"Vesztes" ajánlattevő iratbetekintési joga

Kérdés: Kell-e iratbetekintési jogot adni az érvényes, de nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére? Mi ennek a módja?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás iratainak nyilvánossága tekintetébena Kbt. 99. §-ának (4) bekezdését kell figyelembe venni. A rendelkezésértelmében a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvános– kivéve az üzleti titoknak minősülő részét –,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Ajánlatkérői iratbetekintés

Kérdés: Kötelezhet-e engem – mint ajánlatkérőt – iratbetekintésre az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 73. §-a értelmében az ajánlatkérő az érvényesajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertesajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről akérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)–(3)bekezdésében így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Békéltetési eljárás kezdeményezésének rendje

Kérdés: Békéltetési eljárást kezdeményeztünk az önkormányzatnál egy bútorbeszerzési ügyben, mert jogorvoslat nélkül szerettük volna a problémát megoldani. Azzal utasították vissza, hogy nem náluk kell eljárnunk, hanem a Közbeszerzések Tanácsánál. Ott viszont azt a választ kaptuk, hogy lejárt a határidő. Jogszerűen jártak el? Mit tehetünk az igazunk érdekében?
Részlet a válaszából: […] A békéltetési eljárás szabályai szerint a kérelmet valóbannem az ajánlatkérő önkormányzatnál, hanem a Közbeszerzések Tanácsánál kellbenyújtani. A határidő rövid, mindössze 5 napja van a békéltetéstkezdeményezőnek a kérelem benyújtására, amelyet a jogorvoslatra okot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Alvállalkozó jogorvoslati joga

Kérdés: Alvállalkozó is indíthat-e jogorvoslati kérelmet? Ha igen, be kell-e vonnia az eljárásba a fővállalkozót?
Részlet a válaszából: […] Az ügyfélképességgel kapcsolatban változott a jogorvoslatifórum álláspontja. A válasz azonban nem adható meg teljesen egyértelműen,illetőleg az nagymértékben függ az adott ajánlattevői, alvállalkozói viszonytól(azaz az alvállalkozó 10 százalékot meghaladó mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Jogorvoslatra jogosultak köre a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban élhet-e jogorvoslattal az eljárás lebonyolításával az ajánlatkérő által megbízott személy (szervezet)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből kitűnően az ajánlatkérő és a bonyolító személyközött a Ptk. szerinti megbízásos viszony alakult ki az adott közbeszerzésieljárásban.Az Áe-tv. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyfél,illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Iratbetekintés jogorvoslati eljárás során

Kérdés: Ki tekinthet be a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő ügy irataiba és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. meghatározza azokat a személyeket (szervezeteket) akik (amelyek) külön engedély hiányában is tanulmányozhatják a jogorvoslati eljárásban az adott közbeszerzési ügy iratait. E szerint a közbeszerzési ügy kérelmezője (azaz az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
1
3
4