Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott kizáró ok ellenőrzése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Nemzeti eljárásrendben bekérhető nyilatkozatok

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárásban a kizáró okok tekintetében nem szerepel a kiírásban a közjegyzői ellenjegyzést elváró 62. § (1) bekezdés d) pontja és 62. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a 62. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti nyilatkozat. Ezek sem a nyilatkozatminták között, sem EKR-űrlap formájában nem kerültek kiírásra. Ennek ellenére csatolnunk kell ezeket ajánlattevőként az eljárásban?
Részlet a válaszból: […]közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet értelmében csak és kizárólag egyszerű nyilatkozat kérhető, melyet az ajánlatkérő azon kizáró okok esetében köteles bekérni, melyek nyilvánosan elérhető, ingyenes elektronikus adatbázisban nem ellenőrizhetők. Összességében nem hibázik az ajánlattevő, ha minden, az eljárást megindító hirdetményben előírt kizáró ok tekintetében egyszerű nyilatkozatot tesz a kizáró ok hatálya alá nem tartozás vonatkozásában.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4730

2. találat: Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszból: […]vonatkozik, melyet az ajánlatkérő köteles bejelenteni a Kbt. 62. § (7) bekezdése szerint.A 62. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének), az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével, valamint a kizárásra okot adó cselekmény és az eset lényeges körülményeinek leírásával - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.A kizárt ajánlattevőkkel kapcsolatos - nem közhiteles - adatbázis tehát nem közvetlenül a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkről szól, hanem a 62. § (1) bekezdés i) pontból adódó kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkre tartalmaz információt.Az ajánlatkérő helyesen szüntette meg a szerződését, hiszen egyéb forrásból tudomást szerzett az eljárás során történő kizáró ok hatálya alá tartozásról, mely a kérdésből ítélve a 62. § (1) bekezdés i) pontjára vonatkozott. Így a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja miatt volt szükség a szerződés megszüntetésére. Az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás akkor is megvalósul, ha arról nem szolgáltatott adatot az ajánlattevő, hogy a korábbiakban hamis adatot szolgáltatott. Erre utal többek között a 62. § (1) bekezdés h) pontja.A Kbt. 142. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A kérdés a hamis adatszolgáltatás vonatkozásában a 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti hamis adatszolgáltatás okán, a 62. § (1) bekezdés h) pont beállta miatti bejelentési kötelezettségre vonatkozik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4710

3. találat: Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszból: […]információk alapján az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani, hogy az ajánlattevők összehangolt magatartása a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Erre utal a fenti o) pont is, mellyel kapcsolatban további segítséget a szabályozás nem ad. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők nyomozati cselekményeket nem végezhetnek, ez tőlük nem elvárható, így a bizonyítás lehetősége számukra korlátozott.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének o) pontja alapján fennálló kizáró ok az adott közbeszerzési eljárásra értelmezendő, megítélésének is az eljárás során kell történnie. Az ajánlatkérő ettől független cselekménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez, ugyanakkor saját döntésének következménye már az eljárás során az érintettek kizárásához vezet. Ebben a vonatkozásban az ajánlatkérő döntése szükségszerűen idő előtti, és annak terjedelme is kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozik, a későbbiekben erre a kizáró okra kifejezetten más ajánlatkérő nem hivatkozhat.Érdemes a hazai joggyakorlatot megismernie, és ez alapján eldöntenie az ajánlatkérőnek, milyen módon kezeli a fenti helyzetet. A Közbeszerzési Döntőbizottság 397/2017. számú határozatában az ajánlatkérő megállapította az n) pont szerinti kizáró ok fennálltát.Ebben az esetben több olyan, az ajánlattevők összehangolt magatartására utaló jel is felmerült, mint például, hogy egyes ajánlatok hasonlítottak, azonos személy adta le (nem elektronikus úton), valamint közösen mulasztották el a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolást. A jogorvoslati fórum összességében értékelte a vélhetően összejátszó ajánlattevők magatartását, és arra jutott, hogy az ajánlatkérő jogszerűen zárta ki az érintetteket az eljárásból az n) pontra hivatkozással.A Döntőbizottság érvei közül a legfontosabbakat az alábbiakban emeljük ki:"30. Jelen jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő döntése alátámasztására több bizonyítékot jelölt meg.(1) A két gazdasági szereplő ajánlatát ugyan azon a személy adta le. A Döntőbizottság e körben megvizsgálta a rendelkezésére álló bizonyítékokat. Tényszerű, hogy egy személy adta le mindkét ajánlattevő ajánlatát, mint ahogy az is, hogy ezen személy kizárólag a kérelmezővel áll jogviszonyban. E körben tehát a Döntőbizottság álláspontja szerint nem életszerű az, hogy bármely ajánlattevő is a versenytársát bízna meg azzal, hogy ugyan azon a beszerzés során az ajánlatát leadja. Az ajánlatkérő e körben tájékoztatást kért az ajánlattevőktől, akik e körben lényegében arra hivatkoztak, hogy az ajánlattevő képviselői nem tudtak arról, hogy ugyan azon a személy fogja leadni az ajánlatot, ők erre vonatkozóan nem adtak utasítást. Ezen tényállási helyzet vonatkozásában a Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt., illetve az Irányelv kifejezett tilalmat nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy egy közbeszerzési eljárásban részt vevő, s ezáltal a többi ajánlattevővel versenyben lévő független ajánlattevő ajánlatát egy másik ajánlattevő képviselője adja le, ugyanakkor nyilvánvaló bizonyító erővel bír a tekintetben, hogy a két érintett ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban nem egymástól független versenytársként vettek részt.(2) A szakmai ajánlat azonosságára vonatkozóan a két ajánlattevő bár okszerű magyarázatot adott, azonban e körben a Döntőbizottság azt is értékelte, hogy olyan formai azonosságok felfedezhetők a két ajánlattevő ajánlatának táblázatában, mely az ugyan azon gyártó által forgalmazott készülékeket megajánló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4329

4. találat: Kartellkizáró ok igazolása külföldi ajánlattevő esetén

Kérdés: Hogyan igazolja a kartellkizáró okot a külföldi ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […]illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát: a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) döntései, illetve az ezt felülvizsgáló bírósági döntések tekintetében a jogsértés megtörténtét az ajánlatkérő a GVH honlapján található, döntéseket tartalmazó adatbázisokból ellenőrzi; az ajánlatkérő ezenfelül nem kérhet külön igazolást, a GVH honlapján található adatbázisokban nem szereplő esetleges jogsértés hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot.Míg a hazai letelepedésű ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők igazolása a GVH honlapjának (nemcsak a közbeszerzési kartellre vonatkozó adatbázisnak, hanem általában a GVH adatbázisainak) vizsgálatával történik, addig a nem hazai letelepedésű ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők esetében a nyilatkozati elv érvényesül. Történt ugyanakkor olyan eset, amikor az ajánlatkérő más európai országok versenyhivatalainak honlapján talált jogerős döntést a részvételre jelentkező vonatkozásában. Ha tehát az ajánlatkérő tudomására jut az esetleges jogsértés, akkor kifejezetten javasolt a nem csak a hazai GVH-honlap vizsgálata annak érdekében, hogy a hamis adatszolgáltatás igazolható legyen az ajánlatkérő részéről.A kormányrendelet 10. § (1) bekezdésének j) pontja szerint a nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4007

5. találat: Kartellkizáró ok ellenőrzése

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
Részlet a válaszból: […]szerinti - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban, vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem régebben - jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki.A régi Kbt. szabályozásával szemben az új Kbt. kötelező kizáró okká tette a kartellkizáró okot, és általános értelemben, versenyeztetési eljárástól független jogsértésekre is kiterjesztette az alábbiak szerint:Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely- a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti - három évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban, vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - három évnél nem régebben - jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki;- esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve ha a gazdasági szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3990
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszból: […]el:http://kozbeszerzes.hu/tevekenysegek/kbt-62--1-bekezdes-q-pont-/Lényeges, hogy a fenti adatbázis nyitóoldalán a Közbeszerzési Hatóság egyértelművé teszi, hogy a nyilvántartás csak tájékoztató jellegű. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha valamely érintettre vonatkozik a Hatóság nyilvántartásában szereplő jogeset, akkor azt az ajánlatkérőnek ellenőriznie kell, nem pedig automatikusan kizárnia. Amennyiben az ajánlatkérő bizonytalan, kénytelen vizsgálni, hogy a jogsértés a döntés értelmében súlyos jogsértés-e, illetve szükséges a vizsgálat akkor is, ha nem biztos abban, hogy a döntés jogerőre emelkedett.A Közbeszerzési Hatóság a Kbt. 187. §-a (2) bekezdésének ac) pontjában megfogalmazott feladatát teljesítve naprakészen vezeti, és a honlapján közzéteszi a jogsértés súlyosságának mérlegelése nélkül minden olyan döntőbizottsági, vagy annak felülvizsgálata esetén jogerős bírósági határozat számát és a határozathozatal napját, amely megalapozhatja a 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti kizárást. A Közbeszerzési Hatóság felhívja a jogalkalmazók figyelmét, hogy a nyilvántartás tájékoztató jellegű - az abban foglalt adatok nem minősülnek közhitelesnek -, valamint az abban foglalt döntőbizottsági határozatok teljes körű ismerete szükséges a vonatkozó kizáró ok megállapításához.Fentiek alapján tehát egyértelmű, hogy maga a q) pont szerinti vizsgálat sem egyszerű és automatikus.A kizáró ok értelmezése hasonló a többi kizáró okéhoz. Az alábbiakban az ajánlattevő kizárását elemezzük, mely értelemszerűen vonatkozik a részvételre jelentkezőre, továbbá következményekkel jár a kapacitást biztosító szervezetre vonatkozóan is.Amikor a nyilatkozattétel történik, akkor a kizáró oknak nem lehet fennállnia. Az eljárást megindító felhívás közzététele tehát nem irányadó, sokkal inkább az ajánlattevő nyilatkozatának megtétele. Megtörténhet ugyanakkor, hogy az ajánlattevő például az alatt az időszak alatt kerül a kizáró ok hatálya alá, amely időszakban az ajánlatkérő bírálja az ajánlatokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kizáró ok hatálya alá tartozás időszaka így meghosszabbodik, hiszen sem a nyilatkozattétel, sem pedig az értékelés időszakában nem tartozhat az ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá.A vizsgálat során, amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő nem tartozik a kizáró ok hatálya alá, de később mégis a hatálya alá fog tartozni, meg kell különböztetni három fázist. Amennyiben ez a megállapítás még a bírálat időszaka alatt történik, és ezen időszak alatt derül ki, úgy az eljárás során kell kizárnia az ajánlatkérőnek az érintett ajánlattevőt. Amennyiben még az eljárás során történik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3952
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy az ajánlatkérő a bírálat során az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot köteles elfogadni, ez tekinthető az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a Kbt. 82. §-ának (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésének? Ezenkívül az ajánlatkérő köteles minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni? Mit kell a "minden egyéb tekintetben" alatt érteni, a közhiteles nyilvántartások ellenőrzését?
Részlet a válaszból: […]a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71−72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg − több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban − ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.Az ajánlat megfelelőségéhez hozzátartozik annak formaisága, azaz hogy az zárt borítékban érkezett, összefűzve olyan módon, hogy lapot ne lehessen cserélni benne − ha az ajánlatkérő ezt előírta a formai kötelezettségek között. Hasonlóképpen fontos, hogy a kötelező nyilatkozati tartalmat is ekkor vizsgálja az ajánlatérő, mely nem része az egységes európai közbeszerzési dokumentumnak − például a Kbt. 66. §-ának (4) bekezdése szerinti, kis- és középvállalkozásokról szóló nyilatkozatot.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3876

8. találat: Teendők alvállalkozó felszámolás alá kerülése esetén

Kérdés: A 10 százalék alatti alvállalkozóm felszámolás alá került. Van-e ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettségem az ajánlatkérő felé a szerződés teljesítésének szakaszában?
Részlet a válaszból: […]vonható be, amely/aki hasonlóan képes alkalmasságot igazolni a múltra vonatkozóan, amikor az eljárást lebonyolították. Ha az alvállalkozóhoz az ajánlatkérő ragaszkodott, és ezt már a korábbiakban, az eljárás megindítása során jelezte, abban az egy esetben nincs lehetőség az érintett alvállalkozó lecserélésére.A Kbt. - elmondottakhoz kapcsolódó - 128. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek a teljesítés során minden olyan - akár a korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt - alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg, és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll az 56. § - valamint, ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt az ajánlatkérő előírta, az 57. § - szerinti kizáró okok hatálya alatt.A (3) bekezdés értelmében az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban jelen bekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában, csak az ajánlatkérő hozzájárulásával, és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg.Végül a (4) bekezdés alapján az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, amikor egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor [63. § (4) bekezdése] meghatározó körülménynek minősült.Félreérthető lehet,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3733

9. találat: Kizáró okok hiányát igazoló nyilatkozat vizsgálata

Kérdés: Azokban az esetekben, amelyekben a kizáró okok hiányát nyilatkozattal kell igazolni, milyen körben, indokkal vizsgálhatja az ajánlatkérő a nyilatkozat valóságtartalmát, illetve kell-e vizsgálnia azt?
Részlet a válaszból: […]nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) pontját a 2. § i) pont ib) alpontja és a 4. § f) pont fc) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. Az alvállalkozó és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában a 10. § szerint kell eljárnia. Ha az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-a alapján önállóan kialakított szabályok szerint jár el, a felhívásban előírt kizáró okok igazolásának módját e rendeletben meghatározottak szerint írhatja elő - kormányrendelet 12. §-a.A kormányrendelet hivatkozásai alapján egyértelmű, hogy az igazolásokra vonatkozó szabályok csak a közösségi rezsimben induló eljárásokra vonatkoznak. Ezek alkalmazásával kapcsolatban csak a kormányrendelet 10. §-át írja elő nemzeti rezsimben is a szabályozás, de mindez nem vonatkozik az adatbázisok ellenőrzésére.A rendelet 1. §-a szerint az ajánlattevőnek vagy a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a közbeszerzésekről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3659

10. találat: Offshore ajánlattevő kiszűrése

Kérdés: Megjelent a kettős adóztatás elkerüléséről szóló útmutató, pontosabban egy felsorolás, de továbbra sem értem, hogyan kell ez alapján kiszűrni az offshore ajánlattevőt.
Részlet a válaszból: […]rendelkezés alapján tehát az ajánlatkérőknek meg kell vizsgálniuk, hogy a kérdéses ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő EU-, EGT- vagy OECD-tagállamban rendelkezik-e adóilletőséggel, mely tagállami listát az útmutatóban találják. Amennyiben nem található az érintett ország a listában, akkor ellenőrizniük kell, hogy a kérdéses országgal Magyarországnak van-e hatályos kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye - hívja fel a figyelmet az útmutató.A Kbt. 56. § (1) bekezdésének k) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:- nem EU-, EGT- vagy OECD-tagállamban, vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy- a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna. Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a gazdasági szereplőnek, ha Magyarországon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3075
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést