172 cikk rendezése:
141. cikk / 172 Elkésett ajánlatok kezelése, ajánlattevő értesítése
Kérdés: Az elkésett ajánlatot át kell-e venni, meg kell-e őrizni? Az elkésett ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek kell-e küldeni bontási jegyzőkönyvet, illetőleg összegezést?
142. cikk / 172 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
143. cikk / 172 Jogászi jelenlét a közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kell-e, szükséges-e jogásznak ellenjegyeznie minden jegyzőkönyvet (például bontási vagy tárgyalási jegyzőkönyv), egyáltalán szükséges-e bontásnál vagy tárgyalásnál jogászi jelenlét?
144. cikk / 172 Ajánlat tárgyalásos eljárásban, jegyzőkönyv lezárása után
Kérdés: Ha tárgyalásos eljárás során a tárgyalási jegyzőkönyv lezárása után az ajánlatkérő például új árat ajánl, ezt figyelmen kívül kell-e hagyni, mivel a jegyzőkönyvet már lezártuk, illetve módosítani kell-e a jegyzőkönyvet?
145. cikk / 172 "Hiánypótoltatható" hiányosságok
Kérdés: Ha az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy az ajánlatot oly módon kell öszszefűzni, hogy az a lapok kicserélését ne tegye lehetővé, és az ajánlattevő ennek nem tett eleget, akkor hiánypótlásra előírható-e ez a hiányosság, vagy az egész ajánlatot kell-e pótoltatni?
146. cikk / 172 Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
147. cikk / 172 Részvételi jog és dokumentáció megvásárlásának kapcsolata
Kérdés: A nyílt, közbeszerzési eljárás során 6 kivitelező megvásárolta a dokumentációt, és megjelent a műszaki bejárásra. Egy kivitelező nem vásárolta meg a dokumentációt, azonban részt kívánt venni a műszaki bejáráson, és később akarta megvásárolni a dokumentációt. Kérdésünk: a dokumentációt meg nem vásárló kivitelező részt vehet-e a műszaki bejáráson, vagy eltanácsolható-e arról abban az esetben, ha a kiírásban nem szerepelt, hogy a bejáráson csak az vehet részt, aki megvette a dokumentációt?
148. cikk / 172 Tájékoztatás elmulasztásának következményei
Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)–(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
149. cikk / 172 Egyetlen érvényes ajánlat elbírálása az összességében legelőnyösebb értékelés szempontja alapján
Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?
150. cikk / 172 Jogsértés ajánlatok bontásakor
Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint "Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejáratának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejáratáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül". Nem ütközik-e jogszabályba az a bontási eljárás, amikor a beérkezett ajánlatok közül, formai hiba miatt, az ajánlattételi határidő lejáratakor egyet nem bontottak fel, majd 48 óra elteltével, az összes érintett értesítése mellett, mégiscsak felbontották?
