Kormányzati és közüzemi beszerzők

Kérdés: Mely szervezetek (személyek) tartoznak a Kbt. szerint a kormányzati beszerzők (központosított közbeszerzés) és közüzemi beszerzők körébe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általánosságban tartalmaz rendelkezéseket a központosított közbeszerzésekre, és a 168/2004. Korm. rendelet e jogszabályhelyekhez rendeli a konkrét beszerzőket a következők szerint: A Kbt. 17. §-ának (1) bekezdése értelmében a kormány a közbeszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
Kapcsolódó címkék:  

Keretszerződés időtartama

Kérdés: A Kbt. 125. §-ának 2/b) pontja szerint kizárólagos jogok védelme miatt a gyártó céggel alkatrész-szállítási, javítási és szerviz keretszerződést kell létrehozni, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásával. Hány évre köthető a keretszerződés, ha a gépek már több mint 3 éve üzemelnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem tartalmaz szűkítést a keretszerződés maximális időtartamára vonatkozóan úgy, mint a központosított közbeszerzés esetében, ahol a keretszerződések maximális időtartamát a jogalkotó 4 évben határozta meg. Elsősorban nem a gépek 3 éve üzemeltetése a kulcskérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérői mulasztás következménye

Kérdés: Ha saját mulasztás miatt késve, de muszáj határidőre beszerezni az árut vagy kivitelezni egy beruházást, és már csak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fér az időbe – mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás amiatt volt eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, feltéve hogy a felhívásnak és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárólagos jog értelmezése

Kérdés: A Kbt. szerint kizárólagos jogot gyakorlónak minősül-e az az egészségügyi intézmény, amely az OEP által finanszírozottan végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmező rendelkezései között találjuk meg a kizárólagos jog meghatározását. E szerint kizárólagos jogról akkor van szó, ha jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosult meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címke:

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasság meghatározása kizárólagos jog esetén

Kérdés: Mit értünk alkalmasságon az ún. kizárólagos jog tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmező rendelkezéseket meghatározó 4. §-ának 13. pontja szerint kizárólagos jogról akkor beszélhetünk – a Kbt. 166. §-ában meghatározott kivételtől eltekintve –, ha jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazása

Kérdés: Építési beruházásnál műszaki-ellenőrzési tevékenységi szolgáltatás tervezett értéke a nemzeti értékhatár alatti. Egyszerűsített eljárás szerint kell-e eljárni ilyen esetben? Mely esetekben nem kell alkalmazni az egyszerű közbeszerzésre vonatkozó eljárásokat nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 295. §-ának (1) bekezdése határozza meg a nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzési eljárások, azaz az egyszerű közbeszerzési eljárások tárgyát. E szerint a fenti eljárásokban a közbeszerzés tárgya lehet árubeszerzés, építési beruházás, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó gyártó, egyben forgalmazó ajánlattevő esetén

Kérdés: Terméket gyártó és forgalmazó cég esetében hogyan kell értelmezni az alvállalkozó fogalmát, tekintettel arra, hogy nagykereskedelmi tevékenysége révén több gyártó termékeit is forgalmazza? Ajánlattevőként hogyan jelenjen meg a gyártó, aki más vállalkozás termékét 10 százalék alatti vagy feletti mennyiségben bevonja a teljesítésbe, avagy az a nagykereskedő, aki saját termékei mellett mások áruit is forgalmazza? Ez esetben ők nem alvállalkozók?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 2. pontja határozza meg az alvállalkozó fogalmát. E szerint az a szervezet (személy) minősül a közbeszerzési eljárás szempontjából alvállalkozónak, amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés céljából, e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Egyedi beszerzési tárgyak

Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárást kell alkalmazni azon beszerzési tárgy esetében, amelyre kizárólagosság miatt egyetlen ajánlattevő képes ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében – a Kbt. 125. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján – az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
15
16
17