Tudomásszerzés időpontja

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő az eljárást eredményesnek hirdette, mi a 2. helyezett lettünk. Az összegezés alapján kértük az ajánlatkérőtől, hogy a nyertes ajánlattevőtől kérjen be árindoklást, mert megítélésünk szerint az ajánlata aránytalanul alacsony árat tartalmazott. Az ajánlatkérő ezt bekérte, mi betekintettünk az indokolásba. Ezt követően tájékoztatást kértünk az ajánlatkérőtől, amire érdemben azt válaszolta, hogy a nyertes árindoklását elfogadta, és az összegezésen nem változtatott. Ilyen esetben a jogorvoslati határidőt honnan kell számítani, azaz mi számít a „tudomásszerzés” időpontjának, ha szerintünk az ajánlatot érvénytelennek kellett volna nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül kell, hogy tájékoztassa a kérelmezőt és az ajánlattevőket. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem alapján a 79. § (4) bekezdésében foglalt határidőn túl is megteheti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Hiánypótlási felhívás tartalma

Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő hiánypótlást küldött ki az egyik ártáblázattal kapcsolatban. A hiánypótlási felszólításban olyan követelményeket ír elő, amiről eddig nem volt tudomásunk. Mit tudunk tenni ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplők a részvételi jelentkezésüket, illetve az ajánlatukat a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kötelesek elkészíteni [Kbt. 66. § (1) bekezdés]. A bírálat során az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Előszerződés tartalma

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk kérdezni, van-e arra lehetőség, hogy a kapacitást biztosító szervezettel kötendő előszerződés kötelező tartalmi elemeként meghatározzuk, hogy fel kell tüntetni az alvállalkozói teljesítés tervezett arányát és az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét? Ez jobban megerősítené az adatok valóságtartalmát.
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevők számára az alvállalkozókkal kapcsolatos adatszolgáltatás.A Kbt. 3. § 2. pontja alapján azokat a gazdasági szereplőket nevezzük alvállalkozóknak, akik a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ajánlat elbírálása

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban benyújtott közbeszerzési ajánlatok bírálata során milyen egyéb dokumentumok vehetők figyelembe az ajánlat érvényességének a megállapításához? Alapítható-e olyan dokumentumra egy ajánlat 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti érvénytelensége, amelyet nem az ajánlattevő nyújtott be, hanem amelyre az ajánlatkérő internetes „keresőtevékenysége” eredményeként talált rá?
Részlet a válaszából: […] ...adott közbeszerzési eljárásban előírt ajánlatkérői elvárások alapján lehet megítélni. Jelen esetben ennek hiányában általános elveket tudunk megadni.A Kbt. 66. § (1) bekezdése szerint közbeszerzési eljárásban az ajánlatot a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Szakember cseréje

Kérdés: Közbeszerzési eljárást nyertünk karbantartási szolgáltatás végzésére. Az ajánlatban megjelölt szakemberünk – akinek többlettapasztalata értékelésre is került az eljárásban – azonban felmondott, így más szakembert vontunk be a szerződés teljesítésébe. A szakember cseréjéről a szerződés megkötésekor tájékoztattuk a megrendelőt, aki a szóbeli tájékoztatást tudomásul vette. Most új szerződési kapcsolattartót neveztek ki az ajánlatkérőnél, aki írásban jelezte felénk, hogy igazoljuk a teljesítésbe bevont szakemberünk alkalmasságát. Nem értjük a felvetést, hiszen megkötött szerződésről van szó. Önök szerint jogszerű a kérés?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolása során a közbeszerzési szerződés teljesítésével kapcsolatos rendelkezéseket kell figyelembe venni, melyeket a Kbt. 139. §-a tartalmaz az alábbiak szerint.139. § „(2) Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Egybeszámítás

Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttünk év elején 200 tonna speciális anyagra nettó 7800 ezer Ft értékben, amelynek szállítása meg is történt határidőre. Számításaink szerint az anyag októberben elfogy, így újabb beszerzésre van szükség még ebben az évben. Terveink szerint újabb 200 tonnát szereznénk be. Közbeszerzési szakértőnk szerint miután közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, és a két beszerzési tétel értékét egybeszámítottan kell figyelembe venni (együttesen nettó 15 600 ezer Ft-ot tesznek ki), közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk. Ez valóban így van? Akkor is, ha a korábbi szerződés már teljesült?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 19. §-ában foglalt ún. „egybeszámítási szabályt” is a beszerzés értékének megállapításához, tekintettel arra, hogy a két hivatkozott szerződés azonos beszerzési tárgyra irányul, és megkötésükre egy költségvetési évben kerülne sor.„19. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Vis maior és referencia

Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?
Részlet a válaszából: […] ...Covid–19-járvány valóban sok szerződést érintett a 2020–2022. években. A szerződésteljesítési nehézségeket a szerződő felek jellemzően kétféleképpen oldották meg: a közbeszerzés rendszerén belül szerződésmódosítással vagy a polgárjog rendszerén belül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Beszerzési tárgy minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő a vagyonkezelésében lévő erdőkben szeretne kerítéseket építtetni (nem építési engedélyhez kötött, azonban engedélyköteles tevékenység). Az anyagköltség kb. nettó 16,5 millió Ft, a munkadíj nettó 1,8 millió Ft. Maguk a kerítésanyagok a 44 FŐCSOPORT: Építőanyagok és építkezési segédanyagok alatt találhatók (44231000-8 Előre gyártott kerítéstábla, 44312000-0 Kerítésdrót, 44313100-8 Drótfonatos kerítés), a kivitelezési munkák pedig a 4534 Egyéb épületgépészeti szerelés alatt szerepelnek (45 FŐCSOPORT: ÉPÍTÉSI MUNKÁK, 45340000-2 Kerítés, korlát és biztonsági berendezések szerelése, 45342000-6 Kerítés felállítása). Fenti beszerzés építési beruházásnak vagy árubeszerzésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően és a teljesítés során az építés becsült értékébe bele kell számolni a saját maga által biztosított áru értékét is. (Ez utóbbi esetünkben nem okoz gondot, mindezt a kérdés tisztázása érdekében írtuk le.)Ebben az esetben tehát nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Második helyezett ajánlattevő szerződéskötése

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a második ajánlattevőnek is ítélhető az eljárás, amennyiben az első ajánlattevő árát ajánlja. Számomra nem világos, hogy ezt az értelmezést mi támaszthatja alá?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetni.Az Európai Bíróság C-737/22. (BibMedia) ügyében az ajánlattételi felhívásra vonatkozó dokumentáció 3.1 pontja a következőket tartalmazta: „Az 1. és 2. rész egymással összefügg…, és ha az ajánlattevő az egyik részre vonatkozó ajánlatot tesz, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Feltételes közbeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban feltételes közbeszerzési eljárást indított építési beruházás megvalósítása érdekében [nemzeti eljárásrend, a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti hirdetménnyel induló nyílt eljárás]. Az ajánlatkérő a beruházást európai uniós forrásból kívánta megvalósítani, az eljárás előkészítése során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló forrás nem lesz elegendő, ezért az ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételes módon folytatta le az alábbi rendelkezés alapján (ajánlattételi felhívás és szerződéstervezet):
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
Részlet a válaszából: […] ...megkezdődhessen a teljesítés. Erre pont az a legjobb példa, amikor megtesz mindent annak érdekében, hogy a fedezet rendelkezésre álljon.A két év eltelte ugyanakkor elegendő érv lehet a vállalkozó számára, hogy a módosításhoz ne járuljon hozzá, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
1
8
9
10
361