175 cikk rendezése:
1. cikk / 175 Késés iratbetekintésről
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az iratbetekintést kérelmező ajánlattevő nem a megadott határidőben, hanem késve jelenik meg az iratbetekintésen, és a késésről előzetesen nem tájékoztatja az ajánlatkérőt? Meddig köteles az ajánlatkérő „várni”, hogy az ajánlattevő megjelenjen az iratbetekintésen, köteles-e egyáltalán várni az ajánlatkérő, vagy ilyen esetekben lezárhatja az iratbetekintési jegyzőkönyvet azzal, hogy az ajánlattevő nem jelent meg az iratbetekintésen?
2. cikk / 175 Külső szakértő informálása
Kérdés: Az eljárás során tárgyalási jegyzőkönyv készült. A tárgyaláson külső szakértők is részt vettek. Szükséges-e elküldeni nekik is a jegyzőkönyvet?
3. cikk / 175 Nyilvánosság a bírálat során
Kérdés: Önkormányzatunk a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozására Beszerzési Szabályzatot készített. A szabályzat szerint az 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti beszerzések esetén a Pénzügyi Bizottság bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a képviselő-testület dönt. A bírálatban és a döntésben részt vevők „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot” tesznek. A nyilatkozat szövegezésében a titoktartás a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ában meghatározott üzleti titokra vonatkozik. Ez a paragrafus azonban már hatálytalan. Felmerült bennünk, hogy vajon a pénzügyi bizottság és a képviselő-testület tárgyalhatja az ajánlatokról való döntést nyílt ülésen? Nem kell zárt ülést elrendelni a napirend tárgyalásakor? Nem sért jogszabályt az adatok nyilvánosságra hozatala? A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei felkerülnek az önkormányzat honlapjára, tehát teljesen nyilvánosak.
4. cikk / 175 Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Ajánlattételi dokumentációban szerepel az alábbi kitétel:
„Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ÁR-hoz maximálisan 120% ajánlható meg. Amennyiben az ajánlattevő a meghatározott maximum 120%-nál magasabb %-ot ajánl meg, abban az esetben az ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.” Ezenkívül az Ajánlattételi dokumentációban az AK rögzíti:
„Az ajánlatkérő fenntartja annak a lehetőségét, hogy az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.”
A bontási jegyzőkönyv szerint születtek azonban 120%-nál magasabb ajánlatok, sokaknál. Az ajánlatkérőnek ki kell(ene)-e zárnia ezeket az ajánlattevőket ebben a fázisban, vagy csak abban az esetben, ha a végső ajánlat adásakor tesznek 120%-nál magasabb ajánlatot?
„Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ÁR-hoz maximálisan 120% ajánlható meg. Amennyiben az ajánlattevő a meghatározott maximum 120%-nál magasabb %-ot ajánl meg, abban az esetben az ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.” Ezenkívül az Ajánlattételi dokumentációban az AK rögzíti:
„Az ajánlatkérő fenntartja annak a lehetőségét, hogy az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.”
A bontási jegyzőkönyv szerint születtek azonban 120%-nál magasabb ajánlatok, sokaknál. Az ajánlatkérőnek ki kell(ene)-e zárnia ezeket az ajánlattevőket ebben a fázisban, vagy csak abban az esetben, ha a végső ajánlat adásakor tesznek 120%-nál magasabb ajánlatot?
5. cikk / 175 Becsült érték és indokoláskérés viszonya
Kérdés: A korábbi aránytalanul alacsony ár szabály a becsült értékhez viszonyított, amikor annak eldöntése merült fel, hogy mikor kell indokolást kérni. Szükséges-e, hogy a becsült értéken kívül mást is vizsgáljon az ajánlatkérő, vagy elegendő-e a becsült érték, amikor arról dönt, hogy nem kér indokolást, és ezt a bírálóbizottsági jegyzőkönyvben is rögzíti?
6. cikk / 175 Helyszíni bejárás szabályai
Kérdés: Korlátozhatja-e az ajánlatkérő a helyszíni bejárások résztvevőinek számát? Korlátozhatja-e, hogy a helyszíni bejárásokon nem lehet kérdezni? Van-e bármilyen eszköz az ajánlatkérő kezében, hogy a kérdéseit mégis feltegye?
7. cikk / 175 Helyszíni bejárás elmaradása
Kérdés: Egyik közbeszerzési eljárásunkban helyszíni bejárást biztosítottunk, amelyet egy vihar miatt nem tudtunk megtartani. Lehetséges új helyszíni bejárást biztosítani?
8. cikk / 175 Keretmegállapodástól eltérő szerződéses feltételek előírása
Kérdés: Ajánlatkérőként 3 éves keretmegállapodást kötöttünk csomagolási rendszereink javítására, karbantartására. A keretmegállapodás alapján 3 havonta kötünk szerződést a konkrét gépekre. Szerződő partnerünk az előző két negyedévben késve teljesített, emiatt megemelnénk a késedelmi kötbér mértékét a következő időszakokra tervezett szerződésekben. Megtehetjük ezt?
9. cikk / 175 Online bírálóbizottsági ülés
Kérdés: A bírálóbizottsági ülésen kötelező-e a személyes jelenlét, vagy a bírálóbizottsági tagok a távolból, külön is megadhatják a véleményüket, ami később egy jegyzőkönyvben rögzítve lesz? Gondolunk itt arra, hogy a tag akadályoztatva van (pl. betegség, külföldi út stb.), ilyenkor van-e lehetőség a távolból bírálni, és a bírálati lapokat szkennelve elküldeni az ajánlatkérőnek, illetve a bizottság elnökének, vagy kötelező eredeti példányt használni?
10. cikk / 175 Iratbetekintés nyilvánossága
Kérdés: Iratbetekintésről készült jegyzőkönyvet kinek kell EKR-ben megküldeni?
a) Valamennyi ajánlattevőnek,
b) csak annak, aki az iratbetekintésen részt vett (kérelmezőnek),
c) az iratbetekintésen részt vett ajánlattevőnek (kérelmezőnek) és annak is, akinek az ajánlatába betekintettek?
a) Valamennyi ajánlattevőnek,
b) csak annak, aki az iratbetekintésen részt vett (kérelmezőnek),
c) az iratbetekintésen részt vett ajánlattevőnek (kérelmezőnek) és annak is, akinek az ajánlatába betekintettek?
