Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott jogutódlás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szerződés teljesítése jogutódlás (beolvadás) esetén

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő beolvad egy másik cégbe, folytatódhat-e a teljesítés, és ha igen, kell-e szerződést módosítanom?
Részlet a válaszból: […]társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység - átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra - b) pont;(...) ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt - az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)-(4) bekezdésének alkalmazásával -, megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem e törvény alkalmazásának a megkerülését célozza.A Ptk. 3:44. § (1) bekezdése rögzíti az alábbiakat az egyesülés értelmezésével kapcsolatban.A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jog­utódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.Figyelemmel arra, hogy a kérdésben is beolvadás szerepel, ami az egyesülés egy formája, így a fenti Kbt. 139. § (1) bekezdés értelmében a beolvadást követően folytatódhat a teljesítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4812

2. találat: Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszból: […]§-ában szabályozott szerződésátruházás lényegét tekintve háromoldalú megállapodás, amelynek keretében a szerződésből kilépő fél a megállapodásból fakadó minden jogosultságát a belépő félre engedményezi, aki ezzel egyidejűleg valamennyi kötelezettség tekintetében tartozásátvállaló nyilatkozatot tesz, és ehhez a kötelemben maradó fél hozzájárul. Akár közbeszerzési eljárás eredményként létrejött kötelem esetében is felmerülhet olyan igény, hogy az ajánlattevőként szerződő felet a jogviszony alapján megillető valamennyi kötelezettség és jogosultság vonatkozásában alanyváltozásra kerüljön sor. Ennek tipikus példája, ha az ajánlattevő a keretmegállapodás hatálya alatt értékesíteni kívánja azt az üzletágát, amelynek keretében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést nyertes ajánlattevőként aláírta.Kérdés tehát, hogy a Kbt. tükrében a jogutódlásnak melyik módja megengedett, és milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy ne lehessen a közbeszerzési törvényt ilyen módon kijátszani.A régi Kbt.-hez képest lényeges különbség, hogy az új közbeszerzési törvény már nem csupán a gazdasági szereplő megszűnésével járó univerzális jogutódlás esetén teszi lehetővé új gazdasági szereplő szerződésbe történő bevonását a nyertes ajánlattevő helyett, hanem részleges jogutódlás esetén is (lásd a Közbeszerzések Tanácsának útmutatóját a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről). A hatályos Kbt. 139. §-a kifejezetten nevesíti a jogutódlás közbeszerzési eljárásban megengedhető eseteit. Eszerint lehetséges a jogutódlás, ha az a jogi személy átalakulásának, egyesülésének, szétválásának vagy a jog­utódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) átruházásra kerül a jogutódra. A Kbt. az üzletág fogalmát közelebbről nem határozza meg. A közbeszerzési törvény által elismert másik eset az, amikor az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül átruházásra a szerződés, ez azonban témánk szempontjából nem releváns. Megállapítható tehát, hogy a Kbt. a részleges jogutódlásnak mindössze két esetét ismeri el, egyéb módozatok a Kbt. kógenciája miatt nem jöhetnek szóba.A fentiekből következően a hatályos Kbt. elviekben mind az univerzális, mind a részleges jogutódláshoz megengedőleg viszonyul, és már csak annyi a kérdés, hogy támaszt-e a közbeszerzési eljárás sajátosságaiból eredő többletkövetelményeket. A válasz természetesen igen, hiszen a jogalkotó szándéka szerint csupán kivételes esetben állhat elő olyan helyzet, hogy a közbeszerzés alapján megkötött szerződést ne a szigorú szabályok szerint kiválasztott nyertes ajánlattevő teljesítse. A Kbt. 139. §-a szerint a jog­utódláshoz minden esetben az ajánlatkérő hozzájárulása szükséges, és a jogutódlás folytán sem válhat a szerződés alanyává olyan szervezet, amely az ajánlattételi felhívás szerinti kizáró okok hatálya alá tartozik, illetőleg amely nem teljesíti az ajánlattételi felhívás szerinti alkalmassági követelményeket. Emellett a megengedhetőségnek az is feltétele, hogy a jog­utódlás ne a közbeszerzési törvény alkalmazásának megkerülését célozza. A szerződésátruházás jogi természetét tekintve is háromoldalú jogügylet, a szétválás folytán bekövetkező jogutódláshoz azonban a Ptk. alapján nem kellene a másik szerződő fél hozzájárulása, de a közbeszerzésre vonatkozó speciális szabályok ezt megkövetelik. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a Kbt. a Ptk. szemléletét átvéve a szerződés alanyainak megváltozását nem vonja a szerződés módosításának körébe, mivel szerződésmódosításnak kizárólag a szerződés tartalmát (érdemi rendelkezéseit) érintő változást tekinti [lásd a Ptk. 6:191. §-át, valamint a Kbt. 141. §-ának (1) bekezdését]. A gyakorlat ezzel szemben mégis az, hogy jogutódlással összefüggő alanyváltozás esetén a szerződésmódosítás nem mellőzhető, hiszen a közbeszerzési eljárásokban alapvető érdek fűződik a szerződések teljesítésének átláthatóságához, ebbe pedig az is beleértendő, hogy a nyilvánosság mindenkor ellenőrizhesse a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítőjének személyét. Ebből következően tehát alanyváltozás esetén is alkalmazni kell a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseit, a jogutódlás miatti szerződésmódosításnak teljesítenie kell a Kbt. 141. §-ában írt követelményeket, vagyis szükséges hozzá a felek egyező akarata, és a szerződés alanyváltozás miatti módosításáról is tájékoztató hirdetményt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4759
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Tevékenység kiszervezésének hatása a teljesítés folyamatára

Kérdés: Egy tevékenység kiszervezése esetén van-e lehetőség arra, hogy tovább folytatódjon a teljesítés?
Részlet a válaszból: […]következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) - nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység - átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra; ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt - az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)-(4) bekezdésének alkalmazásával -, megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem a törvény alkalmazásának a megkerülését célozza.Nem elegendő tehát, ha bizonyos szerződések kiszervezése érdekében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4524

4. találat: Szerződések továbbteljesítése jogutódlás esetén

Kérdés: Cégünk hazai üzletágát kiszervezi és gyakorlatilag egy másik, most már német tulajdonú cég keretein belül fog tovább működni. Milyen feltételekkel tudjuk a létező közbeszerzési szerződéseinket (két érintett szerződés, hatálya 2016. októberben jár le) tovább teljesíteni? Ha van rá megoldás, akkor ez már a hatályos szerződés esetében is alkalmazható-e?
Részlet a válaszból: […]csak az alábbi esetekben változhat meg:- ha a 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő egyértelmű szerződéses rendelkezés alapján a jogutódlás projekttársaság, vagy a teljesítés biztonsága érdekében ilyen szerződéses rendelkezés alapján a teljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi személy, vagy az általa jelölt jogi személy által történik; vagy- ha a szerződő fél személyében bekövetkező jog­utódlás a jogi személy átalakulásának, egyesülésének, szétválásának, vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) - nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység - átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra - a) és b) pontok;- ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt - az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)-(4) bekezdésének alkalmazásával -, megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem e törvény alkalmazásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3764

5. találat: Szerződések fennmaradása jogutódlásnál

Kérdés: Az ajánlatkérő két intézményét a közeljövőben összevonják (általános iskola és óvoda). Az új intézmény jogutódja lesz mindkét intézménynek. Az óvoda egy évre szóló határozott idejű szerződéseket kötött élelmiszer-beszerzésre közbeszerzés nélkül, mert a beszerzés értéke nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, az iskola pedig közbeszerzéssel kötött egyéves határozott idejű szerződéseket a beszállítókkal. Mi a teendő az egyesítést követően? Érvényben maradhatnak-e a szerződések névváltoztatással a lejáratukig, vagy meg kell szüntetni a szerződéseket, és új közbeszerzést kell lefolytatni az új, immár egyesített intézménynek?
Részlet a válaszból: […]szerződések hatályban tartásáról elgondolkodjon. Az összevonás ugyanis olyan jogi helyzetet teremt, ami megalapozhatja a szerződések módosítását (Kbt. 303. §), jelen esetben idő előtti megszüntetésüket jelentheti. Az új szerződéseket azonban csak közbeszerzési eljárásban kötheti meg az új intézmény is, feltéve hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak értékük alapján. (A közbeszerzési törvény 303. §-a értelmében a felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1433
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Jogutódlás "kezelése" közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az önkormányzat egyes infrastrukturális (például utak kátyúzása) feladatainak ellátásával 2006. július 1-jétől az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot bízza meg, amely megfelel a Kbt. 2/A § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezeket a feladatokat eddig az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján látta el. A2006. évi beszerzésekre még március hónapban ki kívánjuk írni a közbeszerzési eljárást, azzal, hogy azok teljesítésének egy része még a feladatátadás előtti időszakra esik. Kérdésünk: az ajánlati felhívásban szerepeltethetjük-e azt a tényt, hogy ezen feladatok tekintetében 2006. július 1-jétől jogutódlás következik be és az ajánlatkérő (megrendelő) jogait ettől az időponttól a gazdasági társaság gyakorolja? Ha nem, akkor milyen módon kezelhető ez a jogutódlás a közbeszerzési eljárások során, illetve azok eredményeként megkötött szerződések esetében?
Részlet a válaszból: […]azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja; - az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni; - ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett; - az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is; - kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja; - a kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek; - az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 959
Kapcsolódó tárgyszavak: ,