Bírálat dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Van-e akadálya a már korábban felállításra került dinamikus beszerzési rendszerben annak, hogy az ajánlatkérő egy adott közbeszerzés megvalósítása érdekében felhívást (ajánlattételi felhívás) küldjön ki, amennyiben az adott időpillanatban folyamatban van – a Kbt. szerinti 10 munkanapos határidő figyelembevételével, vagy indokolt esetben az 5 munkanap időtartamú meghosszabbítással – benyújtott részvételi jelentkezés elbírálása?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő az ajánlattételi határidő meghatározására alkalmazhatja a 84. § (6) bekezdését.”Amennyiben tehát már a korábbiakban felállításra került a DBR, nincs annak akadálya, hogy az ajánlatkérő saját ütemezésének megfelelően kezdjen versenyeztetésbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Felcserélt részek az EKR-ben

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló, két részben indított közbeszerzési eljáráson az egyik ajánlattevő az első részhez a második részre, míg a második részhez az első részre vonatkozó ajánlatát töltötte fel az EKR-rendszerbe, és a felolvasólapokat is a feltöltésének megfelelően – azaz felcserélve – töltötte ki. Az ajánlatkérő hiánypótlás és felvilágosításkérés keretében kérte tisztázni, hogy az ajánlattevő milyen okból kifolyólag csatolta az egyik részajánlat dokumentációját a másik részhez, továbbá felszólította az ajánlattevőt a felolvasólapok és a dokumentáció feltöltésének javítására. A hiánypótlás teljesítése után az ajánlatkérő által megküldött összegezésben nyertes ajánlattevőként a részajánlatokat és a felolvasólapokat felcserélő ajánlattevőt jelölte meg. Hasonló esetre vonatkozóan a Közbeszerzési Döntőbizottság D.322/18/2019. iktatószámú határozatában elutasította a kérelmező jogorvoslati kérelmét arra vonatkozóan, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő figyelembe vett a negyedik ajánlati részben egy, tévedésből a harmadik ajánlati részbe feltöltött ajánlatot. A döntés értelmében az ajánlatkérő jogosan járt el, amikor az ajánlattevő 3. részben benyújtott ajánlatát a 4. részben értékelte. Ugyanakkor a Döntőbizottság által megítélt eset nem járt teljes iratcserével, és a hirdetmény napján hatályos jogszabályok alapján történt az eset mérlegelése. A jelenleg hatályos jogszabályokban két módosítás történt. Az egyik a 424/2017. Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése, miszerint az ajánlattevőnek az EKR-ben az erre szolgáló űrlap kitöltésével külön felolvasólapot kell benyújtania minden olyan rész tekintetében, amelyre részvételi jelentkezést kíván benyújtani vagy ajánlatot kíván tenni, továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése, amely kimondja, hogy akkor nem kérhető egy másik ajánlati részbe feltöltött nyilatkozat vagy igazolás, ha erről az ajánlattevő nyilatkozik. Álláspontjuk szerint, amennyiben nyilatkozat, igazolás is csak abban az esetben nem kérhető az ajánlattevőtől másik részajánlathoz feltöltött dokumentáció esetében, ha erről az ajánlattevő külön nyilatkozik, úgy az ajánlatkérők jogszerűen figyelembe vehetnek-e egy másik részhez feltöltött komplett ajánlati dokumentációt, továbbá jogszerű-e hiánypótlás keretében a teljes iratcserére és a felolvasólapok javítására lehetőséget biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezetten arra utal, hogy az ajánlatkérőnek a máshová feltöltött hiánypótlást is figyelembe kellett volna vennie, amire az alábbiakban maga a döntés is utal:„A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Gyorsított eljárás megtámadása

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?
Részlet a válaszából: […] ...adatokat, tényeket.A Kbt. 144. § (1) bekezdése alapján jogorvoslatnak is van helye a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén. A Kbt. 148. § (2) bekezdés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság felé a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Üzleti titok megváltoztatása

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: „Kérjük Tisztelt Ajánlattevőt, hogy ha bármilyen okból mégsem állnak fenn az üzleti titokká minősítés indokai, úgy kifejezetten és egyértelműen jelezze (valamennyi rész esetében), hogy a továbbiakban nem kívánja üzleti titokként kezelni az árindokolást és annak dokumentumait.” Azonban a felhívás végén ez áll: „Ajánlattevő a fentiekkel összefüggésben felhívja a figyelmet a Kbt. – közbeszerzési eljárás megindításának időpontjában hatályos – 73. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakra!” Ezzel mit szeretne elérni az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titokként jelezte az érintett dokumentumok státuszát, azokat át kell kattintani, és nem üzleti titokként kezelni a továbbiakban. Érdemes az egyértelműség kedvéért egy további nyilatkozatot tenni, jelezve, hogy az üzleti titokká minősítést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Ajánlattevők összehangolt magatartása

Kérdés: Felmerülhet-e az ajánlattevők összehangolt magatartása, ha egy „háromajánlatos” eljárásban két ajánlattevő van: a későbbi nyertes és két másik ajánlattevő? Az eljárásban az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelynek a két ajánlattevő nem tesz eleget, annak ellenére, hogy mindkettő ajánlati ára alacsonyabb, mint a későbbi nyertesé. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összehangolták a tevékenységüket a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányult?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró okok rendszeréből kell kiindulni. A kizáró okok rendeltetése, hogy megakadályozzák, hogy adott gazdasági szereplő jogszabályokba ütköző magatartása révén jogosulatlan piaci előnyt szerezhessen a versenytársaival szemben. A kötelező kizáró okok az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Üzleti nyereség alacsony értéke

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő indoklást is kért az ajánlati árra arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési árhoz képest az általunk megjelölt „üzleti nyereség”, amely az adott szerződés nyereségességét adja, aránytalanul alacsony, így az nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint az üzleti nyereség mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdekei szerint jogosult meghatározni. Szerintünk nem lehet aránytalanul alacsonynak minősíteni azt az ajánlati árat, amely tisztességes hasznot is tartalmazva került kialakításra. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati ár központi kérdés a közbeszerzési eljárásokban. Egyrészt azért, hogy az ajánlattevő olyan árat adjon meg, amelyen az adott szerződés ténylegesen megvalósítható, másrészt azért, hogy ugyanakkor ez az ár versenyképes legyen, de ne legyen túlzó. A Kbt. 73...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Hamis nyilatkozat miatti kizárás

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytatunk le. Az értékelési sorrendben első helyezett ajánlattevő az ajánlatában nemleges nyilatkozatot tett a kapacitást biztosító szervezet bevonására, ugyanakkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolás (bekérésünkre) egy másik szervezet referenciáját csatolta. Kérdésünk, hogy megállapíthatjuk a hamis nyilatkozattételt?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő a bírálat részeként köteles megvizsgálni, hogy az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a jogszabályokban foglalt feltételeknek. A vizsgálat eredményétől függően az ajánlatkérő további eljárási cselekmények végzésére köteles. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Értékelési szempont változása keretmegállapodásban

Kérdés: Az Európai Bíróság a C-282/24. ügyben korlátozza az értékelési szempontok változásának mértékét. Ezt hogyan értelmezhetjük akkor, amikor kiírjuk a keretmegállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...értékelési szempontokat, ha már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban azt előírta és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az értékelési szempontokat és módszert a 76. §-nak megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Érvénytelenség hiányos költségvetés esetében

Kérdés: Érvénytelenséget okoz-e, ha egy sort nem tölt ki az ajánlattevő a költségvetésben?
Részlet a válaszából: […] ...kellett nyilvánítania, tekintettel arra, hogy az ajánlat nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.Tehát nem átalánydíjas szerződés esetében, függően az adott helyzettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró ok és DBR

Kérdés: Egy DBR-t állítottunk fel árubeszerzésre. A DBR-be felvett egyik részvételi jelentkezőnk jelezte, hogy végelszámolás alá került. Kell formális döntést hozni a végelszámolás miatt, vagy egyszerűen csak nem küldünk neki több ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés b) pont és a 74. § (1) bekezdés b) pont rendelkezéseit is, az ajánlattevőt a folyamatban lévő ajánlattételi szakaszokban ki kell zárni, és az ajánlatokat érvénytelenné kell nyilvánítani.Összességében, amennyiben a DBR-be felvett egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
213