101 cikk rendezése:
61. cikk / 101 Konzorcium közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Közös ajánlattevők egyike a tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában a kizáró okok hatálya alá esik. Ki kell-e zárni az eljárásból a konzorciumot (azaz a vele közös ajánlattevőket is), vagy a konzorcium "maradék" tagjai a kizárt közös ajánlattevő nélkül továbbra is részt vehetnek a közbeszerzési eljárásban? Van-e jelentősége annak, ha nem volt olyan alkalmassági követelmény, amelyet a konzorcium a kizárás hatálya alá eső ajánlattevő révén teljesített?
62. cikk / 101 Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén
Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
63. cikk / 101 Minisztériumi háttérintézmény közbeszerzés-kötelezettsége konferenciaszervezés esetén
Kérdés: Május folyamán három különböző helyszínen kb. 300 fős, kétnapos (2 éj) konferenciát szervezünk – minisztériumi háttérintézményként. A jelentkezőknek térítésmentes a részvétel. Kérdezem, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor milyen eljárást és milyen okból? (Több szállodával van tavaly megkötött, de az idei évre is érvényes ún. együttműködési megállapodásunk, amelyben a kiírt árnál lényegesen olcsóbban kapunk szállást és ellátást. A vélemények a kérdésben megoszlanak.)
64. cikk / 101 Alvállalkozói kritériumok
Kérdés: A Kbt. alvállalkozókkal, harmadik személyekkel kapcsolatos szabályozása mindig is kedvenc témám, az ajánlattevők mindenféle kombinációkkal elő tudnak állni e körben. Ezért is kísérem élénk figyelemmel a kapcsolódó kiadványokban az összes erre vonatkozó állásfoglalást. A Közbeszerzési Levelek már többször foglalkozott a kérdéssel, de a mai válaszuk (1271. számú kérdésre adott válasz) elgondolkodtatott. Azt vettem ki belőle, hogy harmadik személy mindenki, aki nem minősül a Kbt. szerint alvállalkozónak, és a teljesítésben részt vesz, akár meglévő szerződés alapján is. Nem csak az minősül harmadik személynek, aki nem alvállalkozó, és most akarok a közbeszerzés részére szerződni vele?
65. cikk / 101 Részvénytársaság könyvvizsgálójának választása és a Kbt. kapcsolata
Kérdés: A részvénytársaságnál működő könyvvizsgáló kiválasztására vonatkozik-e a Kbt?
66. cikk / 101 Vis maior-szerű esemény az ajánlatok bontásának helyén
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő székhelyén, azaz az ajánlatok bontásának helyszínén közvetlenül az ajánlattételi határidő lejárta előtt bombariadót rendelnek el, ezért már sem ajánlatokat nem lehet átvenni, sem a bontást nem lehet megtartani? A bombariadó után tartandó meg a bontás?
67. cikk / 101 "Harmadik személy" a Kbt. szempontjából
Kérdés: A "harmadik személy" kategória miért nem foglalja magában az alvállalkozókat is? Hogyan vezethető ez le a Kbt.-ből, figyelemmel arra, hogy a Kbt. a harmadik személy fogalmát nem definiálja?
68. cikk / 101 Ajánlat "egyéb módon meg nem felelése" a gyakorlatban
Kérdés: Tudnának ismertetni a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenségi okkal kapcsolatos néhány gyakorlati tapasztalatot?
69. cikk / 101 Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata
Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
70. cikk / 101 CPV-kódok megadásának módszere
Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni abban, hogy ha árubeszerzésről van szó, akkor a CPV-kódoknál mi a jobb módszer? Vannak nagyon általános kategóriák és ahhoz rendelt kódszámok, és utána le van bontva mindig egyre pontosabb és pontosabb kategóriára. Tehát a főtárgynál inkább azt célszerű megadni, hogy ha mondjuk az árubeszerzésem egy nagyobb, általánosabb kategóriába belefér, és minden dolog, amit be kívánok szerezni, belefér ebbe az általános kategóriába, vagy inkább úgy célszerű eljárni, hogy azt mondom, több dolgot akarok beszerezni, ami ebből a legjelentősebb értékű vagy a legnagyobb, akkor annak a pontos kódszámát írom a főtárgyhoz, és az összes többit is fel fogom sorolni a többi rovatban?
