Találati lista:
251. cikk / 392 Közbeszerzés értéke meghatározásának elmulasztása
Kérdés: Problémánk a következő: az ajánlati felhívásban nem szerepel a közbeszerzés értékének meghatározása. Az ajánlati biztosíték összege viszont több tízmilliós nagyságrendű. Jogszerű-e így a kiírás? Szerepelnie kell-e abban a közbeszerzés értékének, vagy elég, ha csak a dokumentáció tartalmazza azt? Emellett a közbeszerzés értéke és az ajánlati biztosíték nagysága milyen arányban kell, hogy álljon egymással? Van-e erre gyakorlati útmutató, illetve mikor eltúlzott az ajánlati biztosíték mértéke?
252. cikk / 392 Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége
Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
253. cikk / 392 Határidő-rövidítés indokoltsága, határidő-módosítás letöltési probléma esetén
Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlatkérő öt nappal lerövidíti az ajánlattételi határidőt azzal az indokkal, hogy a dokumentáció a felhívásban szereplő internetcímről letölthető. Első kérdésünk, hogy jogszerű-e a határidő lerövidítése erre hivatkozással? További problémánk, hogy a megadott elérhetőségről az anyagot (dokumentációt) nem sikerült letölteni. Ilyenkor mi a teendő, és ha például még egy hétig elérhetetlen lesz a megadott cím, akkor indokolt-e az ajánlattételi határidő módosítása, illetve az kötelező-e, és ha igen, milyen formában? Továbbá mi a teendője akkor az ajánlattevőnek, ha a dokumentáció egyáltalán nem lesz letölthető – technikai okokból – a megadott internetcímről?
254. cikk / 392 "Fedezethiányos" kiírás
Kérdés: Milyen esetben írható ki a pályázat, illetve van-e lehetőség annak kiírására, ha nincs rá anyagi fedezet?
255. cikk / 392 További referencia benyújthatósága
Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, melyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlatkérő az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kér benyújtani. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, szerintük a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia az alkalmasság igazolása érdekében, vagy ez az ajánlat módosításának minősül?
256. cikk / 392 Többletteljesítés megítélése
Kérdés: A kiírásnál szigorúbb alakisággal történő teljesítés elfogadható-e, vagy az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után?
257. cikk / 392 Mennyiségmeghatározási problémák
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásban megjelölt mennyiséget? Mi a helyzet akkor, ha a kiírásban megjelölt mennyiség nem egyezik a felek által a szerződésben meghatározott mennyiséggel? Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő adott esetben a mennyiséget úgy határozza meg, hogy attól akár 30-40 százalékkal is eltérhet a teljesítés során mindkét irányba? Mi az elfogadható "hibahatár"?
258. cikk / 392 Dokumentáció átruházása, publikálása
Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?
259. cikk / 392 Kiírással ellentétes referencia pótoltathatósága
Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely ellentétes a kiírással? Ha ajánlatkérőként nem biztosítom ezt a lehetőséget, az ajánlattevő sikerrel kezdeményezhet emiatt jogorvoslati eljárást?
260. cikk / 392 Nemzeti rezsim hirdetménymintájának kitöltése
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 27-i számában az 1402. számú kérdés foglalkozott a nemzeti rezsim hirdetménymintájának kitöltésével (részekre történő ajánlattétel). A tárgyban a Közbeszerzések Tanácsa is állást foglalt. Ennek ismeretében mi a helyes jogértelmezés gyakorlati szempontból?
