Könyvtárak könyvbeszerzése

Kérdés: A közbeszerzési eljárás kiterjed-e könyvek beszerzésére? (Könyvtárról van szó.) A vásárlás megosztható-e több kiadó, illetve terjesztő között? 2005-ben mi az az értékhatár, amely felett közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] A könyvvásárlás árubeszerzésnek minősül, amely esetben2005-ben klasszikus ajánlatkérő esetén a Kbt. 402. §-ának (4) bekezdéseértelmében 2 millió forint az egyszerű, a (2) bekezdés esetében 25 millióforint a nemzeti értékhatár. A vásárlás megosztható több kiadó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Eljárás tervezés megrendelése esetén

Kérdés: Épületfelújítás, -bővítés esetében, ahol a tervezés becsült értéke nem haladja meg a nemzeti értékhatárt, tervpályázat lefolytatása nem kötelező. Kérdésünk: tervezés (szolgáltatás) megrendelésére ebben az esetben milyen eljárás követendő?
Részlet a válaszából: […] A tervpályázati eljárásokról szóló 137/2004. Korm. rendelet7. §-ának (3) bekezdése valóban csak abban az esetben teszi kötelezővétervpályázati eljárás lefolytatását meglévő épület bővítésének, valamintátalakításának tervezése esetében, ha a megrendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Közszolgáltatók egyszerű eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárást köteles alkalmazni építési beruházása kapcsán. Építési beruházásának becsült értéke nettó 49 millió forint. Mivel a Kbt. VII. fejezetére vonatkozó nemzeti értékhatár építési beruházás esetén 100 millió forint, így ezt a szóban forgó beruházás nem éri el. Kérdésem az, hogy ennek alapján ajánlatkérő köteles-e a Kbt. Negyedik rész alkalmazásával egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy pedig egyáltalán nem köteles közbeszerzési eljárást alkalmazni? Magyarán: az egyszerű eljárásra vonatkozó értékhatárok ebben az esetben is irányadók-e?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az ajánlatkérő a törvény alanyi hatályáttekintve közszolgáltató, amely esetben főszabályként nem vonatkozik rá azegyszerű eljárás szabályozása. Néhány kivétel azonban ebben az esetben is van,amelyről a legegyszerűbben úgy győződhet meg, ha a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Tevékenység megosztása, klasszikus rezsim alkalmazásának mellőzhetősége

Kérdés: Megoszthatja-e tevékenységeit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, vegyes tevékenységi körű, közérdekűnek minősülő hulladékkezelési közszolgáltatással és nem közérdekűnek minősülő távhőszolgáltatással foglalkozó cég, miszerint előbbi tevékenysége kapcsán klasszikus ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése], míg távhőszolgáltatással kapcsolatos beszerzései kapcsán a különös eljárás szabályai alá tartozik [Kbt. 163. § (1) bekezdésének a) pontja]? Jogosan dönt-e ekkor úgy, hogy ha az adott távhő-szolgáltatási beszerzés az értékhatárok miatt nem közbeszerzés-köteles, akkor nem alkalmazza a klasszikus rezsimet sem, mert az csak a hulladékkezelési tevékenységre, illetve annak közérdekű részére vonatkozik (a két tevékenység aránya: 1:1)?
Részlet a válaszából: […] Igen, létezik hasonlóan megosztott közbeszerzést végző céghazánkban (például a Magyar Posta Rt.). A kérdező a hulladékkezelésiszolgáltatása tekintetében a Kbt. 22. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik,de az nem tekinthető közszolgáltatásnak. A távhőszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Különös közbeszerzési előírások alkalmazási köre

Kérdés: Ha közszolgáltató – például közhasznú társaság – többféle tevékenységet is végez, a különös közbeszerzési előírásokat csak a közszolgáltatással kapcsolatos építési beruházásoknál alkalmazhatja-e, vagy a teljes tevékenységére is? (Például ivóvíz-közszolgáltató, de utak fenntartását, intézmények fenntartási munkáit is ellátja.)
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy az adott közszolgáltató nemközszolgáltatási tevékenysége tekintetében egyáltalán a törvény hatálya alátartozik-e, avagy sem. Ha nem, akkor egyszerű a helyzet, mert lehetősége vanarra, hogy alkalmazhassa a törvény szabályait önkéntesen, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Pályázaton nyert összeg "összeszámítása"

Kérdés: Pályázaton nyert összeget össze kell-e számítania a "22-es csapdájában" lévő intézménynek az egyéb építési beruházásai értékével?
Részlet a válaszából: […] A kérdés igen szemléletes, amennyiben a csapda a klasszikusajánlatkérői körbe tartozást jelöli. Igen, egybe kell számítani, amennyiben azmegfelel a Kbt. becsült értékre vonatkozó szabályainak. Ebben a tekintetben nemszámít, hogy milyen okból kerül az adott beszerzés a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Uniós támogatás és a Kbt. alkalmazásának összefüggése

Kérdés: Az a tény, hogy valamely program uniós támogatásból valósul meg, értékhatártól függetlenül megalapozza-e a Kbt. alkalmazásának szükségességét központi költségvetési szerv esetén?
Részlet a válaszából: […] A központi költségvetési szerv – a Kbt. 4. § 20. pontjánakértelmező rendelkezése alapján – a minisztérium, a központi költségvetésbenfejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szerv, valamint más, különjogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Közhasznú társaság beszerzései értékének kezelése

Kérdés: A közhasznú társaságok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján tartoznak a Kbt. hatálya alá. Kérdésünk, hogy összevontan kell-e az alap- és a vállalkozási tevékenység beszerzéseinek értékét kezelni, miután a vállalkozási tevékenységeknél megkötött visszterhes szerződésben a kht.-k nem megrendelők, hanem vállalkozók, figyelemmel arra is, hogy a Khsz-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a közhasznú társaságoknak a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket és ráfordításaikat elkülönítetten kell nyilvántartaniuk? (A közbeszerzés tárgyát sok esetben a kht.-k a hivatkozott alaptevékenységükhöz és a vállalkozási tevékenységükhöz egyaránt használják, de a beszerzés természetben osztható, és a számviteli nyilvántartás szerint is elkülönül.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés logikus, de erre közbeszerzés esetében nincslehetőség. Mivel klasszikus ajánlatkérőről van szó, így a beszerzéseitekintetében nem érdekes, hogy mi az adott beszerzés célja – példáulvállalkozási tevékenység ellátásához foganatosít beszerzéseket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört egyrészt a Kbt.-ben, valamint a Kbt. 404. § (1)bekezdésének h) pontjában megfogalmazott felhatalmazás alapján született 137/2004.Korm. rendeletben szabályozza a jogalkotó.A tervpályázati eljárások részletes szabályozása mellett atervpályázati eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Tenderkiírás alvállalkozói szolgáltatás igénybevételére

Kérdés: A helyi (100 százalékos önkormányzati tulajdonú) városgazdálkodási kft. köteles-e közbeszerzést kiírni az éves hóeltakarítási, síkosságmentesítési munkák során alvállalkozói szolgáltatás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja értelmében az a jogiszemély, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységfolytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el,ha az említett bekezdésben meghatározott egy vagy több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.
1
7
8
9