Találati lista:
231. cikk / 395 Nyilatkozatok "egyesítése"
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetővé tette a közös ajánlattételt konzorcium keretében. Előírta, hogy a közös ajánlattevőknek az ajánlathoz csatolni kell az együttműködésről szóló megállapodást, valamint nyilatkozniuk kell az egyetemleges felelősségvállalásról, és a megállapodást, valamint a nyilatkozatot cégszerű aláírással kell ellátni. Érvénytelen az ajánlat, ha a fentieket egy dokumentum keretében nyújtjuk be, de az tartalmilag és formailag is megfelel a kiírásban foglaltaknak?
232. cikk / 395 Jelenlét a részvételi jelentkezések bontásánál
Kérdés: Kik lehetnek jelen, illetve mely személyek hívhatók meg a részvételi jelentkezések bontására? Kell-e a meghívottakról tájékoztatást adni a kiírásban/dokumentációban?
233. cikk / 395 Ajánlatkérő előlegfizetési kötelezettsége
Kérdés: Kötelezhető-e az ajánlatkérő előleg fizetésére, illetve jogszerű-e az a kiírás, miszerint az előleg fizetését eleve kizárja?
234. cikk / 395 Dokumentáció tartalmának és tartalomjegyzékének eltérése
Kérdés: Mit tehet, illetve mit kell tennie az ajánlattevőnek akkor, ha észreveszi, hogy a dokumentáció tartalma nem felel meg a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak, illetve az egyes részeiben eltér a hirdetményben – kiírásban – foglaltaktól?
235. cikk / 395 Részajánlattétel lehetősége
Kérdés: A kiírásból látható volt, hogy a beszerzés tárgya olyan összetett, amely indokolta volna a részajánlattétel lehetőségének megadását az ajánlatkérő részéről, az ajánlatkérő azonban ezt nem tette meg. Kérdésünk, hogy van-e valamilyen előírás vagy kialakult gyakorlat arra nézve, hogy mikor javasolt – esetleg kötelező – a részekre történő ajánlatadás lehetővé tétele?
236. cikk / 395 Külső erőforrás igénybevétele kezdő vállalkozó részéről mennyiségi kvóta előírásánál
Kérdés: Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?
237. cikk / 395 Újabb forduló lefolytatásának feltételhez kötése
Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
238. cikk / 395 Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül
Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
239. cikk / 395 Keretösszeg mint üzleti titok
Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
240. cikk / 395 Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok
Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
