Késedelmes fizetés

Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk. Az éves költségvetésünket a fenntartó minisztérium fogadja el, ezen túlmenően a nettó 5 millió Ft feletti kifizetéseket is engedélyeztetnünk kell. Az engedélyezési folyamat néha kicsit lassú, emiatt nem minden esetben tudjuk tartani a szerződésben vállalt fizetési határidőket. Erre tekintettel a közbeszerzési szerződéseinkben rendelkezhetünk úgy, hogy késedelmes fizetés esetén nem fizetünk késedelmi kamatot?
Részlet a válaszából: […] A szerződések teljesítésével - beleértve a fizetési kérdéseket is - kapcsolatos előírásokat a Kbt. 135. §-a tartalmazza. Ebben a körben a (11) bekezdés kifejezetten az ajánlatkérői szerződésszegéssel kapcsolatban tartalmaz kógens rendelkezést az alábbiak szerint."Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Biztosíték és kötbér

Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a Ptk. szerződést biztosító mellékkötelezettségekről szóló szabályrendszerétől eltérő módon az ajánlati biztosítékot olyan biztosítékként értelmezi, melyet előre, a teljesítést megelőzően, vagy a jótállási időszakot megelőzően kell rendelkezésre bocsátani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Alkalmatlanság megállapítása pénzintézeti nyilatkozat alapján

Kérdés: Ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, melynek vonatkozásában bankja olyan nyilatkozatot ad, hogy egy adott bankszámlája vonatkozásában fizetési kötelezettségeit nem teljesíti pontosan. Ez a megfogalmazás nem túl általános? És ha nincs adótartozásom, akkor az esetleges mondjuk 30 napos egyéb irányú fizetési késedelem miatt miért vagyok alkalmatlan? A bank egyébként honnan látja, hogy egy adott számlát késedelmesen egyenlítek ki, és elvárható-e tőle ez a nyilatkozat? Jogszerű az előírás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési rendszerben alkalmazható alkalmasságikritériumoknak az a rendeltetése, hogy az ajánlatkérő meg tudja ítélni azajánlattevők szerződés teljesítésére való képességét. Ezen belül kiemeltszerepe van a pénzügyi alkalmasságnak. A hivatkozott alkalmassági,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Ajánlatkérő likviditási problémáinak kezelése

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő nem fizet a szerződésben foglaltak szerint? Megalapozottan hivatkozhat-e az ajánlatkérő arra, hogy likviditási problémái vannak? A beszerzés kezdetekor a fedezetnek nem kell meglennie?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés teljesítése mindkét fél számárakötelező. Ez az ajánlattevőként szerződő fél számára azt jelenti, hogy aszolgáltatást teljesítenie kell a szerződésben meghatározott paraméterekszerint, például szállítási szerződés esetén a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Magatartásfajtánként eltérő kötbér meghatározása kiírásban

Kérdés: Meghatározható-e úgy a meghiúsulási kötbér, hogy nemteljesítés esetén a termékmennyiség meghatározott százaléka, a vállalkozó elállása esetén azonban meghatározott összeg? Mi ennek az értelme?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. nemakadályozza meg a meghiúsulási kötbér ilyetén alkalmazását, mértékének azonbannem szabad túlzónak lennie.A Ptk. 246. § és 247. §-ai egyébként az alábbirendelkezéseket tartalmazzák a kötbér tekintetében:– a kötelezett meghatározott pénzösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Fizetési késedelem

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő a számla esedékességét követő 80 napon túl nem fizet? Emiatt a számla faktorálására sincs lehetőség, és jelentős kárunk keletkezik. Ilyen esetben is öt év az elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. meghatározza a közbeszerzési szerződésben jogszerűenkiköthető fizetési feltételeket és fizetési határidőket. A törvény 305. §-ának(3) bekezdése szerint az általános fizetési határidő a teljesítéstől(ajánlatkérő által igazolt, elismert) számított 30. nap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Teljesítési biztosíték mértéke, kötbérigény érvényesítése

Kérdés: Milyen mértékű teljesítési biztosíték fogadható el a gyakorlatban? Mi minősül túlzott mértékű biztosítéknak? További kérdésünk, hogy az ajánlatkérő kötbérigényét érvényesítheti-e a teljesítési biztosíték rovására úgy, hogy erről előtte nem értesíti az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] A teljesítési biztosíték megállapítása során az ajánlatkérőnekfigyelemmel kell lennie a beszerzés értékére, saját kockázatának mértékére ésteljesítéshez fűződő érdekére.A kötbérigény vonatkozásában a gyakorlat azt mutatja, hogy aközbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Kötbérmérték, kötbéralap

Kérdés: Tapasztalatuk szerint a gyakorlatban mi a késedelmi és a meghiúsulási kötbér általános mértéke? Kötbéralap-e az áfa? Az egyik kiírás szerint nemteljesítés esetén a meghiúsulási kötbér mértéke az aktuálisan megrendelt mennyiség bruttó vállalkozási díjának 30 százaléka. Nem túlzott ez?
Részlet a válaszából: […] A kötbér – mint szerződést biztosító mellékkikötés -elsődlegesen a kárátalány szerepét tölti be. A kötbér általános mértéketekintetében a Ptk., illetve más jogszabály nem tartalmaz utalást, ennekmegfelelően a gyakorlatban a felmerült kár reparációjához szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.