Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott informatika tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egybeszámítás informatikai rendszer bevezetése tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Szeretnénk bevezetni egy informatikai rendszert, illetve a bevezetés után gyakorlatilag azonnal szükségünk lesz supportra is. Ezt elvileg akár a bevezető cég is el tudná végezni. Egybe kell-e számítani a két beszerzési tárgyat, amikor az egyik áru és a másik szolgáltatás? Milyen EUB-döntéseket érdemes megnézni hasonló kérdés eldöntésekor?
Részlet a válaszból: […]megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.Véleményük szerint a rendszer megvételét, bevezetését és a kapcsolódó supportot egybe kell számítani, hiszen azonos rendszeren végzik, akár egy szolgáltató is be tudja vezetni és supportálni, egységesen tervezi az ajánlatkérő, amely kisegítő szempontok alapján összességében döntheti el az ajánlatkérő, hogy egybeszámítja-e az egyes termékek, szolgáltatások értékét. Az alábbi EUB-döntéseket ajánljuk figyelmükbe, melyek rövid összefoglalóját is közöljük. A példák azért különösen érdekesek, mert egyrészt foglalkoznak a műszaki és gazdasági funkció egységének értelmezésével, másrészt építési beruházások és szolgáltatások egybeszámításáról szólnak.A C-16/98. számú döntés alapján egy építési beruházás fennállásának megítélésekor a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. Az tehát, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben. A közbeszerzés tervezésekor az építési munkák eredményének gazdasági és műszaki rendeltetése, funkciója a kiindulópont, és attól függően kell megítélni az egybeszámítás kérdését, hogy egy szerződéssel vagy több szerződéssel valósíthatóak-e meg a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4596

2. találat: 301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása

Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
Részlet a válaszból: […]Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 46. § (7) bekezdése szerinti bejegyzését követő naptól (a továbbiakban: kezdőnap) kell alkalmazni.A (3) bekezdés értelmében az érintett szervezet a kezdőnaptól számított 90 napon belül - de nem korábban, mint a kezdőnaptól számított 30. nap lejárta - köteles a portálon regisztrálni, és a 2019. évi éves informatikai beszerzési tervét és informatikai fejlesztési tervét, valamint az aktuális informatikai környezetéről szóló legfontosabb adatokat, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, a portálra feltölteni.A (4) bekezdés akként rendelkezik, hogy az érintett szervezet az informatikai beszerzési igényét, a rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igényét, valamint az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igényét a kezdőnaptól számított 150. nap elteltét követően tölti fel a portálra.Az (5) bekezdés alapján a kezdőnaptól számított 150. napig az érintett szervezet saját hatáskörben kizárólag a rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igénye, valamint az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igénye kielégítésére irányuló beszerzési eljárást indíthat.A (6) bekezdés értelmében az (5) bekezdéstől eltérő beszerzési igénye kielégítésére irányuló beszerzési eljárást a kezdőnaptól számított 150. nap lejártáig az érintett szervezet saját hatáskörben csak a kormány egyedi döntése alapján indíthat.Végül a (9) bekezdés előírása szerint a Digitális Kormányzati Ügynökség létrejöttével, tevékenységének megkezdésével összefüggésben álló közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő a kezdőnaptól számított 120. napig minden beszerzés esetében jogosult a Kbt. szerinti rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására és megindítására.2019. április 12-én az 1/2019. (IV. 12.) szám alatt megjelent a miniszterelnök kabinetfőnökének határozata, amely rögzíti, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség cégbírósági bejegyzésének napja 2019. április 10-e, így a fentiekben jelzett kezdő időpont, azaz a kormányrendelet 30. §-ában jelzett határidők kezdőnapja 2019. április 11.A kezdőnapot megelőzően - azaz 2019. április 11-e előtt - az érintett szervezet által kormányzati informatikai beszerzésre kötött, valamint a kezdőnapon folyamatban lévő közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött keretmegállapodások, vagy más keretjellegű szerződések, valamint az azok alapján megkötött, valamint a kezdőnapon folyamatban lévő közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött visszterhes szerződések hatályát a kormányrendelet nem érinti. Az ajánlatkérők legfontosabb kötelezettsége volt 90 napon belül regisztrálni, mely 2019. július 10-én járt le. Eddig kellett az ajánlatkérő 2019. évi éves informatikai beszerzési tervét és informatikai fejlesztési tervét, valamint az aktuális[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4389

3. találat: Eljárás elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavara esetén

Kérdés: Internetprobléma miatt nem működött az árlejtés 2018 januárjában. Ebben az esetben mi a teendő? Vélhetően az ajánlatkérő hibázott. Milyen szabály, szabályok szerint kell az ajánlatkérőnek eljárnia?
Részlet a válaszból: […]sor, mikor az akkor hatályos szabályozás - Régi Elektronikus Rendelet - az alábbiak szerinti eljárásrendet írta elő üzemzavar esetében:- amennyiben az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az elektronikus árlejtést lebonyolító ajánlatkérő, a szolgáltató vagy legalább két ajánlattevő az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavarát észleli, az elektronikus árlejtést - e tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett - az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja;- amennyiben az üzemzavart az ajánlattevő észleli, köteles azt telefonon, az erre a célra fenntartott hívószámon jelezni az ajánlatkérőnek, illetőleg a szolgáltatónak;- az elektronikus árlejtés ismételt lebonyolítására a 19. § szerinti értesítés megküldését követően kerülhet sor. A (3) bekezdés szerinti esetben a 19. § (3) bekezdés b) pontja szerinti új eszközök vagy azonosítók hozzáférhetővé tételéről is gondoskodni kell - 25. § (1)-(2) és (4) bekezdése.Az eredménytelenségi ok ebben az esetben azonos azzal, mintha kizárólag érvénytelen ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak volna be az árlejtés során.Az Új Elektronikus Rendelet 33. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése értelmében az előzőekben ismertetett megoldást nem teljesen azonos módon alkalmazhatná az ajánlatkérő az alábbiak szerint:- amennyiben az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az EKR-nek az árlejtést érintő üzemzavara [22. § (2) bekezdés] lép fel, vagy azt üzemszünet érinti, az elektronikus árlejtést - e tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett - az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánítja;- az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az elektronikus árlejtést abban az esetben is, ha az ajánlattevőknek legalább fele az elektronikus hírközlési hálózatban fellépő üzemzavar következtében nem fér hozzá az EKR-hez az elektronikus árlejtés során, és az adott ajánlattevők ennek tényét - az EKR üzemeltetője által erre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4119

4. találat: Informatikai rendszer bevezetéséhez kapcsolódó árbevétel meghatározása

Kérdés: Igen gyakori gazdasági alkalmassági követelmény az, hogy a pályázónak nagy összegű árbevétellel kell rendelkeznie "informatikai rendszer bevezetése" tárgyú korábbi projektekből. Arra vonatkozóan azonban nem áll rendelkezésre konkrét definíció vagy a gyakorlatból leszűrhető megbízható tapasztalat, hogy milyen tevékenységekből származó árbevétel minősül informatikai rendszer bevezetéséből eredőnek. Idetartoznak-e például a következő szolgáltatásokból származó bevételek: IPVPN-, LAN-, IP-alapú alközpont, WiFi-hálózatok kialakítása, tűzfal, call center, illetve a bevezetéshez szorosan kapcsolódó havidíjas szolgáltatások is megfelelőek lehetnek-e? Kérdésünk tehát arra irányulna, hogy szíveskedjenek részünkre egy olyan definíciót, állásfoglalást adni, amelyre támaszkodva védhető módon tudunk nyilatkozni az informatikai rendszer bevezetése tárgyú árbevétel vonatkozásában.
Részlet a válaszból: […]elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a kamara által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető informatikai keretrendszer (a továbbiakban: elektronikus árverési rendszer) szolgál, amelyen keresztül elérhető a felhasználók számára az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása, az árverezők elektronikus nyilvántartása és a licitnapló. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény kifejezetten kitér a biztonsági követelményekre, naplózásra, szoftverekre, mentési rendre az alábbiak szerint. A törvény 13/C. §-ának (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézménynek ki kell alakítania a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén. A pénzügyi intézménynek egyebek mellett gondoskodnia kell - olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza, és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére, - az informatikai rendszer szoftverelemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2995
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Egybeszámítási szabályok informatikai jellegű beszerzéseknél

Kérdés: Az informatikai jellegű beszerzések - számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak - hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?
Részlet a válaszból: […]és ezzel értékhatár alatt tartani a beszerzéseket. Szét lehet azonban választani az egybeszámítás és az eljárástípus megállapítása után, és az eredeti eljárástípus szerint részenként megversenyeztetni az egyes beszerzési tárgyakat, ezt a szétválasztást a Kbt. lehetővé teszi. Az egybeszámításhoz az előbbiekben említettek mellett még két feltétel megléte szükséges. Az első az azonos vagy hasonló, illetve egymással összefüggő felhasználású közbeszerzési tárgyak beszerzése, amelynek célja, hogy a beszerzések értékének egybeszámítása ne váljon parttalanná és az alacsony értékű tételeket ne kelljen kellő indok nélkül közbeszerzési eljárás alá vonni, tehát ez a szabály kifejezetten az értelmetlen összevonás ellen hat, így az egyéb, a felsorolt tárgyakat távolról érintő beszerzési igényeket javasoljuk ennek megfelelően csoportosítani. A második, hogy az egy költségvetési évben, illetve tizenkét hónap alatt esedékes beszerzések értékét kell egybeszámítani.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 406
Kapcsolódó tárgyszavak: ,