-house szerződésnél

Kérdés: A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a 25%-os mérték értelmezése egyedileg vagy együttesen történik?
Részlet a válaszból: […]valamelyikének kapcsolt vállalkozásával megkötött közszolgáltatói szerződésre - a) és b) pont,feltéve, hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések, szolgáltatások vagy építési beruházások terén az a) vagy b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos összárbevételének legalább 80%-a a vele az a) pont szerinti viszonyban álló más szervezettel, vagy a közszolgáltató ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származott.A (4) bekezdés alapján, ha a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül a közbeszerzési törvény szerinti ajánlatkérőnek, és e szervezet az ajánlatkérővel kötendő, (1) bekezdés szerinti, közszolgáltatói szerződés teljesítéséhez 25%-ot meghaladó mértékben egy harmadik - e §-ban meghatározott alanyi körön kívül eső - szervezetet kíván igénybe venni, az (1) bekezdés szerinti kivétel csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet e harmadik szervezet kiválasztására az 5. § (4) bekezdése alapján közbeszerzési eljárást folytat le. Az (1) bekezdés szerinti kivétel alkalmazása csak akkor kötött az előbbi feltételhez, ha a kivétel alkalmazásának hiányában az ajánlatkérő beszerzésére egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni.Az "(1) bekezdés szerinti, közszolgáltatói szerződés" fordulat arra utal, hogy közbeszerzésben elnyert szerződésre, vagy nem közszolgáltatói szerződésre még az egyébként in-house jogviszonyban álló szervezet szerződésére sem alkalmazandó a törvény 12. §-ának (4) bekezdése. Az "egy" harmadik személyre utalás pedig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4369

3. találat: "In house" tényállás értelmezése

Kérdés: Az önkormányzat és az üzemeltetési feladatokra létrehozott "in house" cége szeretne üzemeltetési szerződést kötni az önkormányzat tulajdonában álló épületre, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. A szerződés becsült értéke meghaladja a nyílt közbeszerzési eljárás értékhatárát, azonban mint "in house" szerződés nem kerül sor közbeszerzésre, viszont a megkötendő szerződés szerint a Polgármesteri Hivatal fizeti a számlák ellenértékét az érintett cégnek, amely nem "in house" cége a Polgármesteri Hivatalnak. Megköthető ez a szerződés jogszerűen?
Részlet a válaszból: […]szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik;- a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag ezen ajánlatkérő és más, a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, amely felett az ajánlatkérők - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek, és képesek a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik.Az ilyen szerződések a (3) bekezdés szerint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - határozott időre, legfeljebb öt évre köthetők.Rendelkezik a (3) bekezdés arról is, hogy k) pont alkalmazásában a szerződések teljesítéséből származik az azok alapján, harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.Jelen esetben meg kell vizsgálni, hogy a ka) alpontban vagy a kb) alpontban szabályozott feltételek teljesülnek-e az önkormányzat és az üzemeltetésre létrehozott cég tekintetében, mert csak ekkor lehet "in house" szerződést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3454
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik - figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) -, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszból: […]együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; d) pont: a 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet] és az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik.A közszolgáltatást sem az európai direktívák, sem a közbeszerzési törvény nem szabályozza. Annak értelmezéséhez, hogy mi minősül közszolgáltatásnak és mely esetben, milyen ár megállapítása mellett lehet szó ún. in-house szerződésről, EK bizottsági határozat, egy keretszabály, valamint az Európai Bíróság esetjoga ad iránymutatást, mely terület sokat fejlődött az elmúlt évtizedben.2005-ben született meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozások részére közszolgáltatásért járó ellentételezéssel nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásról szóló 2005/842/EK Európai Bizottsági Határozat, valamint a közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabály. Ezek a közösségi jogszabályok kötelezettségeket állapítanak meg az állami és önkormányzati tulajdonú társaságok vonatkozásában. A magyar törvényben is rögzített közérdekű szolgáltatások fogalmának meghatározása az egyes tagállamokban különbözik, így az ún. általános (köz)érdekű szolgáltatások fogalma nem került meghatározásra, azt a keretszabály általános gazdasági érdekű szolgáltatások fogalmából vezették le.A kérdés, hogy azok a piaci és nem piaci szolgáltatások, melyeket az állami szervek a köz érdekében ellátnak, mely körbe tartoznak, és ennek megfelelően in-house beszerzésükre lehetőség van-e. Egy adott szolgáltatás általános gazdasági érdekű szolgáltatássá minősítése a tagállamok hatáskörébe tartozik, ebbe a körbe tartozik például a hulladékgazdálkodás vagy a vízgazdálkodás.A gazdasági, illetve a nem gazdasági tevékenységek megkülönböztetése tehát nagy jelentőséggel bír,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3054
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Alvállalkoztatás közbeszereztetése régi Kbt. hatálya alatt indult, de az új Kbt. hatálya alá is eső keretszerződés esetén

Kérdés: A jelenleg érvényes Kbt. in-house szabálya szerint (Kbt. 173. §) az anyavállalat 2011. augusztus hónapban szerződést kötött velünk 2012-2013. évekre a tervezhető karbantartási-felújítási munkák elvégzésére. A jelen törvény szerint nem kellett lefolytatnunk közbeszerzési eljárást abban az esetben, ha bevontunk alvállalkozókat a munkák végrehajtásába. Információnk szerint a 2012. január 1-jén életbe lépett Kbt. szerint az in-house szabálya változatlanul megmarad, viszont az alvállalkoztatás esetén az alvállalkoztatni kívánt munkát közbeszereztetni kell. Mi az alvállalkozóinkkal - az anyavállalattal 2012-2013. évekre kötött szerződésünk alapján - keretszerződéseket kötöttünk az általuk elvégeztetni tervezett munkákra. A kérdés az, hogy az alvállalkozókkal kötött, 2012-2013. évekre szóló keretszerződés mentesít-e bennünket az alvállalkoztatni kívánt munkavégzés közbeszereztetése alól?
Részlet a válaszból: […]közszolgáltatói szerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolókészítési kötelezettsége áll fenn, vagy amely felett, vagy amely az ajánlatkérő felett közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy olyan másik szervezettel, amely felett ugyanaz a szervezet gyakorol közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást, mint az ajánlatkérő felett, vagy - kizárólag több ajánlatkérő által valamely közszolgáltatói tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás köt közszolgáltatói szerződést olyan szervezettel, amely ezen ajánlatkérő valamelyikével az a) pont szerinti viszonyban áll, feltéve hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések vagy szolgáltatások vagy építési beruházások terén az a) vagy b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább nyolcvan százaléka a vele az a) pont szerinti viszonyban álló szervezetekkel folytatott gazdasági tevékenységből származott. Ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül ajánlatkérőnek, és e szervezet az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítése érdekében az ajánlatkérővel megkötött szerződés teljesítéséhez huszonöt százalékot meghaladó mértékben egy harmadik - jelen paragrafusban meghatározott alanyi körön kívül eső - szervezetet vesz igénybe, az (1) bekezdés szerinti kivétel csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet e harmadik szervezet kiválasztására a 6. § (1) bekezdés h) pontja alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2881
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: In house beszerzés értelmezése meghatározó befolyás hiányában

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az in house (Kbt. 2/A §-a) beszerzést akkor, ha több önkormányzat közösen hozott létre gazdasági társaságot (üzemeltetőt, kötelező önkormányzati közszolgáltatás teljesítésére), de a Kbt. szerinti meghatározó befolyás egyik önkormányzat részéről sem áll fenn?
Részlet a válaszból: […]90 százaléka a tulajdonos önkormányzatoktól származzon. [A Kbt. 4. §-ának (értelmező rendelkezések) 22. pontja szerint meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében: - a tagok (részvényesek) szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, - más tagokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján vagy más módon a szavazatok többségével egyedül rendelkezik, - tagként (részvényesként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 940
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Jogosultság az in house beszerzés szabályai szerinti szerződésre

Kérdés: Ha több ajánlatkérő (állami önkormányzati szerv) közös, 100 százalékos tulajdonában van a gazdálkodó szervezet, közülük egy-egy tulajdonos jogosult-e vele az in house beszerzés szabályai szerint szerződni? (Természetesen a többi törvényi feltétel fennállása esetén.)
Részlet a válaszból: […]felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik) a tagsági jogot megtestesítő üzletrész, illetve részvény több, a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetben jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolják. Miután a törvény nem korlátozza, hogy az egyes tagok milyen módon köthetnek szerződést az "in house" beszerzési helyzet fennállása esetén (mint például a 100 százalékban állami tulajdon esetében), így az egyes tagok közvetlenül köthetnek szerződést, hiszen a közös képviselő útján gyakorolt jog nem jelenti azt, hogy csak egy képviselővel köthetne szerződést a tulajdonolt cég. Ennek jelentése, hogy közvetlen irányító jogaikat gyakorolják egy képviselő útján. A kérdéshez kapcsolódóan kiemeljük, hogy a vonatkozó törvényi indokolás a következőképpen fogalmaz: A közbeszerzési törvény 2/A §-ának (2) bekezdése alapján mód nyílik arra, hogy több önkormányzat úgy gondoskodjon a feladatkörükbe tartozó közszolgáltatások egyszemélyes társaság útján történő ellátásáról, hogy az egyszemélyes társaság az érintett önkormányzatok közös tulajdonában lenne. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a társaság - a Gt.-nek a 22. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az egyedüli tag közvetlen és teljes körű irányítása alatt végzi az alapító okiratban előírt feladatait. Ez nélkülözhetetlen annak az Európai Bíróság által meghatározott követelménynek a teljesítése szempontjából, hogy a gazdálkodó szervezet működése, irányítása legyen olyan, mintha a társaság az alapító szervezeti egysége volna. Másfelől viszont az egyedüli tag (részvényes) társasági jogi kategóriája nem zárja ki azt, hogy az egyszemélyes társaság "egy darab" üzletrészének vagy részvényének több tulajdonosa legyen. A Gt. 133. §-ának (3) bekezdése szerint: "Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat - ideértve a társasági szerződés megkötését is - csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek." A részvénytársaság vonatkozásában a Gt. 220. §-ának (2) bekezdése mondja ki, hogy "a részvénynek több tulajdonosa is lehet, akik a részvénytársasággal szemben egy részvényesnek számítanak; jogaikat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 939
Kapcsolódó tárgyszavak: