Találati lista:
1 Környezetvédelmi követelmények
Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag olyan terméket szerezhet be, amely az adott termékkategória tekintetében jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztály valamelyikébe tartozik. Az ajánlatkérő a fenti előírás alapján csak a ténylegesen a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékeket szerezhet be, vagy a „jellemző” kitétel a jogszabályban arra utal, hogy az adott termékkategóriában a piacon jellemzően elérhető két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékek beszerzése is jogszerű? A jellemző kategória az „EPREL” felületen elérhető adatok alapján megjelenő darabszám viszonyában is értelmezhető, ezáltal adott esetben az alacsonyabb kategóriába eső, de nagyobb darabszámot tartalmazó energiahatékonysági osztály is relevanciával bír?
2 Közbeszerzési szerződés tartalma
Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
3 Biztosíték módosítása szerződéses szakaszban
Kérdés: Egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésünkben a vállalkozó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a gazdasági nehézségek miatt csökkentsük az előírt teljesítési és jótállási biztosíték összegét, illetve szeretné a befizetett biztosítékot visszakérni. Lehetséges szerződésmódosítással csökkenteni a biztosíték mértékét és megváltoztatni a biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját?
4 Teljesítési biztosíték igazolása
Kérdés: Nyertes ajánlattevők vagyunk egy közbeszerzési eljárásban, és a szerződéskötésre várunk. Az ajánlatkérő a kiírásban ajánlati biztosítékot és teljesítési biztosítékot is előírt. Van arra lehetőség, hogy a befizetett ajánlati biztosítékot beszámíttassuk az ajánlatkérővel a teljesítési biztosíték összegébe?
5 EVK kezdeményezésének ideje
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
6 Jótállás előírása
Kérdés: Építési beruházást kívánunk megvalósítani, nem uniós forrásból. Amennyiben nyílt eljárást folytatunk le, előírhatjuk-e a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (36 hónapra)? Tehetjük-e értékelési szemponttá a jótállást oly módon, hogy a megajánlások min. 0 és max. 36 hó értékek között lehetnek? Előírhatjuk-e, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (12 hónapra), az e fölötti többletjótállást pedig értékelési szempontként kezeljük (a kötelező 12 hónapon felül min. 0, max. 24 hó)? Jelent-e eltérést a jótállás szempontjából, ha tárgyalásos eljárást folytatunk le?
7 Szakemberek száma mint értékelési szempont
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
8 Egyoldalú szerződéses feltételek előírása
Kérdés: Előírhatjuk-e az alábbi rendelkezéseket a közbeszerzési szerződésben?
1. A Megrendelő az érvényesíthető kötbért elsősorban a jótállási vagy teljesítési biztosítékból elégíti ki. Amennyiben a biztosíték(ok) összege nem fedezi az érvényesíthető kötbér mértékét, a Megrendelő jogosult a kötbért a Vállalkozó számlájáról letiltani.
2. Amennyiben a Vállalkozó a jótállási biztosítékot az előírt tartalomban, az előírt módon és összeg igazolásával nem küldi meg vagy nem adja át a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvételi igazolás kiadásának napjával, a Megrendelő jogosult a jótállási biztosíték összegét a Vállalkozó számlájáról letiltani, és ezt jótállási biztosítékként kezelni a Megrendelő bankszámláján. A Vállalkozó köteles a Megrendelő részére, a Vállalkozó jelen szerződésben megjelölt fizetési bankszámlájának terhére, a biztosíték(ok) határidőben történő meg nem fizetése esetére, a letiltás foganatosítása érdekében banki felhatalmazást adni, legkésőbb a szerződés hatálybalépésének időpontjáig.
1. A Megrendelő az érvényesíthető kötbért elsősorban a jótállási vagy teljesítési biztosítékból elégíti ki. Amennyiben a biztosíték(ok) összege nem fedezi az érvényesíthető kötbér mértékét, a Megrendelő jogosult a kötbért a Vállalkozó számlájáról letiltani.
2. Amennyiben a Vállalkozó a jótállási biztosítékot az előírt tartalomban, az előírt módon és összeg igazolásával nem küldi meg vagy nem adja át a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvételi igazolás kiadásának napjával, a Megrendelő jogosult a jótállási biztosíték összegét a Vállalkozó számlájáról letiltani, és ezt jótállási biztosítékként kezelni a Megrendelő bankszámláján. A Vállalkozó köteles a Megrendelő részére, a Vállalkozó jelen szerződésben megjelölt fizetési bankszámlájának terhére, a biztosíték(ok) határidőben történő meg nem fizetése esetére, a letiltás foganatosítása érdekében banki felhatalmazást adni, legkésőbb a szerződés hatálybalépésének időpontjáig.
9 Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége
Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
10 Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén
Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
