Rövid ellátási lánc értékelési szempont alkalmazása

Kérdés: Alkalmazható-e a közétkeztetésben előírt rövid ellátási lánc mint értékelési szempont más beszerzési tárgyakra is a közbeszerzésben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meghatározott rövid ellátási lánc, így egyben korlátozza is a versenyt. Nem alkalmazható tehát a Korm. rendelet szabálya a hatályos Kbt. alapján más beszerzési tárgyak közbeszerzése esetében, sőt még abban az esetben sem, ha az ajánlatkérő árut kíván...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Kiegészítő tájékoztatás kérése DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben újraversenyeztetés során mikor kell megadni a kiegészítő tájékoztatást? A Kbt. erről nem rendelkezik, ezért feltételezhetően a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. valóban nem tér erre ki, ugyanakkor az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet kifejezetten szabályozza a kérdést az alábbiak szerint:„20. § (14) Dinamikus beszerzési rendszerben történő beszerzés esetén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) bekezdése szerint a közös ajánlattevők közül a részvételi/ajánlattételi határidő lejárta után valamelyik tag kiválása esetén a fennmaradó tagok akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha (i) továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, és (ii) a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével. Amennyiben a bírálati szakaszban egy konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerül, és kiválik a konzorciumból, a benn maradó tag(ok) pedig úgy kívánják pótolni az alkalmassági feltételeknek való megfelelést, hogy a kiváló taggal korábban előszerződéses jogviszonyban álló, ugyanazon kapacitást nyújtó szervezetet vonják be – ez a megoldás minősülhet-e úgy, hogy a benn maradó tagok „továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek” a Kbt. 35. § (7) bekezdése értelmében? Amennyiben a benn maradó tag a kiváló konzorciumi tag munkavállalóját (pl. az alkalmasság igazolásában vagy értékelésben szerepet játszó szakembert) veszi át, és így pótolja az alkalmassági feltételnek való megfelelést, ez a megoldás megfelelőnek tekinthető-e a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában? Ha a benn maradó tag(ok) a kiválást követően is önállóan – a fenti 1–2. pontban vázolt megoldásoktól függetlenül – megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, milyen tipikus körülmények alapozhatják meg mégis a versenytársak hátrányát, azaz a verseny tisztaságának sérelmét a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint: a módosítás az Európai Unió Bíróságának a C–396/14. sz. ügyben hozott ítéletének következtetéseit jeleníti meg a Kbt.-ben. Az ítélet alapján nem lehet kizárni az olyan változást a közös ajánlattevők csoportjának összetételében, amely egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Átlátható gazdasági szereplő

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az átlátható gazdasági szereplő fogalomnak való megfelelés vizsgálata során kell-e vizsgálnia azt, hogy az ajánlattevő által rögzítettek (tényleges tulajdonos[ok] és tulajdoni arányuk, jogi személyek, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet) az ajánlattevő által megadottakkal egyező tartalommal megismerhetők-e az elérhető cégnyilvántartásból? „Az ajánlatkérő által megismerhető és amely tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára feltárja” mondatrészből következik-e az, hogy az ajánlatkérőnek az elérhető nyilvántartásokban ellenőriznie kell az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi és irányítási viszonyait, és amennyiben az elérhető nyilvántartásokból nem tudja kétséget kizáróan és az ajánlattevő által bemutatott információkkal egyezően „megismerni” a tényleges tulajdonosokat, abban az esetben köteles tovább tartalmi vizsgálatot folytatni, amelynek során az ajánlattevőtől bekérhet további információkat, pl. felvilágosításkérés keretében? Amennyiben az előző kérdésre adott válasz igen, annak alapján kérdésünk, ha a beérkező felvilágosítás tartalma arra enged következtetni, hogy az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi vagy irányítási viszonyok nem ellenőrizhetők, vagy nem egyeznek meg az ajánlatkérők által elérhető nyilvántartásokban szereplő adatokkal, abban az esetben az érintett ajánlattevő nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek? Átlátható gazdasági szereplőnek minősül-e az a gazdasági szereplő, akinek a tényleges tulajdonosa(i), valamint tulajdonosi és irányítási viszonyai az ajánlatkérő által elérhető nyilvántartásokból (pl. e-cégjegyzék) nem megismerhetőek, de az ajánlat részeként benyújtott ajánlattevői nyilatkozatban teljeskörűen bemutatásra kerülnek a gazdasági szereplő tényleges tulajdonosai, valamint a tulajdonosi és irányítási viszonyai? Amennyiben a tulajdonosi és irányítási viszonyok feltárásához felvilágosításkérés szükséges, az ajánlatkérő az ajánlattevői nyilatkozaton túl kérhet-e alátámasztó dokumentumokat az ajánlattevői állítások igazolására, ideértve pl. hatályos cégokmányokat, tagjegyzéket, alapítói határozatokat vagy szindikátusi szerződéseket, vagy a 2021. évi XLIII. törvény tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatok kivonatát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ajánlatkérő kötelezettségei és jogosítványai nem változtak a kizáró ok vizsgálatát illetően arra való hivatkozással, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti kizáró ok tartalma átalakult.A Kbt. 3. § 10a. pontja alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Több mint négyéves keretmegállapodás megkötése

Kérdés: Szükséges-e indokolnia az ötéves keretmegállapodás megkötését a közszolgáltatónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. a keretmegállapodás időtartamát az alábbiak szerint határolja le négy évben:„104. § (6) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyára tekintettel – indokolt kivételes eseteket. Ennek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Árlejtés alkalmazása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Helyettesíthető-e a keretmegállapodás versenyújranyitása elektronikus árlejtéssel, azaz kiválhatja-e az újranyitást az árlejtés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is teszi lehetővé alkalmassági követelmény előírását, és csak és kizárólag árubeszerzés esetében használható. Ezt írja felül a Kbt. nemzeti rezsimben alkalmazható szabálya, mely szerint amennyiben több ajánlattevővel történik a keretmegállapodás megkötése,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Közjogi szervezeti státusz autonóm szervezet esetében

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bek. e) pontjával kapcsolatban megjelent elnöki tájékoztatót elolvasva szeretném kérni segítségüket a jogértelmezésben. A tájékoztató a finanszírozás követelménnyel kapcsolatban a következőt rögzíti: „A közjogi szervezet fogalmi elemét képező finanszírozási kapcsolat tehát nem foglal magában minden állami pénzjuttatást, csak azokat, amelyek függőségi kapcsolatot eredményeznek vagy megerősítik azt.” A finanszírozási kritérium megvalósul-e, és létrejön-e az ajánlatkérői minőség – feltételezve, hogy a többi e) pontos kritériumnak megfelel – a szervezet tekintetében abban az esetben, ha a szervezet a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot, viszont intézményi autonómiával rendelkezik? A gondolat alapja az, hogy megalapozhatja-e az Országgyűlés döntésén alapuló finanszírozás az ajánlatkérői minőséget akkor, ha az intézményi autonómiára tekintettel függőségi kapcsolat nem jön létre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alábbi közjogi szervezeti definícióból a válaszban érintett legfontosabb rész került kiemelésre:„5. § (1) e) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Versenytárs bevonása alvállalkozóként

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésében felsorolásra kerültek az olyan kapcsolatok a gazdasági szereplők között, amelyek tiltottak. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom – amely szerint az ajánlattevő nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rész tekintetében – kifejezetten az eljárás során tanúsított magatartásra vonatkozik. A Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le. Erre tekintettel a hirdetmény közzétételét, azaz az eljárás lezárását követően bevonható-e alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe az adott eljárás azonos részében nem nyertes ajánlattevő, az adott rész nyertes ajánlattevője által egyéb feltételek teljesülése mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...együttműködése már az eljárás során megkezdődött, úgy a GVH-nál eljárást köteles kezdeményezni, hiszen erre utal egyértelműen a Kbt. alábbi követelménye:„36. § (2) Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Ajánlati kötöttség többszöri meghosszabbítása

Kérdés: A DKÜ keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást indított EKR002065052024 számon 2025 februárjában. Tárgyi közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bontására 2025. július 25. napján 16:00 órakor került sor, erre tekintettel az ajánlattevők eredeti ajánlati kötöttsége 2025. szeptember 23. napján járt volna le. Az ajánlatkérő 2025. szeptember 15. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2025. november 24. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2025. november 19. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. január 23. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. január 16. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. március 24. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. március 18. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. május 26. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. május 21. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. július 27. napjáig történő fenntartására. Majd újra felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, szintén a Kbt. 70. § (2) bekezdésére tekintettel. Kérdésem, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdésének fent részletezett alkalmazása (ennyi alkalommal) mennyire szabályszerű?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a megoldás, hogy az ajánlatkérő kiszámíthatatlanul elhúzza az eljárás elbírálását, nem felel meg a Kbt. alapelveinek. Ugyan az 53. § és az 54. § és a 70. § nem korlátozza az ajánlati kötöttség meghosszabbítását, mindezt a Kbt. bírálati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Képletezési hiba

Kérdés: Egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban felhívást kaptunk számítási hiba javítására. A felhívásban az ajánlatkérő megjelölte a költségvetésben hibás adatokat, illetve azt, hogy a felolvasólapon mit mire javítsunk. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a közös ajánlattevő a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesíti, úgy az ajánlat a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdésére figyelemmel érvénytelen. Az ajánlatnak a javításokkal nem érintett részei, így különösen az ajánlati ár egyéb elemei nem változnak. Képletezési probléma miatt a költségvetési tételek javítása esetén egyéb tételek ára is változott volna, vagyis a számításihiba-javításunk nem felelt volna meg annak az előírásnak úgy, hogy az ajánlati ár egyéb eleme ne változzon. Tekintettel arra, hogy a felhívás szövegének szó szerinti értelmezése szerint az ajánlatkérő a felolvasólapi megajánlás javítására kért fel minket, csak a felolvasólapot javítottuk és nem nyújtottunk be módosított költségvetést. Érvényteleníthet minket mégis az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...A főszabály valóban az, hogy csak az ajánlatkérő által meghatározott javítás végezhető el, melyet az alábbiak szerint rögzíti a Kbt.:„71. § (11) * Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.
1
2
3
…
466