Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott irreálisan alacsony ár tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Ajánlati ár indokolatlanul alacsonynak minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlati árunk indokolatlanul alacsony, ezért felvilágosítást kért. A beszerzés tárgyához kapcsolódó iparágban véleményünk szerint az általunk megadott ár teljesen reális. Milyen szempontok alapján dönt úgy az ajánlatkérő, hogy egy megadott ár indokolatlanul alacsony?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül;- az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér a közbeszerzés - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől - Kbt. 69. §-ának (1) és (2) bekezdése.A saját tapasztalat, piacfelmérés és egyéb, a becsült érték felméréséhez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3636

2. találat: Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszból: […]bekezdés arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A 87. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlat tehát érvénytelen az alábbi esetekben - melynek során szintén általánosan ellenszolgáltatásról, aránytalan kötelezettségvállalásról van szó: - ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz - 86. § (5) bekezdés; - ha lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz - 87. § (3) bekezdés. [88. § (1) bekezdésének g) és h) pontja.] Más irányból érdemes tehát közelítenünk. A főszabály: a nyílt eljárás esetében az ajánlati kötöttség beállása az ajánlattételi határidőtől kezdődik. Ennek megfelelően a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatás vizsgálata egy olyan ellenszolgáltatás esetében történik, melyhez ajánlatkérő kötve van. Amennyiben nincs kötve, úgy logikailag meg kell várni, míg az ajánlati kötöttség beáll ahhoz, hogy az ellenszolgáltatás mértéke vizsgálható legyen. A Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig, amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a Közbeszerzési Döntőbizottság 332. § (4) bekezdés szerinti végzésének vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláig kötve van ajánlatához, kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni. Az ajánlatok elbírálása során is két részre bontja a normaszöveg a bírálat folyamatát. Az ajánlatok elbírálására vonatkozó, Kbt. 81. § (1)-(4) bekezdése a következő rendelkezéseket tartalmazza: - az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; - az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet; - az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni; - az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89-90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. Az érvényes ajánlatok megítéléséhez tehát a kizáró oki és alkalmassági követelmények vizsgálatára, kirívó ellenszolgáltatások, kötelezettségvállalás vizsgálatára, műszaki tartalom vizsgálatára van szükség, majd megtörténik a bírálati szempontok szerinti értékelés. Az érvényesség vizsgálata eltérően a nyílt eljárástól tehát addig tart, amíg olyan információk vizsgálatáról van szó, melyek a tárgyalás során biztosan nem változnak. Problémát tehát a bírálati szempont szerinti elemek, a műszaki tartalom jelent. Esetünkben a bírálati szempontok vizsgálata során fel kell tételeznünk, hogy a műszaki tartalom kismértékű változása mellett a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2766
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Irreálisan alacsony ár megállapítása nem kötelező érvényű határozat ajánlása alapján

Kérdés: Tudomásunk szerint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított irányadó rezsióradíj (jelenleg 1930 Ft/óra) alkalmazása nem kötelező érvényű. Amennyiben cégünknél a Bizottság által kiadott határozat (http://www.epitok.org.hu/files/1/2010-13hatarozatrezsioradijrol.pdf) szerinti bontás összesítő fősora alacsonyabbra jön ki, és esetlegesen azt ajánlatunk mellett részletesen be tudjuk mutatni, alá tudjuk támasztani, irreálisan alacsonynak ítélhető-e az ajánlat?
Részlet a válaszból: […]a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; - legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan - Kbt. 86. §-ának (1)-(3) bekezdései. Az ajánlattevőnek magyarázatot kell adnia az ár alacsony voltára, amely magyarázat során kitérhet a gyártási folyamatra, gazdaságos műszaki megoldásra vagy valamilyen különösen előnyös körülményre az alábbiakban felsoroltak szerint. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen - a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, - a választott műszaki megoldásra, - a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, - az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, - az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy - az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik - Kbt. 86. §-ának (4) bekezdése. Fontos körülmény, hogy az indokoknak objektívnek és gazdaságilag ésszerűnek kell lenniük. Az ajánlatkérőnek az ilyen indoklást el kell fogadnia, míg a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlen indokokat el kell utasítania a Kbt. 86. §-ának (5) és (6) bekezdés értelmében, mely rendelkezések a következők: - az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást; - a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben, vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették. Jelen esetben olyan rezsióradíj alkalmazásáról van szó, amelyet az Építőipari Ágazati Párbeszéd[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2670
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Irreálisan alacsony ár ajánlatkérői mérték és kamarai ajánlás függvényében

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta a szolgáltatás értékét, illetve arra szakmai (kamarai) ajánlás is létezik. Az ajánlattevőtől indokolást kért az ajánlatkérő az irreálisan alacsony ár körében. Az indokolást elfogadta annak ellenére, hogy a szolgáltatás ellenértékét az ajánlatkérő által meghatározottnál 14 százalékkal, a szakmai ajánlásban foglaltaknál pedig 25 százalékkal alacsonyabban jelölte meg az ajánlattevő. Megállapítható-e ebben az esetben a mérték alapján, hogy az ár irreálisan alacsony?
Részlet a válaszból: […]az irányadó, illetve az attól nagymértékben eltérő ajánlat minősül irreálisan alacsonynak. A Döntőbizottság gyakorlata szerint ennek megfelelően - függetlenül a szakmai kamarai ajánlástól - az egyedi ügyet kell
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1414
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Irreálisan alacsony ár megadásának lehetséges célja

Kérdés: Milyen érdeke fűződhet az ajánlattevőnek az irreálisan alacsony árhoz? (Túl azon, hogy nyerhet vele, mert akkor annyiért is kell teljesítenie.)
Részlet a válaszból: […]eredménytelenné nyilvánítása céljából is megtörténhet. A rendkívül erősen versenyző piacokon pusztán referencia megszerzése, illetve a versenytársak háttérbe szorítása
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. december 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 864
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége

Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát - amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?
Részlet a válaszból: […]építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik. Az indokolás - a kérdésben ismertetett esetben - olyan érvet tartalmazott, amelyet az ajánlatkérő a fentiekben részletezett, a Kbt. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében - az ajánlati elemek valós helyzetéről történő meggyőződése során - nem köteles elfogadni. A kérdés tehát arra vonatkozik, objektív alapú indokolásnak minősül-e a művészetekhez történő vonzódás. Tekintettel arra, hogy mindez nem különösen a gyártási folyamatra, a módszer gazdaságosságára, a választott műszaki megoldásra vagy a kivételesen előnyös körülményekre, eredetiségre vonatkozik, az ajánlatkérő - a rendelkezésünkre álló adatok alapján - jogszerűen zárta ki az ajánlattevőt. Természetesen a jogorvoslat lehetősége egyszerű eljárás esetén is nyitva áll az ajánlattevő előtt, tehát a rendelkezésre álló 8 nap alatt megtámadhatja az eljárást. [A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (2) bekezdés értelmében a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. 324. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerint a kérelemben meg kell jelölni - a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. december 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 855
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor - irreálisan alacsony ár megadása esetén - az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszból: […]megoldásra, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére vonatkozik. Az ajánlatkérőnek a (3) bekezdés alapján lehetősége van arra, hogy érvénytelennek nyilvánítsa az ajánlatot abban az esetben, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. Lényeges, hogy amennyiben az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, az ajánlatkérő az előző bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságot. Előfordulhat az is, hogy az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz. Ilyenkor az ajánlatkérő - a Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint - az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről. Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. Az ajánlatkérő az előzőek szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát [Kbt. 87. §-ának (2)-(4) bekezdései]. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai rendelkeznek az ajánlat érvénytelenségének eseteiről. E szerint az ajánlat érvénytelen, ha - azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be; - az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre; - az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3), (5) bekezdése]; - az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták; - az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; - egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 811