Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...egy céget hatalmaz fel kizárólagosan termékei forgalmazására, a kizárólagos jog védelme nem illeti meg a forgalmazót, hiszen a gyártó a kizárólagossággal gyakorlatilag korlátozza a versenyt, ami egyéb­iránt nincs összhangban az EUMSZ-szel sem (28-37. cikkei) – hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...nem hirdetmény nélküli eljárást kezdeményez a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja esetében, ami az alábbiak szerint feltételezi a kizárólagosságot egy gazdasági szereplő vonatkozásában, hanem hirdetménnyel indít közbeszerzési eljárást, úgy mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése

Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabály vagy határozat explicit módon kimondja a kizárólagos jog létezését, azaz nem elegendő egy korábbi szerződésből adódó kizárólagosságra történő általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Mikrovállalkozások "előnye" a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Van olyan közbeszerzési eljárásfajta, ahol előnyben részesülünk azért, mert mikrovállalkozások vagyunk?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítható a közbeszerzésben, sőt a kkv-k számára is csupán a lehetőséget köteles biztosítani az ajánlatkérő, de mindez nem jelent kizárólagosságot, mivel az eljárásokat még kisebb érték esetében is köteles az ajánlatkérő megnyitni ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Ajánlat benyújtási módjának kizárólagossága

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatomat kizárólag elektronikus formában (úton) nyújthatom be? Nem sérti ez az esélyegyenlőség alapelvét?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés kivételével az ajánlatérő csak lehetővé teheti az elektronikus ajánlattételt, de nem kötelezheti erre az ajánlattevőket a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Beszerzés kizárólagosság fennállása esetén

Kérdés: Költségvetési intézmény BKV-bérletet biztosít dolgozói számára cafeteriajuttatásként. Érdeklődnék, hogy a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti eljárást – figyelembe véve a BKV kizárólagosságát – intézetünknek le kell-e folytatnia, vagy azok "normál" eljárásban beszerezhetőek-e?
Részlet a válaszából: […] Mivel a beszerzés tárgya kifejezetten BKV-bérlet beszerzése, ezért a Kbt. 94. §-ának alábbi szabályai alkalmazhatók, tehát a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja véleményünk szerint fennáll.A Kbt. 94. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűen akkor kerülhet sor, ha csak és kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes a szerződés teljesítésére, és ezt a kizárólagosságot a beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki-technikai sajátosság, művészeti szempontok vagy a kizárólagos jogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Az Erzsébet-utalvány esetén a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti kizárólagosság és az alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fennállhat?
Részlet a válaszából: […] ...jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg.Az Szja-tv. alapján véleményünk szerint a kizárólagosság fennáll, mivel csak az Alapítványtól vásárolható az utalvány, így hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Alvállalkozás a hírközlésben

Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat – azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel – a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozói definíció "ajánlattevő által bevontan közvetlenül részt vesz" része érdekes. Mivel a szolgáltatás esetében jelenleg a kizárólagosságot sem határozza meg a Kbt. – ellentétben a korábbi szabályozással –, így még bizonytalanabb helyzetbe kerültek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Kizárólagos jog alapján működő szolgáltatók

Kérdés: Minősíthetők-e a JPE-k kizárólagos jog alapján tevékenykedő szolgáltatóknak? A hírközlésben általános együttműködési háttér, annak a hatályos Kbt. alvállalkozókra vonatkozó szabályrendszerének való megfeleltetése nem egyedi probléma, így azzal valamennyi, közbeszerzésen indulni kívánó hírközlési szolgáltatóm illetve az ilyen szolgáltató szolgáltatásait igénybe venni kívánó kiíró szembesül. A kérdés megválaszolása és a bizonytalanságok kiszűrése azért is nagy jelentőségű, mert a verseny biztosításának érdekében, ugyanabban a közbeszerzési eljárásban egy gazdasági szereplő nem indulhat ajánlattevőként/részvételre jelentkezőként és más pályázó alvállalkozójaként is, tehát a helyzet téves megítélése súlyos következményekhez, kizáráshoz, illetve az egyes eljárások eredménytelenségéhez vezethet. Mi az álláspontjuk mindezek alapján a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...3019-as kérdésre adott válaszban tisztáztuk az alvállalkozói léttel és a kizárólagossággal kapcsolatos álláspontunkat, mely szerint a kizárólagosság és a közvetlen bevonás véleményünk szerint nem áll fenn, ugyanakkor utaltunk a kizárólagossággal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
1
2
3