Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság - a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során - kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszból: […]határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.Az ajánlatkérő azonban nem tehet egyenlőségjelet a végrehajtási eljárás és a kényszerintézkedésként, biztosítási céllal elrendelt zár alá vétel közé. Végrehajtás esetében ugyanis arról van szó, hogy az adós nem fizetett meg egy jogerősen megítélt követelést, a zár alá vétel azonban ezt még korántsem jelenti, hiszen akár az is elképzelhető, hogy nem kerül megállapításra a bűncselekmény elkövetése, avagy a bíróság nem pénzbüntetést (vagyonelkobzást) alkalmaz. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 324. § (1) bekezdése alapján a zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.Az ajánlatkérő jellemzően akkor ír(hat)ja elő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében a végrehajtástól (inkasszótól vagy sorban állástól) való mentességet, amikor a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzés alapján megkötött szerződés teljesítése során töretlen pénzügyi likviditást feltételező finanszírozási kötelezettsége áll fenn, például jelentős pénzösszeget kell előlegeznie a szerződéses vállalás jellegére tekintettel. Ebből következően az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében akár azt is előírhatja, hogy az ajánlattevő pénzforgalmi számlája mindennemű büntetőjogi intézkedéstől - így a Be. alapján alkalmazható zár alá vételtől is - mentes legyen. Ha azonban az ajánlatkérő ezt kifejezetten nem írja elő, akkor a végrehajtástól való mentesség követelményéből a zár alá vételtől való mentesség követelménye automatikusan nem következik, hiszen a zár alá vétel jogi természete merőben eltér a végrehajtásétól.Korlátként érvényesül ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő csak annyiban írhat elő alkalmassági követelményeket, amennyiben azok a szerződés teljesítéséhez valóban szükségesek [Kbt. 65. § (3) bekezdés], hiszen a Kbt. célja nem a verseny indokolatlan szűkítése, hanem az egészséges verseny[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4722

2. találat: Kizárás cégkivonatban szereplő zár alá vételre utaló bejegyzés esetén

Kérdés: Fennáll-e kizáró ok abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság cégkivonatán a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre (zár alá vételre) utaló bejegyzés jelenik meg, amely abból ered, hogy a nyomozó hatóság biztosítási céllal elrendelte a jogi személy iratainak és másik gazdasági társaságban meglévő üzletrészének lefoglalását a korábbi vezető tisztségviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban?
Részlet a válaszból: […]biztosítási intézkedés tárgyában) nem számít bűncselekmény elkövetését megállapító bírósági ítéletnek, így kizáró okot nem eredményez.A szóban forgó bejegyzéssel összefüggésben tehát sem a jogi személy, sem a jogi személy volt vezető tisztségviselője vonatkozásában nem áll fenn kizáró ok a közbeszerzési eljárásban. A jelenlegi vezető tisztségviselő által eddig az időpontig megtett, a kizáró okok fenn nem állására vonatkozó nyilatkozatok ezért nem igényelnek módosítást, azok helytállóak és jogszerűek. Álláspontunk szerint a jelenlegi vezető tisztségviselő a jövőre nézve mindaddig tehet további ilyen nyilatkozatokat, amíg be nem következik az az eset, hogy a jogi személyt vagy a jogi személy volt vezető tisztségviselőjét - előzetes mentesítés nélkül - jogerősen elítélik a Kbt.-ben meghatározott bűncselekmény miatt.Ha tehát a büntetőeljárásban elmarasztaló ítélet születik, de el lehet érni az elítélt előzetes mentesítését a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól (például kifizetéssel, együttműködéssel stb.), akkor nem következik be kizáró ok. Abban az esetben, ha csak a jogi személyre nézve sikerül elérni az előzetes mentesítést, de a volt vezető tisztségviselő esetében nem, akkor azonban a kizáró ok bekövetkezik.A kérdésben körülírt helyzet fentiekből következően a jogi személy esetleges konzorciumi tagságát érintő kizáró okot sem jelent.Más lehet a helyzet, ha a kérdésben szereplő körülményre egy már lezárult közbeszerzési eljárás teljesítési szakaszában derül fény. Jóllehet, a Kbt. alapján az ilyen helyzet sem az éppen folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokat, sem a korábbi közbeszerzési eljárások alapján megkötött, és jelenleg teljesítési szakaszban lévő szerződéseket nem érinti, ám a megkötött szerződések tartalmazhatnak olyan kitételt, hogy amennyiben ilyen helyzet bekövetkezik, úgy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4721

3. találat: Jogi személy ellen alkalmazott büntetőjogi intézkedés hatása a közbeszerzéses eljárásaira

Kérdés: Egy korábbi jogszabályváltozás folytán ma már lehetőség van arra, hogy a büntetőbíróság jogi személyt is felelősségre vonhasson. Ez a felelősségre vonás érinti-e az adott jogi személy közbeszerzési eljárásokban való részvételét, és ha igen, mennyiben?
Részlet a válaszból: […]tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására egyaránt. Az 5. § (2) bekezdése értelmében az eltiltás ideje alatt a jogi személy - nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést, - nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, - nem köthető vele koncessziós szerződés - ez a szankció áttételesen érintheti a közbeszerzési eljárásokban való részvételt is, - nem minősíthető közhasznú szervezetté - ez a szankció áttételesen szintén érintheti a közbeszerzési eljárásokban való részvételt is, - nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban - ez a szankció áttételesen szintén érintheti a közbeszerzési eljárásokban való részvételt is, továbbá - nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta - ez a szankció áttételesen szintén érintheti a közbeszerzési eljárásokban való részvételt is. A (3) bekezdés részletezi a szankciók eredményekénti jogkövetkezményeket a következők szerint: a tevékenység korlátozása esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján a bíróság rendelkezésétől függően -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 788