Szerződéskötési határidő elmulasztása

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban nyertesként kerültünk kihirdetésre. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, de a nyári szabadságok miatt a szerződéskötés megcsúszott. Az a kérdésünk, hogy az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt első részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés kapcsán utalunk a Kbt. 131. §-ában foglaltakra, amely rendelkezések szerint a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

DBR alkalmazhatósága nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 117. §-a alá tartozó közbeszerzési eljárással lehet DBR-t felállítani?
Részlet a válaszából: […] ...rendszer nem egy önálló eljárási típus, hanem egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul. A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre a meghívásos eljárás részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Verseny újranyitása keretmegállapodásban

Kérdés: Technikailag megoldható-e, hogy az EKR-ben versenyt nyissak akkor, amikor csak egy ajánlattevőm van? Mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a beszerzési tárgyon a tárgyalás során módosítsunk, ezért lenne erre szükség. Eredetileg a terv az volt, hogy több keretmegállapodásos partnerrel kötünk szerződést, de a többi ajánlat érvénytelen lett.
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő esetében a Kbt. sem teszi lehetővé a verseny újranyitását, hanem a 105. § (1) bekezdése értelmében vagy közvetlen megrendeléssel, vagy írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel. A Kbt. 105. § (1) bekezdése eleve utal arra az esetre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Érvénytelen részvételi jelentkezés DBR-ben

Kérdés: Egy DBR-ben felkerültünk az ajánlattevői jegyzékre. Az egyik versenytársunk részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánították, majd később döbbenten tapasztaltuk, hogy ő is felkerült az ajánlattevői jegyzékre, pedig érvénytelen pályázatot adott be. Ez lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...dinamikus beszerzési rendszer egy sajátos beszerzési módszer, amely részben a meghívásos eljárás szabályain alapul, amelyet a Kbt. 106–107. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.A dinamikus beszerzési rendszer sajátosságát az adja, hogy a dinamikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Szakember tapasztalata

Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. külön kiemeli az alkalmassági követelmények meghatározása során az esélyegyenlőség követelményét. Ez egyben azt is feltételezi, hogy minden ajánlattevőnek azonos feltételekkel kell megfelelnie a feltételeknek, azaz nincs arra lehetőség, hogy az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Számítási hiba javításának elmulasztása

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban csatoltunk árazott költségvetést is, amely szorzási hibát tartalmazott. Az ajánlatkérő e miatt a számítási hiba miatt kérte a felolvasólapunk javítását és a javított árazott költségvetés becsatolását. A javított árazott költségvetést becsatoltuk, de a felolvasólapot adminisztratív okokból elfelejtettük kijavítani. Az ajánlatkérő figyelembe veheti, hogy az ajánlatunkban végül is szerepel a javított árazott költségvetés a helyes ajánlati árral?
Részlet a válaszából: […] ...számításihiba-javítás egy speciális eljárási cselekmény [Kbt. 71. § (11) bekezdés]. A jogszabályi rendelkezés alapján az ajánlatkérő végzi el a számításokat az ajánlatban szereplő tételes alapadatok figyelembevételével, és az ajánlatkérő állapítja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Építményi jog értelmezése

Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...jut, mindenféle piaci kockázat vállalása nélkül, valójában nem beszélhetünk építési koncesszióról.Az építési koncessziót a Kbt. az alábbiak szerint szabályozza:„8. § (5) Az építési koncesszió e törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Hiánypótlás szakember megnevezése esetében

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalásukat. A Dezső-féle közbeszerzési kommentárban olyan magyarázat szerepel, mely szerint a jogorvoslati fórum gyakorlata jó ideig következetes volt abban a tekintetben, hogy – a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti hiánypótlási korlátra figyelemmel – nem engedett hiánypótlást sem a szakember megnevezésének elmaradása, sem az alátámasztó dokumentum hiánya esetén, mivel ezeket szakmai ajánlatnak tekintette (lásd például a Közbeszerzési Döntőbizottság D.339/15/2017. vagy a D.358/9/2017. számú határozatait). A Döntőbizottság a magyarázat értelmében 2019-től kezdődően aztán eltérő megközelítést kezdett alkalmazni, amelynek lényege az, hogy nem tekintette a Kbt. 3. § 37. pont szerinti szakmai ajánlat körébe tartozónak sem a szakemberekkel kapcsolatos részszempont tekintetében tett ajánlatot, sem a szakember megnevezésének, illetőleg az ajánlati tartalomhoz kapcsolódó, annak ellenőrzéséhez szükséges, az ajánlat valóságtartalmának igazolása céljából becsatolt dokumentumokat, és erre figyelemmel ezek tekintetében a Kbt. 71. § (8) bekezdés b) pontja szerinti korlátot sem látta alkalmazhatónak. A hivatkozott döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság D.356/15/2019. számú határozata, amelyben az ajánlatkérő nem kérte a bevonni kívánt szakember megnevezését. Amennyiben egy eljárásban az alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontként meghatározott szakember megnevezését és önéletrajzát is kérte az ajánlatkérő, jogszerűen nyilvánítja-e érvénytelennek azt az ajánlatot, amely nem tartalmazza a szakember megjelölését?
Részlet a válaszából: […] ...esetében értékelési szempont volt az érintett szakember tapasztalata, ahol a hiánypótlást nem engedte az ajánlatkérő.A jelen esetben a Kbt. 71. § (8) bekezdés a) pontja alapján a hiánypótlás a Kbt. 2. § (1)–(3) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével járna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Iratbetekintés és előzetes vitarendezés időszerűsége

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő kiküldött egy hiánypótlási felhívást az egyik pályázónak, amiből arra következtetünk, hogy nem a kiírásnak megfelelő terméket ajánlott. Szeretnénk a másik ajánlatot megtámadni, de ehhez meg kellene győződnünk arról, hogy jól gondoljuk-e. Kérhetjük az iratbetekintést a hiánypótlási felhívásra hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás bármely ajánlattevője az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának, ideértve a hiánypótlást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Gyártó ajánlattevőként

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson indultunk, amely eszközbeszerzésre vonatkozik. A bontási jegyzőkönyvből megtudtuk, hogy az általunk ajánlott terméket gyártó vállalat is ajánlatot tett. Emiatt a mi ajánlatunk most érvénytelennek minősíthető?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. rendelkezik a többes megjelenés tilalmáról, amely szerint a verseny tisztaságának megőrzése érdekében a gazdasági szereplők egyidejűleg milyen szerepkörben vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján egy ajánlattevő a) nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
1
2
3
451