Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

137 találat a megadott jogorvoslat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: A jogorvoslati moratóriumi időszak számítása

Kérdés: Hogyan kell a moratóriumi időszakot számolni, ha már az eredményt megkaptuk? Hogyan alakul az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés ennek tükrében?
Részlet a válaszból: […]összegezés megküldését követően, melyre két munkanapon belül kell lehetőséget biztosítani. Itt már érzékelhető, hogy a napok és munkanapok keveredése miatt hét napnál is hosszabb lehet az az időszak, míg az iratbetekintésre sor kerül.A Kbt. előző bekezdésben hivatkozott rendelkezése szerint az adott eljárásban részt vett az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének - ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is - üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani.Az iratbetekintést követően előzetes vitarendezés kezdeményezésére van lehetőség, mely hatással van a moratóriumi időszakra is. A Kbt. 148. § (7) bekezdése szerint a jogsértés időpontjának kell tekinteni vagy az iratbetekintés napját, vagy az előzetes vitarendezésre adott válasz napját, vagy amikor válaszolnia kellett volna az ajánlatkérőnek. Ez további, több mint hat nappal (mivel itt munkanapokban számol a Kbt.) hosszabbítja meg a moratórium időszakát, amennyiben elő­­zetes vitarendezés is történik, majd ezt követően kezdődik újra a tíznapos moratóriumi időszak a Kbt. 148. § (7a) bekezdése szerint, melynek alapján, ha egy adott jogsértés kapcsán a (7) bekezdés c) pontja szerinti iratbetekintést követően a (7) bekezdés d) pontja szerinti előzetes vitarendezés kezdeményezésére is sor került, a tudomásra jutás időpontjának meghatározására a (7) bekezdés d) pontja alkalmazandó.Példaként érdemes egy jogorvoslati ügyet bemutatni, a közelmúltból például a D.204/2021. számú ügy alkalmas erre, ahol minden olyan, a moratórium meghosszabbítására alkalmas eljárási cselekmény megtörtént, amiről a korábbiakban szóltunk. A jogkérdést magát nem elemezzük, de maga a jogorvoslati fórum vezeti le a moratóriumi időszak számításának módját az alábbiak szerint:"65. A Kbt. 148. § (3) bekezdése alapján az összegezéssel szemben 10 nap állt rendelkezésre a jogorvoslati kérelem előterjesztésére, amely 2021. március 26. napján járt volna le. Azonban a II.r.e. érdekelt a törvényi határidőn belül iratbetekintési kérelemmel (2021. március 19.), majd az iratbetekintést (2021. március 23.) követően, szintén határidőben, előzetes vitarendezési kérelemmel élt (2021. március 25.). Az előzetes vitarendezési kérelmet az ajánlatkérőnek - tekintettel a Kbt. 80. § (4) bekezdésére - 2021. április 7. napján kellett volna megválaszolnia. Az ajánlatkérő a kérelmet 2021. április 8. napján válaszolta meg, amelyben intézkedést nem tett.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4742
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Jogorvoslat miatt felfüggesztett eljárás

Kérdés: Amennyiben elindul a közbeszerzési jogorvoslati eljárás - ami jelenleg zajlik -, hogyan térek vissza az érintett eljárásba - figyelemmel például arra, hogy hiánypótlási határidő volt folyamatban?
Részlet a válaszból: […]Megfelelő, ha az ajánlatkérő módosítja a korábbi határidőt, és felhívja az ajánlattevők figyelmét az új határidőre, mely elegendő kell, hogy legyen a hiányosságok pótlására. A felfüggesztés nem automatikusan hosszabbítja meg a határidőket, így az ajánlatkérőnek aktív módon hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az eljárási cselekmények szabályszerűek legyenek, például a hiánypótlás be legyen fejezve. A tájékoztatási kötelezettség körébe tartozik, hogy a felfüggesztést követően a függőben lévő eljárási cselekményekről általános tájékoztatást nyújt az ajánlatkérő, hiszen így kiszámíthatóvá válik az eljárás, és esélyegyenlő módon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4687
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszból: […]koncessziós beszerzési eljárás, valamint tervpályázati eljárás esetében a beszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 0,5%-a, de legalább 200 000 forint, legfeljebb 6000 000 forint - rendelet 1. § (2) bekezdése;- a (2) bekezdés szerinti esetben az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 16. pontja szerint megjelölt kérelmi elemek számához igazodóan a következő: 1-3 közötti számú kérelmi elem esetében a díj mértéke megegyezik a (2) bekezdés szerint meghatározott összeggel; 4-6 közötti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg 125%-a - rendelet 1. § (3) bekezdés a) és b) pontja.A kérelmi elemmé minősítést észszerű már a jogorvoslati kérelemben megtenni, azonban a jogorvoslati fórum minden esetben egyenként megvizsgálja, hogy az egyes ajánlatkérői döntésre vonatkozó kifogások milyen csoportokba sorolhatók, milyen formában különíthetők el a Kbt. 3. § 3. pontjának megfelelően. Amennyiben az egyik kérelmi elem például egy további információval kiegészítésre került, mert például az ajánlattevő időközben betekintett a nyertes ajánlattevő ajánlatába, úgy vélhetően azért nem lesz külön kérelmi elemként azonosítva, mert később érkezett a jogorvoslati fórumhoz az információ.Ha azonban az ajánlattevő több érvénytelenségi okot is felsorol, majd még alapelvi sérelmet is feltételez, amely ötletek egymással akár konkurálhatnak is, vélhetően több kérelmi elemet is meg fog állapítani a jogorvoslati fórum, melyek fennállását egyenként vizsgálni fogja.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4651

4. találat: Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszból: […]alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e paragrafus szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér.A törvény 69. §-ának (5) bekezdése szerint lehetőség van arra, hogy az ajánlatkérő a következő, legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására.Az előző bekezdésben felhívott rendelkezés értelmében, ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő- egyáltalán nem, vagy kizárólag határidőn túl nyújtott be igazolást, vagy- a - valamely kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint (adott esetben) a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében - hiányosan benyújtott, illetve nem egyértelmű tartalmú igazolások esetében az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosításkérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes) - a) és b) pont, az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében a közbeszerzési törvényben és a jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.Esetünkben azonban az ajánlatkérő már közzétette a döntését, és ezt követően előzetes vitarendezést követően jutott arra a következtetésre, hogy eredetileg a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése alapján felkért nyertesének ajánlata érvénytelen. Ebben a szakaszban azonban már nem használhatja a 69. § (5)-(6) bekezdését, hiszen már közzétette az eljárást lezáró döntését. Az ajánlatkérő célja tehát az volt, hogy a jogorvoslati fórum megsemmisítse ezt a döntést.A Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4542

5. találat: Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszból: […]döntött, hogy a teljes hiánypótlás tartalmát nem veszi figyelembe, és így érvénytelenségi okként értékeli. Valójában érvénytelenségi okként elegendő lett volna a 71. § (8) bekezdésének b) pontját meghatározni, mégis a (10) bekezdés értelmében a teljes hiánypótlást is érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Ennek azért van jelentősége, mert ha a hiánypótlás során az ajánlattevő nem igazolja az alkalmasságát az ajánlatkérő felhívására, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerint hamis nyilatkozatot tesz, hiszen a korábbiakban úgy nyilatkozott, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek. Ennek következtében kizárható az eljárásból, továbbá a 62. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében - amennyiben ez az összegzésben is megjelenik - három évre kizárják a közbeszerzési piacról.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) és i) pontjai szerint ugyanis az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki- korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra, és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését - a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott - határozata jogszerűnek mondta ki;- az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot, vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg - is) és ib) alpontok.Az ajánlatkérő eljárása tehát a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése alapján nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy egy-egy hiánypótlást nem egységes egészként kell kezelni, hiszen ha például egy másik hiánypótlási felhívásra adott hiánypótlását teljesítette a gazdasági szereplő, azt elvileg függetlenül kellene kezelni az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4518

6. találat: Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszból: […]pontját zárta ki.A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése alapján a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróságnak a 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.A két eset, amelynek vonatkozásában nem kezdeményezhető öntisztázás, a lejárt adó-, vám- és társadalombiztosításijárulék-fizetés elmaradása, valamint, ha büntetőjogi intézkedés miatt jogerős bírósági ítélet tiltotta el a tevékenység végzésétől a jogi személyt. Az n) pontra a kivétel nem utal, azaz a Tpvt. 11. §-a szerinti kartell miatt elmarasztalt gazdasági szereplő kezdeményezheti az eljárás indítását. A közbeszerzési jogi szabályozás keretében tehát lehetőség van a közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezménnyel kapcsolatos öntisztázás lehetővé tételére, mely nem érinti egyébként a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának eredményét, csak annak közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezményét.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő, aki/amely egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette, vagy ezek megfizetésére halasztást kapott.Az f) pont alapján az a gazdasági szereplő, akinek/amelynek a tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott közbeszerzési eljárásban releváns módon a c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta.Az n) pont alapján az a gazdasági szereplő, aki/amely a Tpvt. 11. §-a, vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4515

7. találat: Kötelező ügyvédi képviselet a Döntőbizottság előtt

Kérdés: Kötelező-e az ügyvédi képviselet a közbeszerzési jogorvoslati ügyekben a Döntőbizottság előtt?
Részlet a válaszból: […]jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező. Nem feltétlenül szükséges tehát ügyvédi képviselet, hiszen a hivatalos közbeszerzési szaktanácsadó is képviselheti az ajánlatkérőt vagy az ajánlattevőt egyaránt. Ügyvédkényszer az esetleges polgári út esetében a polgári bíróság előtt kötelező, amennyiben valamely fél megtámadja a Közbeszerzési
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4500

8. találat: Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása

Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
Részlet a válaszból: […]érkezett.A Kbt. 56. §-ának (2) bekezdése alapján a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően észszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.A (3) bekezdés szerint, ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.A (4) bekezdés előírja, hogy amennyiben a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, úgy az 52. § (4) és (5) bekezdése szerint kell eljárni.Amennyiben az ajánlatkérő nem adja meg a választ az 56. § (2)-(3) bekezdése szerint, és a (4) bekezdés értelmében határidőt sem módosít, úgy az 56. §-ra tekintettel kell megtámadni az eljárást.Felmerül a lehetőség, hogy akár alapelvi sérelemre is hivatkozzon az ajánlattevő. A D. 565/2019. számú döntés értelmében a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette az 56. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 114. § (6) bekezdését, figyelemmel arra, hogy a határidőben érkezett kiegészítőtájékoztatás-kérést az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően elmulasztotta megválaszolni. A Döntőbizottság a fentieken túl megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség és egyenlő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4471

9. találat: Ajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntés megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatunk érvénytelen lett, míg a versenytársunk hasonló aránytalanul alacsony ár ellenére mégis nyerhetett. Meg lehet-e támadni a döntést?
Részlet a válaszból: […]a közbeszerzést mégis megnyerhetné. Ebből következően a nyertes ajánlat érvényességének kérdésében, annak jogszerűségi vizsgálatának Döntőbizottság által hozott eredménye nem hat ki közvetlenül a kérelmező jogi és ténybeli helyzetére, jogainak és kötelezettségeinek körén nem változtat, amelynek alapján az igényérvényesítési jogosultsága az általa előterjesztett kérelmi elemek vonatkozásában nem áll fenn.A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy a kérelmezői állásponttal szemben nem szükségszerű, hogy az ajánlattevő új közbeszerzést írjon ki, mert például dönthet másik érvényes ajánlatot tevő nyertesként való kihirdetéséről, vagy a beszerzés mellőzéséről is. "Ebből az következik tehát, hogy ezek a választási lehetőségek csak eshetőlegesek, ezért a kérelmező e tekintetben fennálló érdekeltsége legfeljebb közvetettnek minősül, márpedig ez a joggyakorlat szerint az ügyfélképesség megállapításához nem elegendő." (Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.036/2003/5. és Legfelsőbb Bíróság Kf.III.37.539/2001/4. számú ítélete.)A Döntőbizottság szerint ezen az sem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4455

10. találat: Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszból: […]tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (3) bekezdését, mind a 2007/66 irányelvvel módosított, a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, mint amely az alapügy tárgyát képezi, és amely nem teszi lehetővé a gazdasági szereplők számára, hogy jogorvoslati kérelmet terjesszenek elő az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárással kapcsolatos határozataival szemben, amelyben azzal az indokkal nem vettek részt, hogy az említett eljárásra alkalmazandó szabályozás az érintett szerződésnek a részükre való odaítélését rendkívül valószínűtlenné tette. Mindazonáltal a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság feladata, hogy az előtte folyamatban lévő ügy összefüggéseire jellemző valamennyi releváns körülmény figyelembevételével részletesen értékelje, hogy e jogszabályok konkrét alkalmazása érintheti-e az érintett gazdasági szereplők hatékony bírói jogvédelemhez való jogát."Az olasz ügyben az olasz bírói gyakorlatból következik ugyanis, hogy "kivételesen elismerhető olyan gazdasági szereplő eljáráshoz fűződő érdeke, amely nem nyújtott be ajánlatot, "amennyiben a felperes vállalkozás kifogásai magára az ajánlati felhívás hiányára vagy az eljárás kiírására, a hirdetmény őt közvetlenül kizáró rendelkezéseire, vagy végül azon rendelkezésekre vonatkoznak, amelyek nyilvánvalóan érthetetlen vagy teljes mértékben aránytalan kötelezettségeket írnak elő, illetve amelyek magát az ajánlattételt teszik lehetetlenné".Az érintett ügyben abban az esetben azonban, "ha valamely vállalkozás azért nem nyújtott be ajánlatot, mert a közbeszerzési eljárással kapcsolatos dokumentumokban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban olyan állítólagosan hátrányosan megkülönböztető előírások szerepeltek, amelyek konkrétan megakadályozták abban, hogy képes legyen valamennyi kért szolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4440
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést