Nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése a Kbt. 56. §-ának kc) alpontja vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellen­őriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezhető ugyanakkor az ajánlatkérő bizonyítási eljárás lefolytatására a tulajdonosi viszonyokat illetően. Ehhez kapcsolódó hasznos jogorvoslati döntés született a D. 320/2012. számú ügyben, ahol a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a hamis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.

Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...gondolunk, azaz arra, hogy vélhetően nem fognak csökkenni az árak.Lényeges a Közbeszerzési Döntőbizottság számára egy esetleges jogorvoslati eljárás során szükséges adekvát érvek közlése, ami miatt a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) vagy d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] ...nincs olyan következménye, ami miatt nemzeti helyett közösségi rezsim alkalmazása vált volna szükségessé, a megítélés finomabb lehet a jogorvoslati fórum előtt. Amennyiben a Kbt. mellőzése egyértelművé válik, nincs kimentési lehetőség.A Kbt. 152. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Jogorvoslati határidő előzetes vitarendezési kérelem esetén

Kérdés: Hogyan alakul a jogorvoslati határidő, ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtok be?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes vitarendezés esetében a közbeszerzési törvény 79. §-ának (1), (2), (3) és (5) bekezdését érdemes értelmeznünk.Az (1) bekezdés szerint három munkanapon belül kell az előzetes vitarendezés iránti kérelmet benyújtani – a jogsértő eseményről való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Előzetes vitarendezés mint a jogorvoslat feltétele

Kérdés: Feltétele-e a jogorvoslat iránti kérelemnek az előzetes vitarendezés kezdeményezése?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes vitarendezés iránti kérelem célja a jogorvoslatieljárás elkerülése, hiszen amennyiben az ajánlatkérő a kérelmező álláspontjátelfogadja, és a jogsértést kiküszöböli, úgy a kérelmező értelemszerűen nem lépa jogorvoslati fórum felé. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Jogorvoslat nemzetbiztonsági beszerzéseknél

Kérdés: A nemzetbiztonsági beszerzéseknél korábban nem volt mód közbeszerzési jogorvoslatot kérni. Változott e körben az új Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...ebben a vonatkozásban volt változás. Az új Kbt. a 133.§ (4) bekezdésben foglalt rendelkezésekkel kiterjesztette a közbeszerzésijogorvoslati szabályokat a minősített és a védelmi beszerzési eljárásokra. Ugyanakkor a beszerzések speciális jellege miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […]  A CPV-kódok nem alkalmasak az egybeszámítási szabálykezelésére. Segítségül időközben megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatójaaz új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazásáról (KÉ 2012. évi 78.szám; 2012. július 11.), mely tartalmaz újdonságokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Előzetes minősítés

Kérdés: Mit jelent nemzetbiztonsági beszerzésnél az előzetes minősítés? Ki kezdeményezheti?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékrevételről, illetve a jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolninem kell, ellene jogorvoslatnak helye nincs. Az elutasításról szóló döntéskézhezvételétől számított egy éven belül a gazdasági szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Egybeszámítás a közbeszerzési terv közzététele után felmerülő igény vonatkozásában

Kérdés: Az új szabályozás szerint az egy időben felmerülő igényeket kell egybeszámítani. Ez annyit jelent, hogy az év közben, vagyis a közbeszerzési terv közzétételét követően felmerülő igényt már nem kell egybeszámítani a tervezés idején ismert igényekkel, és a terv módosításakor az új beszerzést külön sorban kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzi azokat, amelyekre későbbmerült fel igény.A 18. § (2) bekezdése esetében tehát szigorúbb értelmezésrekell számítani a jogorvoslati fórum részéről, ismerve a korábbi egybeszámításiszabály értelmezésével kapcsolatos rigorózus álláspontot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Rendelkezésre álló fedezet eltérése a becsült értéktől

Kérdés: A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban van-e bármely előírás, gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértéke mennyiben térhet el jogszerűen a közbeszerzés – Kbt. 11-18. § rendelkezéseinek alapján számított – becsült értékétől? Az ajánlatkérőnek milyen módon kell dokumentálnia a rendelkezésre álló anyagi fedezet meglétét és megállapításának körülményeit?
Részlet a válaszából: […] ...a piacra, még ha a mérték nem is volt aKbt. előírásainak megfelelő. A továbbiakban azonban az aránytalanul alacsonyárral kapcsolatos nagy jogorvoslati kockázat miatt gyakoribb lesz várhatóan ameglepően alacsony mértékű fedezet megjelölése, amely egyben arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
1
34
35
36
72