Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálni.A Kbt. 141. §-ának (1) bekezdése értelmében ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az erre jogosult valamelyik fél – általi módosítására, valamint a felek jogviszonyának a szerződésben foglalt rendelkezéseknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Alkalmasság, kizáró okok igazolása cégnek nem minősülő gazdasági szereplők esetében

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".
Részlet a válaszából: […] ...nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén az ajánlatkérő az igazolások hitelességét a VI. Fejezetnek megfelelően jogosult ellen­őrizni – (1)–(5) bekezdések.Fentiekből következően tehát jelen esetben "az igazolásra felhívott gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Ajánlatkérő mérlegelési lehetősége "háromajánlatos" eljárásban

Kérdés: Jól értjük-e, hogy a Kbt. 113. §-a alapján az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az összefoglaló tájékoztatásban megadott, érdeklődés jelzésére nyitva álló időtartam (minimum 5 munkanap) lezárulta után akár hónapokig (legfeljebb az összefoglaló tájékoztató megküldésétől számított 12 hónapig) "jegelje" az eljárást, illetve a rendelkezésére álló 12 hónapos időtartam alatt tetszőleges időpontban megindítsa azt? (Ebben az esetben elképzelhető ugyanis, hogy időközben már más gazdasági szereplő is érdeklődne az eljárás iránt, az érdeklődését azonban már nem tudja jelezni, így nem is tehet ajánlatot, illetve az ajánlatkérő mérlegelésén múlik, hogy küld-e neki is ajánlattételi felhívást.)
Részlet a válaszából: […] ...nem nyújthatnak be részvételi jelentkezést. A gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Konzorciumi tag változása a régi Kbt. hatálya alatt indult eljárásban

Kérdés: Konzorciumban indulunk egy, a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban. Az ajánlattételi határidő még nem telt le, de az ajánlatot benyújtottuk. Van-e arra ilyen esetben még lehetőség, hogy az egyik konzorciumi tag személyét megváltoztassuk?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni;– a közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatása nélkül történő megvalósítására a beszerzés e rendelet szerinti eljárás során történő mentesítését követően jogosult – Rendelet 1. § (1)–(3) bekezdései.A fenti kérdésre visszatérve a Kbt. hatályba léptető rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Megfelelés közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentáció részét képező szerződéstervezetben azt szerepelteti, hogy az ajánlattevő (illetve a szerződés megkötésekor a vállalkozó) kijelenti, hogy rendelkezik a tevékenysége folytatásához szükséges összes hatósági és egyéb engedéllyel. Ez utóbbi hiánya súlyos szerződésszegés, és a megrendelő jogosult egyoldalú nyilatkozattal a szerződést megszüntetni, azonnali hatállyal. Ugyanez a helyzet, ha a vállalkozó egy adott kormányrendelet feltételeinek nem felel meg. Kérdésünk, hogy ez hogyan értendő? Ha igazolja e feltételek meglétét az ajánlattevő, akkor ez a rendelkezés milyen célt szolgál? Ugyanis e feltételek hiányában az ajánlattevő meg sem felelne a felhívás szerinti alkalmassági követelményeknek.
Részlet a válaszából: […] A szerződéses feltétel független az eljárásban történő megfeleléstől. Ugyan ezzel ellentétes bírósági ítélet is létezik hazánkban, ennek ellenére az eljárás során az ajánlatkérő nem vizsgálhatja, hogy esetlegesen a teljesítés teljes időszaka alatt meglesz-e minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Kikerülés a köztartozásmentes adatbázisból a szerződés teljesítésének folyamatában

Kérdés: A közbeszerzési eljárással megkötött szerződésünk szerint az eladó megkezdte a szállítást. A kifizetéskor ellenőriztük a NAV köztartozásmentes adatbázisát, nem található már benne. Mi a teendő? Ha igazolást nyer, hogy adóhátraléka, köztartozása van, akkor mi történik a szerződéssel? Felmondhatjuk, és az eljárásban soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződhetünk? Hirdetményt kell közzétennünk?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkoznak, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenértékből;– az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Alvállalkozó számlakiállítási jogosultsága

Kérdés: Az új Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) és d) pontja kapcsán kérdezem, hogy a teljesítésbe bevont alvállalkozó (aki egyébként a nyertes ajánlattevővel áll szerződéses kapcsolatban) hogyan és mi alapján állíthat ki számlát az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkoznak, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenértékből;– az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Alvállalkozó bevonásának korlátozhatósága

Kérdés: Korlátozható-e az alvállalkozó bevonása, ha kapacitást biztosító szervezetet nem vesz igénybe az alvállalkozó? Amennyiben igen, ez a korlátozás feloldható-e a teljesítés során például új alvállalkozó bevonásával?
Részlet a válaszából: […] ...az adott tevékenységre.A Kbt. 138. §-ának (3) bekezdése a következők szerint szól: az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Közös ajánlattétel lehetősége előzetesen közzétett tájékoztatóra jelentkezett gazdasági szereplővel

Kérdés: A Kbt. 115. §-ának (4) bekezdése alapján azok az ajánlattevők, akiket/amelyeket az ajánlatkérő maga választ, tehetnek-e ajánlatot olyan gazdasági szereplővel közösen, akik/amelyek az előzetesen közzétett tájékoztatóra jelentkeztek? (Mintha ez a lehetőség hiányozna a szabályozásból.)
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
1
31
32
33
89