Szerződés aláírása

Kérdés: A Kbt. 131. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség 131. § (5) bekezdése szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Jól értelmezzük-e, hogy szolgáltatásmegrendelés esetében, amennyiben az ajánlatkérő ezen időszakon túl írja alá a szerződést, és továbbítja azt a nyertes ajánlattevőnek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő kifutott a 30 napos határidőből, utóbbit nem köteles már aláírni? Nem volt sem előzetes vitarendezés, sem jogorvoslat, sem írásbeli vagy szóbeli tájékoztatás arról, hogy mikor tervezik az aláírást.
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi, valóban az ajánlati kötöttség áru és szolgáltatás esetében 30, építési beruházás esetében 60 napig áll fenn, mely nem is hosszabbítható meg. Azaz amennyiben az ajánlatkérő nem tudja megkötni ezen időszak alatt, úgy az ajánlattevő már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Iratbetekintés korlátozása

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásaink során rendszeresen elfordul, hogy az ajánlattevők az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintést kérnek a konkurens ajánlattevők ajánlataiba. A Kbt. 45. § (1) bekezdése nem köti a betekintési jogosultságot sem a betekintő ajánlatának érvényességéhez, sem a betekintő ügyfélképességéhez (azaz van-e a betekintés alapján reális esélye az eljárás eredményét a saját javára módosíttatni), pusztán az ajánlat teljes körű átvizsgálását zárja ki, és előírja, hogy a betekintést kérő nevezze meg a feltételezett jogsértést. Esetünkben a problémát egyrészt a feltételezett jogsértés megnevezésének pontossága jelenti. A jellemző megfogalmazás, hogy a műszaki ajánlatban megajánlott termékek meg nem felelését vélelmezi a kérelmező. A feltételezett jogsértés megnevezése ezzel formailag megtörténik, de mégis általános. A másik probléma az, hogy ha az előbbit az ajánlatkérő elfogadja, akkor a betekintés feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértéke a teljes szakmai ajánlat átvizsgálása (az üzleti titokká nyilvánított tartalom kivételével). Ez bár forgalmilag nem az ajánlat teljes egészében történő átvizsgálása, de a szakmai ajánlat a teljes ajánlat kb. 90%-át jelenti. Kérjük szíves véleményüket, hogy az ilyen jellegű iratbetekintési kérelmek elutasítására látnak-e jogilag megalapozott lehetőséget.
Részlet a válaszából: […] ...igyekszik információhoz jutni, akkor van-e az ajánlatkérőnek bármilyen lehetősége visszautasítani azt.Erre a válasz, hogy nincs. A jogorvoslat során az ügyfélképességnek valóban feltétele, hogy az érintett jogát, jogos érdekét sértse a tevékenység, továbbá,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Jogutódlás megtiltása

Kérdés: Ajánlattevőként elnyertünk egy szolgáltatásra irányuló szerződést. Szeretnénk különválni a cégtársammal, ezt szóban előre jeleztük az ajánlatkérő kapcsolattartójának, aki azt válaszolta, hogy a tárgyi szerződésben nem lehetséges jogutódlás. Önök szerint az ajánlatkérő jogszerűen tilthatja meg a jogutódlási szabályok alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] ...vezethet (pl. meghiúsulás felróható esete, meghiúsulási kötbér, biztosíték elvesztése, kizáró ok beállása, közbeszerzési jogorvoslat következményei, kártérítés).Jelen esetben javasolt egyeztetést kezdeményezni, hogy az ajánlatkérő képviselője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Összegezés módosítása EVK miatt

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...a célja, hogy az esetleges jogviták hamarabb lezárhatóak legyenek, és a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti, időben hosszabb jogorvoslati eljárás elkerülhetővé váljon. A „szerződéskötés” időbeli korlát pedig újabb jogi bonyodalmak elkerülésére szolgál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Hiányzó hirdetménytartalom

Kérdés: A TED-et böngészve találunk olyan hirdetményeket más EU-országok esetében, ahol nem adják meg sem az alkalmassági követelményeket, sem az értékelési szempontokat. Ezt nálunk miért nem lehet megtenni? Pontosabban hogyan történhet ez meg máshol?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel jellemzően nincs szigorú ellenőrzés a tagállamokban, a hirdetmények könnyen feladhatók, így függően attól, hogy mekkora jogorvoslati kockázata van egy hiányos hirdetménynek, annak ellenére egyes országok gyakorlatában kialakult ez a módszer, hogy egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Közvetlen jog- és érdeksérelem mint a jogorvoslati jog alapja

Kérdés: Mit jelent a jogorvoslati jog tekintetében a „közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelem”? Ha egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett, nem illeti meg minden esetben a jogorvoslathoz való jog?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati jogot a Kbt. 148. §-a határozza meg, és részletezi annak tartalmát. A 148. § (2) bekezdése szerint jogorvoslati kérelmet benyújthat az ajánlatkérő, az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Gyártó- és termékmeghatározás

Kérdés: A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő kérte a pontos gyártó és terméktípus megajánlását. Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő azt írja a dokumentumokba, hogy el kell fogadnia az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározottakat?
Részlet a válaszából: […] ...mellett a »vagy azzal egyenértékű« kifejezést kell szerepeltetni.”Ennek hiányában a műszaki leírás jogsértő meghatározása miatt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. Amennyiben kizárólagos jog miatt például egy adott vállalatirányítási rendszerhez kíván...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatkérő jogosult a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggeszteni, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megindította. A közbeszerzési eljárás felfüggesztése esetén a folyamatban lévő eljárási határidők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Nyilatkozat be nem nyújtása

Kérdés: Ajánlattevőként vettünk részt egy eljárásban, ahol az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapban az összes számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi pénzforgalmi számláról szóló, a hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek. Nyilatkozni kellett továbbá a számlavezető pénzügyi intézményekről, illetőleg a működő pénzforgalmi számlákról. Előírta továbbá az ajánlatkérő, hogy az előírt időszakban megszűnt pénzforgalmi számlákat is vizsgálja, ezen megszűnt pénzforgalmi számlák vonatkozásában is az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kellett. Az egyik versenytársunk az ajánlatában nem nyújtotta be sem a banki nyilatkozatokat, sem a saját nyilatkozatát, amelyre tekintettel az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött részére. A hiánypótlás során 5 db bankszámlaigazolást nyújtott be, a saját nyilatkozatát továbbra sem. Az ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevő nem csatolta be cégszerű nyilatkozatát a pénzforgalmi számlákról. Jogszerű volt az érvénytelenné nyilvánítás, vagy jogsértőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...akkor lehetősége van arra, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig azzal kapcsolatban kérdést tegyen fel, előzetes vitarendezést vagy jogorvoslati eljárást kezdeményezzen.Ennek hiányában az előírt alkalmassági követelmény ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Önmegtámadás

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően észleli, hogy az ajánlatkérő erre irányuló felhívására a nyertes ajánlattevő becsatolta az árindokolását, de azt nem elkülönített módon tette, indíthat-e jogorvoslatot saját maga ellen?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az ajánlatkérőnek nincs lehetősége, hogy jelen esetben jogorvoslatot indítson, tekintettel arra, hogy a jogsértést saját maga követte el.A Kbt. 148. § (2) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.
1
2
3
74