Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

27 találat a megadott Kbt.-változások tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Biztosítékkal kapcsolatos nyilatkozattételi szabály változása 2021. február 1-jétől

Kérdés: A Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos módosítását jól értem-e a 134. § (5) bekezdés vonatkozásában, miszerint egy eljárás esetén sem kérhető február 1-jétől nyilatkozat az ajánlatban, az eljárásban előírt biztosítékok (teljesítési biztosíték, jóteljesítési biztosíték) határidőre történő benyújtásával kapcsolatban az ajánlattevőktől? A nyilatkozatminta az EKR-es nyilatkozatminták között is szerepel a február 1-je utáni eljárás létrehozásánál is. Elég a szerződésben rögzíteni a nyilatkozatot a biztosítékokra vonatkozóan?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőként szerződő fél számára a biztosíték meghatározott mértékű folyamatos fenntartására vonatkozó kötelezettség. A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték a szerződés hatálybalépését, a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték a szerződés teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre. Bármely egyéb célból kikötött biztosíték esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az időponttól követelhető meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.A módosítás indokolása keretében a jogalkotó egyértelművé tette, hogy az indok adminisztratív könnyítés a nyilatkozat elhagyásával. Az indokolás szerint a biztosítékok rendelkezésre bocsátása szerződéses kötelezettség, így kevés hozzáadott értéket jelent erről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4673

2. találat: Kivételi kör jogalapja változásának hatása a 2021. február 1-je előtt megkötött szerződésekre

Kérdés: Meg kell-e szüntetnem a Kbt. 12. § (4) bekezdésének módosítását megelőzően kötött szerződéseket?
Részlet a válaszból: […]szervezettel vagy a közszolgáltató ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származott - a) és b) pontok.A (4) bekezdés alapján a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül a közbeszerzési törvény szerinti ajánlatkérőnek, e szervezetnek az (1) bekezdés szerinti szerződés teljesítésében ténylegesen részt kell vennie, a szerződés nem irányulhat kizárólag harmadik személy által nyújtott áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások továbbértékesítésére.A korábban hatályos szabály értelmében a kiszervezett feladatot a jellemzően kapcsolt vállalkozásnak kellett végeznie úgy, hogy 25%-nál nagyobb mértékben nem szervezhetett ki szerződést harmadik félnek. A korábbi szabályozás az alábbiak szerint szólt."Ha a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül e törvény szerinti ajánlatkérőnek, és e szervezet az ajánlatkérővel kötendő, (1) bekezdés szerinti, közszolgáltatói szerződés teljesítéséhez 25%-ot meghaladó mértékben egy harmadik - e §-ban meghatározott alanyi körön kívül eső - szervezetet kíván igénybe venni, az (1) bekezdés szerinti kivétel csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet e harmadik szervezet kiválasztására az 5. § (4) bekezdése alapján közbeszerzési eljárást folytat le. Az (1) bekezdés szerinti kivétel alkalmazása csak akkor kötött az előbbi feltételhez, ha a kivétel alkalmazásának hiányában az ajánlatkérő beszerzésére egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni."Ez a gyakorlatban úgy alakult, hogy akár több 25%-nál nagyobb mértékű kiszervezést is engedett a jogszabály, mellyel valójában nem teljesült a szabályozás célja. Amennyiben a korábbiakban az ajánlatkérő figyelemmel volt arra, hogy kapcsolt vállalkozása valós tevékenységet végezzen, úgy nincs az ajánlatkérőnek teendője, nem szükséges megújítani, újrakötni a szerződéseit,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4671

3. találat: Igazoláskérés lehetősége részvételi szakaszban

Kérdés: Egy előadáson hangzott el, hogy már a részvételi szakaszban is kérhetek igazolást. Ez valóban így van?
Részlet a válaszból: […]érintett alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolások benyújtására.Fentiek szerint a későbbiekben nem szükséges alapos kétség ahhoz, hogy az ajánlatkérő akár már a részvételi szakaszban kérje az igazolásokat kétszakaszos eljárás esetében. Ténykérdés, hogy nem ebben a formában tartalmazza mindezt a fenti normaszöveg. Ugyanakkor a Kbt. módosítás 22. §-ához írt jogalkotói indokolás külön kitér erre a kérdésre is az alábbiak szerint:"A módosítások a közbeszerzési eljárásokban a bírálat egyszerűsítését szolgálják azzal, hogy az ajánlatkérő a kizáró okok hiánya és az alkalmassági feltételek teljesülése vonatkozásában már nem lesz köteles valamennyi ajánlattevő tekintetében a releváns adatbázisok ellenőrzésére, hanem ezt főszabály szerint csak a későbbi nyertes ajánlattevő ajánlata vonatkozásában kell megtennie, vagy olyan esetben, ha az érintett gazdasági szereplőket felhívta az alátámasztó igazolások benyújtására. Az adatbázisok egyéb esetben történő ellenőrzésének lehetőségét a módosítás nem korlátozza. Az igazolások gazdasági szereplőktől történő soron kívüli bekérése tekintetében a jövőben már nem lesz követelmény, hogy a nyilatkozat valóságtartalma tekintetében »alapos« kétség merüljön fel az ajánlatkérőben, hanem az ajánlatkérő nagyobb rugalmasságot kap az igazolások bekérése szükségességének megítélése tekintetében. A Kbt. szövege így az irányelvi megfelelést a korábbinál jobban szolgálja, és lehetőséget ad többek között arra is, hogy a több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában az ajánlatkérő - amennyiben szükségesnek látja - teljeskörűen elvégezze a gazdasági szereplők alkalmasságának ellenőrzését. Továbbá a módosítás keretében pontosításra kerül, hogy ha egy eljárásban az értékelési szempontként meghatározott vállalás egy alkalmassági feltételnek való megfelelés ellenőrzését is igényli, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4667

4. találat: Jogszabályváltozás hatása a Kbt. 115. §-a szerint megindított eljárásra

Kérdés: Ha még 2021. január 31. napja előtt a Kbt. 115. §-a szerinti nemzeti eljárásban európai uniós forrású építési beruházást indítunk, az február 1-jével is megmarad ebben az eljárásrendben, akkor, ha még tart az ajánlati határidő, vagy ha nincs meg a bírálat/összegezés? Vagy újra kell indítani a beszerzést uniós nyílt eljárásban?
Részlet a válaszból: […]az összegezés elkészítése, a szerződés megkötése. Mivel az eljárás korábban indult, így az ajánlatkérőnek nincs kötelezettsége a jogszabályváltozás miatt félbehagyni az eljárást, vagy jogalap nélkül eredménytelennek hirdetni azt a bírálat szakaszában. A jogszabály módosítása a jövőre vonatkozóan történt az eljárások megindítása
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4664

5. találat: Iratbetekintés módja, tájékoztatási kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell az iratbetekintésnek megvalósulnia? Ajánlatkérőként kit kell erről tájékoztatnom?
Részlet a válaszból: […]Döntőbizottság körülhatárolta az ajánlatkérő kötelezettségeit, amikor megállapította:1. A vizsgált dokumentumok alapján az érdekelt mellett egyedüli ajánlattevőként részt vevő kérelmező is tájékoztatást kapott arról, hogy az érdekelt a kérelmezői ajánlatnak pontosan mely részeit kívánja megtekinteni.2. A kérelmező arról is egyértelmű tájékoztatást kapott, hogy az ajánlatkérő az érdekelt számára engedélyezi az iratbetekintést, megismerhető volt az iratbetekintés kijelölt időpontja és helyszíne. Az ajánlatkérő arról is tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy mely iratok megtekintését nem engedi az érdekeltnek, megjelölve e korlátozás indokát.3. Az iratbetekintésről készült jegyzőkönyvet az ajánlatkérő feltöltötte az EKR-be. A jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő ténylegesen az érdekelt írásbeli kérelmeiben megjelölt iratok megtekintését biztosította.A jogorvoslati fórum szerint, figyelemmel arra, hogy az érdekelt számára biztosított iratbetekintés teljeskörűen dokumentált az EKR-ben, a kérelmező által kifogásolt tájékoztatást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4659

6. találat: Iratbetekintés módja jogszabályváltozást követően

Kérdés: Az iratbetekintést hogyan kell elektronikus formában megvalósítanom?
Részlet a válaszból: […]rendeletben szabályozza (...) az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az elektronikus út által szükségessé tett mértékben e törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket, az EKR működésével, valamint igénybevételének részletes feltételeivel, az e törvényben előírtakon kívül az adott közbeszerzésre vonatkozóan az EKR-ben rögzítendő - személyes adatnak nem minősülő - adatok körével, keretmegállapodás és dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a szerződések és a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseket (...).A kormányrendelet alábbi szabálya ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy csak és kizárólag személyes megjelenés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4658
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Adatbázis-vizsgálattal kapcsolatos Kbt.-változások

Kérdés: Jogszabályváltozás eredményeként az adatbázisok vizsgálatát a 69. § (2) bekezdéséből törölte a jogalkotó. Hogyan kell eljárni a továbbiakban? Mi volt a törlés indoka?
Részlet a válaszból: […]kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni.A (4) bekezdés pedig - annak kiegészítését követően - a következők szerint szól: az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában ellenőrzi a (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait is. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e paragrafus szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be, és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.Hasonlóképpen került kiegészítésre a 69. § (6) bekezdése is, melynek kiegészítést követő tartalma az alábbi:Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására, és az érintett ajánlattevők ajánlata vonatkozásában ellenőrzi a (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait. Az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4654

8. találat: Keretmegállapodás lehetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban 2021. február 1-jétől

Kérdés: Miért vesztette hatályát 2021. február 1-jétől a Kbt. 98. § (2b) bekezdése?
Részlet a válaszból: […]kezdeményezés részévé kell tenni, de keretmegállapodástól függetlenül a Közbeszerzési Hatóságnak a jogalap megfelelőségével kapcsolatban kell először állást foglalnia.Az indokolás értelmében ezt a lehetőséget nem zárják ki az irányelvek, alkalmazásuk különösen hasznos lehet például egészségügyi beszerzésekre járvány idején. A módosítás ugyanakkor nem változtat azon az indokolás szerint, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak különösen kivételes esetben alkalmazható, valamint azon sem, hogy a keretmegállapodás csak akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4642

9. találat: Kivételi kör alkalmazása a Kbt. módosítását megelőzően rögzített beszerzési kezdeményezés alapján történt, módosítást követő beszerzésre

Kérdés: Reklámmal kapcsolatos beszerzés kezdeményezését indítottam el, melyet az EKR-ben is rögzítettem, de a beszerzésre februárban kerülne sor. Mivel januárban kezdeményeztem az eljárást, így az igényem is januári. Alkalmazhatom-e a Kbt. kivételi körét?
Részlet a válaszból: […]rádiós médiaszolgáltatótól megrendelt műsorszám szolgáltatására vagy műsoridőre vonatkozó szerződése, továbbá az audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatásra szánt műsorszám vételére, fejlesztésére, előállítására, közös előállítására vagy műsoridő vásárlására vonatkozó szerződések - Kbt. 8. § b) pont.Mivel a 9. § szerinti kivételi körből kikerült a reklám és a társadalmi célú reklám, így ennek megfelelően a módosítás hatálybalépését követően nem alkalmazható a kivétel. A kérdező megkezdte az eljárás előkészítését, azonban magát a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt nem tette közzé. A Kbt. szerint az eljárás megkezdése, az eljárást megindító felhívás közzétételének időpontja az irányadó a Kbt. hatályának megítélése vonatkozásában.A törvény 3. § 23. pontja alapján közbeszerzés megkezdése: a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja.Ha azonban kivételi körről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4640

10. találat: In-house cég továbbszerződésének új szabályai

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy megváltozott a Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése oly módon, hogy a 25%-os szabály a továbbiakban nem érvényesül? Fel is kell mondani emiatt a szerződéseket, amelyek közbeszerzésben köttettek?
Részlet a válaszból: […]miközben a mérték maga könnyen megkerülhető volt a közszolgáltatók által.Az új szabályozás értelmében a Kbt. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Ha a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül e törvény szerinti ajánlatkérőnek, e szervezetnek az (1) bekezdés szerinti szerződés teljesítésében ténylegesen részt kell vennie, a szerződés nem irányulhat kizárólag harmadik személy által nyújtott áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások továbbértékesítésére.Ez az általános szabály valójában arra utal, ami az eredetinek is célja volt, azaz hogy teljes mértékben ne kerüljön kiszervezésre a nem a Kbt. hatálya alá tartozó saját cég tevékenysége. A fenti szabály azt kívánja elérni, hogy a kiszervezés során ne tűnjön[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4637
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 27 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést