Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott képviselet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Képviselet az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében

Kérdés: A 66/2019. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 424/2017. Korm. rendelet 13. §-át, amely a képviseletre vonatkozó szabályozást tartalmazta. Ezek szerint már az a vélelem nem él, hogy aki a gép előtt ül, a cég képviselőjének tekinthető az ajánlat megtételekor?
Részlet a válaszból: […]tehát saját maga tölti ki az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, úgy annak tartalmáért ő felel, hiszen nem más tette meg a nyilatkozatot, hanem saját maga vitt fel saját elhatározásból adattartalmat az EKR-be.A Kbt. 41/A. §-ának (4) bekezdése alapján az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.Az (5) bekezdés rendelkezése szerint az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4533

2. találat: Kötelező ügyvédi képviselet a Döntőbizottság előtt

Kérdés: Kötelező-e az ügyvédi képviselet a közbeszerzési jogorvoslati ügyekben a Döntőbizottság előtt?
Részlet a válaszból: […]jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező. Nem feltétlenül szükséges tehát ügyvédi képviselet, hiszen a hivatalos közbeszerzési szaktanácsadó is képviselheti az ajánlatkérőt vagy az ajánlattevőt egyaránt. Ügyvédkényszer az esetleges polgári út esetében a polgári bíróság előtt kötelező, amennyiben valamely fél megtámadja a Közbeszerzési
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4500

3. találat: Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszból: […]szükséges, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltött formája. Ennek azért van jelentősége, mert hiába érhető el az e-Certisben az információ egy része, ami nem ellenőrizhető elektronikus adatbázisból, azt valamilyen módon nyilatkoznia kell a kapacitást biztosítónak. Mivel a Kbt. 35. § alábbi szabályai szerint meghatalmazás alapján jár el az ajánlattevő, ez nem jelenti azt, hogy amit nyilatkozik a kapacitást biztosító helyett, annak tartalma hamis adatszolgáltatás esetében tőle független. Ha tudja igazolni, hogy a kapacitást biztosító szervezet számára az eljárás során ezt az információt szolgáltatta, melyet az EKR-ben feltöltött helyette, abban az esetben mentesül a hamis adatszolgáltatás alól. A képviseleti kérdésnek továbbá azért is van jelentősége, mert amennyiben az érintett szervezet más eljárásokban is szeretne indulni, nem mindegy, hogy ajánlattevőként minden esetben a cég képviselője marad, aki regisztrálta a szervezetet. Ezt is érdemes tisztázni az első kapcsolatfelvételkor. Ezt követően maga a referencia, a fordítások természetesen a kötelezően benyújtandó dokumentumok részét képezik.A Kbt. vonatkozó 35. § (2a) bekezdése alapján az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell a (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4452

4. találat: Képviselők feltüntetése az EKR-ben

Kérdés: Be kell-e az összes cégjegyzésre jogosultat írni az EKR-be?
Részlet a válaszból: […]ajánlattételhez, részvételi jelentkezéshez kötődően. Amennyiben hiánypótlás keretében újabb cégjegyzésre jogosult ír alá, a gazdasági szereplő szabadon kiegészítheti újabb cégjegyzésre jogosultakkal a nyilatkozatát a későbbiekben is. Ha meghatalmazott ír alá, akkor is ugyanaz a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4385
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Ajánlatkérő szervezet, gazdasági szereplő képviselője az EKR-ben

Kérdés: Ellenőrizhető-e, illetve azonosítható-e, ha egy ajánlatkérő szerkesztési jogosultsággal rendelkező munkavállalója feltölt egy anyagot, majd ezt a valódi képviselő adja be, aki be is tudja nyújtani a dokumentumot? Tud élni ezzel az érvvel az ajánlatkérő, ha úgy véli, hogy ténylegesen nem a képviselő töltötte fel a dokumentumot? A jogszabályváltozások tisztázzák-e azt a helyzetet?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni - kormányrendelet 13. §-ának (1) bekezdése.A 2019. április 1-jén hatályba lépő törvénymódosításban - melyre a kérdés is vonatkozik - a Kbt. 41/A. §-ának (4) bekezdése megismétli a kormányrendelet fenti szabályát, hasonlóképpen különbségtétel nélkül a nyilatkozattételhez szükséges hozzáférésre és jogosultságra tekintettel, az alábbi tartalommal:"41/A. § (4) Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni."A jogalkotó ennek megfelelően az ajánlattevő belügyének tekinti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4293

6. találat: Kötelező képviselet jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A Kbt. 145. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat úgy kell értelmezni, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtandó kérelemhez is szükséges meghatalmazni közbeszerzési szaktanácsadót, jogtanácsost vagy ügyvédet? (Egy nettó 12,5 M Ft értékű árubeszerzés kapcsán fontolgatjuk a jogorvoslati kérelem beadását.)
Részlet a válaszból: […]felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a továbbiakban szaktanácsadó), vagy ügyvéd, vagy az ajánlatkérő saját jogtanácsosa képviselheti. Ügyvéd és szaktanácsadó esetén kötelező az adott ügyre vonatkozó vagy általános képviseleti meghatalmazás csatolása, jogtanácsos jogtanácsosi igazolvánnyal, vagy ha ezzel nem rendelkezik, szintén adott ügyre vonatkozó
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3870
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

7. találat: Kapcsolattartás közös ajánlattétel (konzorcium) esetén

Kérdés: Jogszerű az ajánlatkérő eljárása, ha konzorcium esetén a kapcsolatot kizárólag a konzorcium vezetőjével tartja és a többi taggal nem? Mi az eljárás, ha emiatt bizonyos információk nem jutnak el hozzánk, és ezért például kizárnak az eljárásból, vagy érvénytelen lesz az ajánlatunk?
Részlet a válaszból: […]szükséges információt időben. Ha azonban erre már nincs idő, és például a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban a konzorcium vezetője nem adott tájékoztatást, azt senki nem kifogásolta, majd az ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá került, már nincs lehetőség a reparálásra, hiszen a kizáró ok és annak szigorú következményei mindkét ajánlattevőt közösen érintik, együttesen nyilatkoztak hamisan. A következmények igen szigorúak lehetnek, hiszen minden ajánlattevő számára három évig a közbeszerzésből való általános eltiltást, kizárást eredményez, mivel az alábbiak szerint kötelező kizáró ok hatálya alá fognak esni.A Kbt. 56. § (1) bekezdésének f) és j) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki- korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig;- az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3668
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Konzorcium képviselete

Kérdés: A közös ajánlattétel érdekében létrehozott konzorciumnak négy tagja van. Van-e arra lehetőségünk, hogy két konzorciumi képviselőt jelöljünk meg úgy, hogy mindkét képviselő önállóan jogosult nyilatkozattételre?
Részlet a válaszból: […]illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők megjelölését;- ahol a közbeszerzési törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (45. §), a hiánypótlás (67. §), a felvilágosítás (67. §) és indokolás (69-70. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg - (1)-(4) bekezdések.A képviselő kijelölésére vonatkozó fenti rendelkezések egyértelműek, és nem teszik lehetővé, hogy az ajánlattevők több képviselőt jelöljenek ki. Akárhány tagja is van a konzorciumnak, mindenképpen egy képviselőt kell kinevezni és az ajánlatban megjelölni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3621
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Ajánlattevő képviselete

Kérdés: A tárgyaláson részt vehet-e az ajánlattevő képviseletében más személy, mint aki az ajánlatot és az ajánlathoz kapcsolódó dokumentumokat aláírta?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevő részéről. Ennek megfelelően nyilatkozata is úgy minősül, mintha a cég maga nyilatkozta volna, azaz nem a dokumentumokat
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1835
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Képviselő "helyettesítése"

Kérdés: Ha az ajánlattevő cégjegyzésére, képviseletére jogosult személy egy adott közbeszerzési eljárásban - például szabadsága miatt - nem tud az ajánlattevő képviseletében eljárni, és a céget a cégjegyzékbe bejegyzett adatok szerint csak egy személy képviselheti, mi a teendő? Ki járhat el ebben az esetben, és hogyan igazolhatja képviseleti minőségét?
Részlet a válaszból: […]felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más szervezet készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (például levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnak; - az eredeti papíralapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást, valamint - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít; - a magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat - ideértve az elektronikus okiratot is - teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is, hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban készített okirat bizonyító ereje - a magánokirat tartalmát illetően - megegyezik az eredeti okiratéval; - ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza; - a közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék; - a fenti rendelkezéseket a külföldi közokiratra is alkalmazni kell, feltéve hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. A magyar állam által kötött eltérő nemzetközi megállapodás esetében a felülhitelesítésre nincs szükség; - a magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: = a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, = két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, = az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni, = a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van, = a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1704
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést