Megszűnt szerződés

Kérdés: Közbeszerzésben ütemezett szállítási szerződést kötöttünk, amelyben meghatároztuk, hogy a szerződés három évre jön létre, 2021. január 1-től 2024. január 31-ig. A szállító mindig pontosan és szerződésszerűen teljesített, azonban az utolsó teljesítéssel megcsúszott. Azt kérte, hogy hosszabbítsuk meg a szerződést 2024. március 31-ig, mert a hosszabbítás alatt már képes a teljesítésre. Mi úgy tudjuk, hogy a szerződés megszűnt, emiatt már nem lehet módosítani, így a szállító nem is tud teljesíteni. Mit tehetünk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...eltelt időtartam határozza meg, és a késedelmi kötbér mértékét annak alapján kell megállapítani.A késedelmi kötbér és a kárigény érvényesítése alól van mentesülési lehetősége az ajánlattevőnek. Ha ugyanis az ajánlattevő a késedelmét a Ptk. 6:142...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Felmondási jog kikötése határozott idejű biztosítási szerződésnél

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményeként határozott időre (3 évre) kötött szerződés (biztosítási) esetén jogszerű-e az olyan kikötés, hogy 4 hónapos határidővel bármelyik fél felmondhatja egyoldalú nyilatkozattal a szerződést a biztosítási évfordulóra?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok nem korlátozzák, amennyiben egyéb ágazati jogszabály azt nem tiltja, lehetőség van erre. Ennek következményeivel (például: kárigény, kártérítés) a feleknek számolniuk kell.(Kéziratzárás: 2021. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmassági követelmény esetében lehetővé teszi az együttes megfelelést abban az esetben, ha a követelmények kizárólag egyenként vonatkoztathatók a gazdasági szereplőkre.A 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kárigény közös ajánlattételnél

Kérdés: Közös ajánlattevők voltunk. Az ajánlattevő magatartása miatt az egyik ajánlattevő – nem a konzorcium vezetője – kárt szenvedett, a károkozást az ajánlatkérő elismerte. A konzorciumvezető meghatalmazása alapján eljárhat-e a másik tag az őt ért kár érvényesítése iránt, megegyezhet-e meghatalmazottként közvetlenül az ajánlattevővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. §-ának (6) bekezdése értelmében a közös ajánlattevők felelősségvállalása egyetemleges, azaz egymásért helytállni kötelesek. Amennyiben meghatalmazással rendelkezik a "nem károkozó" ajánlattevő, akkor eljárhat a másik ajánlattevő nevében, de a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Kárigény kiírás többszöri visszavonása miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek körében a Kbt. foglalkozik a kérdéssel. Van tehát lehetőség – nem a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt – kifogásolni az ajánlatkérő tevékenységét, méghozzá kifejezetten abban az esetben, amikor az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Eljárás befejezése az ajánlattevő nem szerződésszerű teljesítése esetén

Kérdés: Egyszerű, építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a teljesítés nem szerződésszerűen történt. (Az ajánlattevő az átadás-átvételi eljárás során a hibajegyzékben meghatározott feladatokat nem teljesítette.) Az ajánlatkérő hogyan fejezheti be leggyorsabban az építési beruházást, hogy a pályázatot – amelyből a beruházás megvalósult – időben lezárhassa?
Részlet a válaszából: […] ...a megrendelő a vállalkozónak;– amennyiben a hibás teljesítés, illetve a hibajavításmiatti késedelem kárt is okoz a megrendelőnek, úgy kárigényét is érvényesíthetia szerződés, illetve ennek hiányában a Ptk. rendelkezései szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Kötbér- és kárigény közvetlen érvényesítése a teljesítési biztosíték terhére

Kérdés: A teljesítési biztosítékból lehetséges-e a kötbér- és kárigény közvetlen kielégítése az ajánlatkérő által? És bíróság erre irányuló jogerős megállapítása hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé teszik, hogy azta jogosult a teljesítési biztosítékból lehívja.Véleményünk szerint a szerződésszegéssel okozott kár miattikárigény érvényesítése már nem ilyen egyszerű kérdés. Általában a felek "nemszoktak" egyet­érteni abban, hogy ki követett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Szerződéses kötbérfeltétel jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlatkérő dokumentációjának része a szerződéstervezet, amely a kötbér-meghatározás körében a következő rendelkezést (is) tartalmazza: "A megrendelő a szállító szerződésszegésével okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette." Jogszerű ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...a kárigény érvényesítése nem függ össze akötbérigény érvényesítésével. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében "akimásnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősségalól, ha azt bizonyítja, hogy úgy járt el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Alvállalkozó és más szervezet elhatárolása

Kérdés: A "más szervezet" és az alvállalkozó elhatárolását bonyolítja a Kbt.-ben előírt kötelezettségvállaló nyilatkozat. Ugyanis a becsatolt nyilatkozat (mint az ajánlattevő által – ráutaló magatartással – elfogadott ajánlat) is szerződésnek minősülhet, így minden ilyen szervezet egyben alvállalkozóvá is válik (az alvállalkozói fogalom alapján). A Ptk. ugyanis elég tág körben értelmezi a szerződés fogalmát.
Részlet a válaszából: […] ...A szerződésen kívüli károkozás [Ptk.339. §-ának (1) bekezdése] esetén azonban a jogosult mint károsult közvetlenülérvényesítheti kárigényét az alvállalkozóval szemben. Ha az alvállalkozó aszerződésen kívüli károkozás szabályai szerint felel a jogosulttal szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Érvénytelenség hatósági késedelem miatt

Kérdés: Kizáró okok fenn nem állását igazoló hatósági igazolást kiadó hatóságot kötelezi-e valami az igazolás kiadásának határidejére? Például az OMMF a honlapján 8 naptári napban határozza meg az igazolás kiadásának határidejét. Ehhez képest az igazolás 21 napra érkezik meg, aminek következménye az ajánlat érvénytelensége. Hiánypótlásra nincs mód. Van-e jogorvoslatra, esetleg kártérítésre lehetőség ilyen esetben? A konkrét eset: kilenc ajánlat érkezett, öt a fentiek miatt érvénytelen (ebből kettő ajánlat jobb, mint a győztes). Mind az öt esetben az OMMF igazolása hiányzik. Mi a teendő? A hatóság felelősségre vonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá nemtartozásáról. [A Ptk. értelmében az általános elévülési idő öt év, tehát akárigények az alatt az időtartam alatt érvényesíthetők. A kártérítésrevonatkozó előírásokat a Ptk. tartalmazza, amelynek főbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.
1
2