22 találat a megadott kétszakaszos eljárás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]arra, hogy ez a módosítás lehetőséget ad többek között arra is, hogy a több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában az ajánlatkérő - amennyiben szükségesnek látja - teljeskörűen elvégezze a gazdasági szereplők alkalmasságának ellenőrzését.A 69. § (7) bekezdés értelmében, ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, vagy az ajánlatkérő megítélése szerint az eljárás megfelelő lefolytatásához egyéb okból szükséges, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa be a (4) bekezdés szerinti igazolásokat. Az ajánlatkérő a (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait az eljárás során bármikor ellenőrizheti. Ha az ajánlatkérő az eljárásban olyan értékelési szempontot alkalmaz, ahol az ajánlatban foglalt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érintett alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolások benyújtására.Fentiek szerint a későbbiekben nem szükséges alapos kétség ahhoz, hogy az ajánlatkérő akár már a részvételi szakaszban kérje az igazolásokat kétszakaszos eljárás esetében. Ténykérdés, hogy nem ebben a formában tartalmazza mindezt a fenti normaszöveg. Ugyanakkor a Kbt. módosítás 22. §-ához írt jogalkotói indokolás külön kitér erre a kérdésre is az alábbiak szerint:"A módosítások a közbeszerzési eljárásokban a bírálat egyszerűsítését szolgálják azzal, hogy az ajánlatkérő a kizáró okok hiánya és az alkalmassági feltételek teljesülése vonatkozásában már nem lesz köteles valamennyi ajánlattevő tekintetében a releváns adatbázisok ellenőrzésére, hanem ezt főszabály szerint csak a későbbi nyertes ajánlattevő ajánlata vonatkozásában kell megtennie, vagy olyan esetben, ha az érintett gazdasági szereplőket felhívta az alátámasztó igazolások benyújtására. Az adatbázisok egyéb esetben történő ellenőrzésének lehetőségét a módosítás nem korlátozza. Az igazolások gazdasági szereplőktől történő soron kívüli bekérése tekintetében a jövőben már nem lesz követelmény, hogy a nyilatkozat valóságtartalma tekintetében »alapos« kétség merüljön fel az ajánlatkérőben, hanem az ajánlatkérő nagyobb rugalmasságot kap az igazolások bekérése szükségességének megítélése tekintetében. A Kbt. szövege így az irányelvi megfelelést a korábbinál jobban szolgálja, és lehetőséget ad többek között arra is, hogy a több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában az ajánlatkérő - amennyiben szükségesnek látja - teljeskörűen elvégezze a gazdasági szereplők alkalmasságának ellenőrzését. Továbbá a módosítás keretében pontosításra kerül, hogy ha egy eljárásban az értékelési szempontként meghatározott vállalás egy alkalmassági feltételnek való megfelelés ellenőrzését is igényli, akkor[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keretében jelzett szakmai gyakorlati idő számítása során az ajánlattételi felhívás, azaz a kétszakaszos eljárás második szakaszának megkezdése irányadó. Így ebben a formában az ajánlattevő még egy hónappal többet nyerhet, ha így értelmezi a szabályt. Mivel kétszakaszos eljárásban az eljárás során bemutatott kapacitást biztosító szervezeteket a részvételi szakaszban kell bemutatni, így az értékelés során bevonásra kerülő szakember vonatkozásában is egységesen kell kezelni a bemutatott szakember státuszát. Ez abban az esetben is esélyegyenlő módon így kell, hogy legyen, amennyiben az ajánlatkérő alkalmassági követelményként nem írta elő szakember tapasztalatának bemutatását az eljárás során. Amennyiben kétféleképpen lehet érteni a tapasztalat számítási módját, úgy lesz, aki több gyakorlatot számol el, miközben már zajlik[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha- az ajánlatkérő igényeit nem lehet kielégíteni a piacon azonnal rendelkezésre álló kész megoldások kiigazítása, egyéni igényekhez alakítása nélkül;- a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;- a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények vagy az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat;- az ajánlatkérő a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással; vagy- megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy az eljárás a 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét - a)-e) pontok.Válaszunkban nem térünk ki az innovációs partnerségre, illetve a versenypárbeszédre, feltételezzük, hogy a kérdező ennél egyszerűbb eljárásforma választásában érdekelt.A kérdésben jelzett előminősítés helyett a fentiekben a részvételi szakasszal induló eljárásokat soroltuk fel, melyek közül a meghívásosban nem lehet tárgyalni, míg a tárgyalásos forma esetében igen. Felvetődik ugyanakkor a lehetőség, hogy az ajánlatkérő ne hirdetményes, hanem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezzen. Ebben az esetben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját szigorúbban kell meghatározni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Hatósághoz is el kell juttatni a felhívást, melyet a Hatóság határozata minősít, azaz nem az ajánlatkérő dönti el, hogy jogszerű-e a jogalap az adott eljárás választásakor. Ha az első eljárás eredménytelen - ahogyan a kérdező ezt jelzi -, úgy az alábbi jogalapok jöhetnek szóba leginkább.A Kbt. 98. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha- a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek;- a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, vagy csak alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]akadálya. Mivel a személyazonosítás történhet a személyigazolványok egyszerű másolatának benyújtásával, a jelenlévők képviseleti jogának ellenőrzését követően online is megoldható a kommunikáció a két fél között. Jellemzően a tárgyaláson részt vevő felek azonosítása szokott lenni az az érv, ami miatt ódzkodnak az ajánlatkérők az online tárgyalás megvalósításától. Mivel a közbeszerzésben egyszerű másolati formát alkalmazunk az aláírási címpéldányok, megbízások stb. esetében is, véleményünk szerint nincs akadálya annak, hogy ha az ajánlatkérő igényli, a személy azonosítására alkalmas igazolványok egyszerű másolata kerüljön feltöltésre az EKR-be, mely alapján az ajánlatkérő ellenőrizni tudja a tárgyaláson részt vevő és nyilatkozó fél azonosságát. A tárgyalás online lefolytatásának módjára, az ingyenes, vagy az ajánlatkérő által finanszírozott szolgáltatás letöltésének módjára, a tárgyalás formájára, a jegyzőkönyv egyeztetésére, esetleges felvétel készítésére vonatkozó szabályok praktikusan része kell hogy legyenek a felhívásnak, hiszen ez alapján kerül lefolytatásra a tárgyalás.A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A (2) bekezdés értelmében az ajánlattételi felhívás tartalmára a 84. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy az ajánlattételi határidő alatt az első ajánlat benyújtásának határidejét kell érteni. Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját.Az online forma - összhangban a Kbt. 88. §-ával - ugyanúgy alkalmas egy vagy több fél közötti tárgyalás lefolytatására, az egyenlő bánásmód biztosítására, a jegyzőkönyv egyeztetésére, mint a "hagyományos" módon megtartott tárgyalás. Felvétel esetén ugyanakkor a teljes hanganyag és felvétel nem kerülhet megosztásra a többi ajánlattevővel.A Kbt. vonatkozó, 88. §-ának rendelkezései az alábbiak:- a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.Kétszakaszos eljárás esetében ugyanakkor - ahol valójában nem vonható be új gazdasági szereplő - érdekes jogi helyzet adódik, hiszen egy korábban benyújtott szakembert kíván az ajánlatkérő kapacitást biztosító szervezetté tenni. Ez abban az esetben is új kapacitást biztosító bevonását jelenti, ha minden dokumentumot már korábban csatolt az ajánlattevő, hiszen a "kapacitást biztosító státuszt" a második szakaszban kapja meg a második szakember. Véleményünk szerint erre nincs lehetőség a jelenlegi értelmezési környezetben. A kérdés megítéléséhez hozzátartozik, hogy a C-223/16. számú ún. Casertana-ügyben az EUB kimondta, hogy: "(....) a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkének (2) bekezdését és 48. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőnek nem biztosítja azon lehetőséget, hogy az ajánlatának benyújtását követően a megkövetelt minősítéseket elveszítő, erőforrást nyújtó szervezetet lecserélje, és amely e gazdasági szereplő automatikus kizárását vonja maga után."A hazai szabályozás explicit módon nem mondja ki a kapacitást biztosító szervezet bevonásának tilalmát kétszakaszos eljárásban, ugyanakkor a Közbeszerzési Hatóság 2019. 11. 26-án a hiánypótlás szabályairól szóló új módosított útmutatója 17. oldalán az alábbiak szerint fogalmaz, amely a hazai ellenőrzések során jelenleg irányadó:Új alkalmasságot igazoló szervezet bevonására fentiek alapján kizárólag egyszakaszos eljárásokban, illetve kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában van lehetőség. Kétszakaszos eljárásban - annak ajánlattételi szakaszában - új gazdasági szereplő nem vonható be az eljárásba az alábbiakra tekintettel. (...) Kétszakaszos eljárásban a részvételi szakaszban tehát lezárul a kizáró okok és az alkalmasság vizsgálata, és az ajánlattételi szakaszban - a Kbt. 69. § (7), (8) bekezdés kivételével - a kizáró okok, alkalmassági feltételek igazolására kerül sor a 69. § (4) bekezdés szerint dokumentumok benyújtásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető az ajánlattevő, illetve adott esetben az azt követő legkedvezőbb ajánlatot tevő vonatkozásában, valamint abban az esetben, ha a korábban benyújtott igazolások nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy az adott ajánlattevő, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá, illetve megfelel az előírt alkalmassági követelményeknek. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában tehát az adott ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet egységes európai közbeszerzési dokumentumában foglaltak alátámasztására szolgáló igazolások benyújtására kerül sor, illetve amennyiben azokat az ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, alvállalkozó vonatkozásában a részvételi szakaszban benyújtották, de az igazolás, nyilatkozat az ajánlattételi szakaszban nem alkalmas - az adott esetben - kizáró okok hiányának, alkalmassági[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására...A bírálat során csak abban az esetben van az ajánlatkérőnek szabadsága, ha az ajánlatkérőnek alapos kétsége merül fel a nyilatkozat valóságtartalmát illetően.A Kbt. 69. §-ának (7) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa be a (4) bekezdés szerinti igazolásokat.A kérdés többek között a törvény 69. §-ának (8) bekezdésére utal, mely csak abban az esetben teszi kötelezővé az igazolások bekérését részvételi szakaszban, amikor keretszámot határozott meg, és azt a beérkezett részvételi jelentkezések száma túllépi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ettől függetlenül be lehetne kérni az igazolásokat részvételi szakaszban.A 69. § (8) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő él azzal a lehetőséggel, hogy a több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában meghatározza az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők keretszámát, és az adott közbeszerzési eljárásban a keretszámot meghaladó részvételi jelentkezést nyújtottak be, az ajánlatkérő köteles már a részvételi jelentkezések bírálata során a (4) bekezdés szerinti igazolásokat bekérni, és a részvételi szakasz eredményét ezek figyelembevételével megállapítani.Ugyan a 69. § (8) bekezdése elviekben lehetővé tenné, hogy nem csupán ebben az esetben kérje az ajánlatkérő az igazolásokat részvételi szakaszban, a 69. §[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]benyújtását. Amennyiben tehát az ajánlatkérő alkalmasság igazolására kétszakaszos eljárásban kifejezetten kéri árumintapéldány benyújtását, úgy ennek hiányában azért lenne a részvételi jelentkezés érvénytelen, mert a jelentkezés nem felel meg a felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményeknek. Azaz valójában a mintapéldány benyújtásának hiányában más érvénytelenségi okkal kell az ajánlatkérőnek a feledékeny ajánlattevőt jelentkezését minősítenie.A kormányrendelet 21. § (1) bekezdésének h) pontja szerint az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - igazolható a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetve fényképének bemutatásával, amelynek hitelességét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell.Mivel mintapéldány kérése esetében, amennyiben az az alkalmassági feltételrendszer részét[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követelményeknek való megfelelés, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát benyújtani;- az előző, (1) bekezdés szerinti dokumentumban a gazdasági szereplő egyrészt nyilatkozik arról, hogy a kizáró okok nem állnak fenn, valamint az előírt alkalmassági követelmények teljesülnek, másrészt megadja az eljárásban kért információkat, köztük az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó adatokat. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles arra vonatkozó iránymutatást adni, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban milyen részletességű nyilatkozatot köteles tenni. A nyilatkozat tartalmazza annak megjelölését, hogy a 69. § (4) bekezdése szerint benyújtandó igazolás kiállítására mely szerv jogosult, valamint a 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat és - szükség esetén - hozzájáruló nyilatkozatot;- ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet részéről az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, az igazolások benyújtásának előírásakor pedig e szervezetnek - kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében - az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést;- az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a 62. §, valamint ha az adott közbeszerzési eljárásban előírásra került, a 63. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt - hatályos Kbt. 138. §-ának (3) bekezdése.A fentiekben említett 65. § (10) bekezdése arra utal, hogy építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - közös ajánlattétel esetén - a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozóan az ajánlattevő nem támaszkodhat más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat[…] részlet vége a válaszból.