391 cikk rendezése:
251. cikk / 391 Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége
Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
252. cikk / 391 Határidő-rövidítés indokoltsága, határidő-módosítás letöltési probléma esetén
Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlatkérő öt nappal lerövidíti az ajánlattételi határidőt azzal az indokkal, hogy a dokumentáció a felhívásban szereplő internetcímről letölthető. Első kérdésünk, hogy jogszerű-e a határidő lerövidítése erre hivatkozással? További problémánk, hogy a megadott elérhetőségről az anyagot (dokumentációt) nem sikerült letölteni. Ilyenkor mi a teendő, és ha például még egy hétig elérhetetlen lesz a megadott cím, akkor indokolt-e az ajánlattételi határidő módosítása, illetve az kötelező-e, és ha igen, milyen formában? Továbbá mi a teendője akkor az ajánlattevőnek, ha a dokumentáció egyáltalán nem lesz letölthető – technikai okokból – a megadott internetcímről?
253. cikk / 391 "Fedezethiányos" kiírás
Kérdés: Milyen esetben írható ki a pályázat, illetve van-e lehetőség annak kiírására, ha nincs rá anyagi fedezet?
254. cikk / 391 További referencia benyújthatósága
Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, melyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlatkérő az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kér benyújtani. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, szerintük a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia az alkalmasság igazolása érdekében, vagy ez az ajánlat módosításának minősül?
255. cikk / 391 Többletteljesítés megítélése
Kérdés: A kiírásnál szigorúbb alakisággal történő teljesítés elfogadható-e, vagy az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után?
256. cikk / 391 Mennyiségmeghatározási problémák
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a kiírásban megjelölt mennyiséget? Mi a helyzet akkor, ha a kiírásban megjelölt mennyiség nem egyezik a felek által a szerződésben meghatározott mennyiséggel? Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő adott esetben a mennyiséget úgy határozza meg, hogy attól akár 30-40 százalékkal is eltérhet a teljesítés során mindkét irányba? Mi az elfogadható "hibahatár"?
257. cikk / 391 Dokumentáció átruházása, publikálása
Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?
258. cikk / 391 Kiírással ellentétes referencia pótoltathatósága
Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely ellentétes a kiírással? Ha ajánlatkérőként nem biztosítom ezt a lehetőséget, az ajánlattevő sikerrel kezdeményezhet emiatt jogorvoslati eljárást?
259. cikk / 391 Nemzeti rezsim hirdetménymintájának kitöltése
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 27-i számában az 1402. számú kérdés foglalkozott a nemzeti rezsim hirdetménymintájának kitöltésével (részekre történő ajánlattétel). A tárgyban a Közbeszerzések Tanácsa is állást foglalt. Ennek ismeretében mi a helyes jogértelmezés gyakorlati szempontból?
260. cikk / 391 Közbeszerzés értékének eltérése a szerződéstervezetben és a végleges megállapodásban
Kérdés: A kiírásban (dokumentációban) közzétett szerződéstervezetben a közbeszerzés értéke eltér a felek által az eljárás eredményeként megkötött megállapodásban szereplő értéktől. Melyik érték az irányadó?
