Tényleges tulajdonos megjelölése

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárásban ajánlatot benyújtó kft., amelynek a cégkivonatában a II. Cégformától függő adatok között az 1. A tag(ok) adatai felsorolásánál 3 személy szerepel. A 3 tag közül az egyik személynél az olvasható, hogy „A tag közös tulajdonban álló törzsbetét képviselője”. A cégkivonat II/3. Közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok adatai c. rovatban feltüntetésre került az a 2 személy, akik a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai. Az ajánlattevő a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében benyújtott nyilatkozata alapján a kft. egyik tulajdonosa 50%-os mértékű érdekeltséggel rendelkezik a kft.-ben, a másik tag pedig 25%-os mértékű érdekeltséggel. A fennmaradó 25%-os üzletrész a közös tulajdonú üzletrész. Kell-e szerepeltetni a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-nyilatkozatban ezt a 25%-os mértékű közös tulajdonú üzletrészt? Ha igen, akkor helyesen tölti-e ki az ajánlattevő a hivatkozott EKR-es nyilatkozatmintát, ha a közös tulajdonú üzletrész képviselőjét nevezi meg tényleges tulajdonosként – figyelemmel a Ptk. 3:165. § (1) bekezdésére is –, és a rá vonatkozó adatokat adja meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti EKR-űrlapon?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai nem azonosak a kérdésben jelzett, 50%-ot és 25%-ot tulajdonló személyekkel.A vonatkozó Kbt.-előírás az alábbiak szerint rendelkezik:„62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Jogutódlás megtiltása

Kérdés: Ajánlattevőként elnyertünk egy szolgáltatásra irányuló szerződést. Szeretnénk különválni a cégtársammal, ezt szóban előre jeleztük az ajánlatkérő kapcsolattartójának, aki azt válaszolta, hogy a tárgyi szerződésben nem lehetséges jogutódlás. Önök szerint az ajánlatkérő jogszerűen tilthatja meg a jogutódlási szabályok alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] ...Az adott jogutódlás jellegétől függően nemcsak az adott ágazati jogszabályoknak kell megfelelni (pl. Ptk., Ctv.), hanem kizárólag a Kbt.-ben foglalt jogutódlási szabályok teljesülése esetén lehetséges egy közbeszerzési szerződés vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Bírálati cselekmények sorrendje

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési szabályozás alapján az egyes eljárási cselekmények elméleti szakaszokra bonthatóak. A Kbt. elméleti különbséget tesz a „bírálat” és az „értékelés” eljárási cselekmények között; az utóbbi eljárási cselekményekhez a Kbt. 76. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Elrontott számítási hiba javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő számítási hiba miatt kérte a felolvasólap javítását. Sajnos a javítás során elírtuk az összeget, felcseréltünk két számot. Lehet ezt önkéntes hiánypótlás keretében javítani?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a számítási hiba javítására vonatkozó eljárási cselekményt kiemeli a többi hiánypótlási eljárási cselekmény közül, és a fejezetcímben is külön eljárási cselekményként jelöli.A Kbt. 71. § (5) bekezdése alapján, amíg bármely ajánlattevő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Bérlet és lízing

Kérdés: Felmerült bennünk, hogy fénymásológép-vásárlás helyett csak bérelnénk, de felvetődött a lízing lehetősége is. Közbeszerzési szempontból van különbség a fénymásológép-vásárlás, a -lízing és a -bérlet között?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmak jelentésétől; ez különösen a bérlés értelmezése kapcsán vetődik fel, amelyre sokan elsőre szolgáltatásnak tekintenek. A Kbt. alapján a közbeszerzés tárgyai lehetnek: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás, valamint a két koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Verseny generálása

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást készítünk elő árubeszerzés tárgyában. Ennek során találkoztunk olyan megközelítéssel, hogy a közbeszerzési műszaki leírás elkészítése során oly módon kell az ajánlatkérőnek eljárnia, hogy a lehető legszélesebb versenyt tegye lehetővé a potenciális piaci szereplők számára. A mi álláspontunk szerint a közbeszerzési műszaki leírás az ajánlatkérő beszerzési igényének műszaki meghatározására hivatott, amelynek során természetesen a közbeszerzési alapelvekre (esélyegyenlőség, egyenlő elbírálás) is tekintettel kell lenni, de semmiképpen nem csak az a cél, hogy versenyt generáljunk, mert az nem az ajánlatkérő feladata. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Kbt. 58. §-a rögzíti. Az 58. § (2) bekezdése szerint a műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Összegezés módosítása EVK miatt

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatára vonatkozó összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig lehet módosítani, ha az ajánlatkérő az eredmény (azaz az összegezés) megküldését követően észleli, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Eljárás lefolytatása idegen nyelven

Kérdés: Lefolytatható-e az eljárás angol nyelven, beleértve a tárgyalást is?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2. § (6) bekezdésének alábbi szabálya a magyar nyelv használatát mint főszabályt rögzíti az alábbiak szerint:„2. § (6) A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar nyelv, az ajánlatkérő azonban lehetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Műszaki-funkcionális egység kérdése időben egymástól elváló építési beruházások esetén

Kérdés: Önkormányzati közösségi létesítmény kialakítására nyertünk el pályázati forrást 2021-ben. A beruházás megvalósítására közbeszerzési eljárásban, építési beruházás tárgyában kötöttünk vállalkozási szerződést 296 millió Ft értékben. A beruházás megvalósult, a létesítmény 2024. augusztusban került átadásra. A pályázati forrás szűkössége miatt, a kialakított épületben „üresen” hagytuk azt a helyiségcsoportot, ahol most hűtőkamrát alakítanánk ki saját forrás felhasználásával, 5,5 millió Ft értékben. Közbeszerzési szakértőnk szerint erre is közbeszerzésben kell szerződést kötnünk, mert az eredeti építészeti tervekben szerepelt, a hűtőkamra kialakítása építési beruházásnak minősül, és 2022-ben forráshiány miatt maradt el a megvalósítása. Mi úgy gondoljuk, hogy miután az eredeti beruházás szerződése már teljesült, és ezt a beruházást saját forrásból valósítjuk meg, továbbá a szerződés értéke sem éri el a közbeszerzési értékhatárt, közvetlenül szerződhetünk. Mi lenne a jogszerű megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...ismerjük a beruházás műszaki hátterét és dokumentációját, a kérdés szerinti információkra alapozva tudjuk a kérdést megválaszolni.A Kbt. 17. § (5) bekezdése alapján az építési beruházás becsült értékét úgy kell megállapítani, hogy a teljes – műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerülése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelekben 2022. 05. 11-én (266. lapszám) megjelent 4899. számú kérdés kapcsán szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy már aláírt keretmegállapodás teljesítési időtartama alatt egy kéttagú konzorcium vezetője kizáró ok hatálya alá kerül (felszámolás miatt), jelenleg is az-e az álláspontjuk, hogy ha a másik tag nem felel meg önállóan az eljárás során előírt alkalmassági követelményeknek, illetve értékelési szempontoknak – tekintettel arra, hogy ebben az esetben a vezető tag jogutód nélkül szűnik meg –, a fennmaradó tagnak nincs lehetősége a továbbiakban versenyújranyitásokon részt venni? Illetve amennyiben valamely alkalmassági követelménynek önállóan nem tud megfelelni, van-e lehetősége jelen helyzetben (kapacitást nyújtó) alvállalkozóval megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...A 4899. válasz lényege kettős volt.Egyrészt közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők közül kiválni csak akkor lehetséges a Kbt. 35. § (7) bekezdése alapján, ha a „megmaradt” közös ajánlattevő(k) továbbra is megfelel(nek) az alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.
1
2
3
447