Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

77 találat a megadott konzorcium tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Konzorciumi ajánlatkérők felelőssége
Kérdés: Ha konzorciumi ajánlatkérők indítanak közbeszerzési eljárást, majd a teljesítés során kiderül, hogy a megrendelés a keretmegállapodásból jogszerűtlen volt, akkor mindhárom ajánlatkérőt éri a retorzió, vagy csak azt, aki/amely jogszerűtlenül megrendelt? Érvényesül-e ebben az esetben az egyetemleges felelősség?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha valamely teljesítés alatt álló közbeszerzési szerződés módosításakor a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazását jogellenesen mellőzték. Ugyanakkor, amennyiben a nemzeti szabályozás előír ilyen lehetőséget, a jogorvoslati eljárásnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, ideértve annak alapelveit, mivel maga az érintett közbeszerzési szerződés - mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően - a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik".A döntés tartalmaz továbbá egy olyan elemet is, amelyet kevésbé szoktak hivatkozni. Nevezetesen, hogy az egyes felek magatartásának figyelembevételével kell meghatározni a bírság mértékét, konkrétan: "(...) Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő módosítását szankcionáló bírság összegét az egyes felek magatartásának a figyelembevételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4601
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Ajánlattal benyújtott konzorciumi szerződés módosítása
Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződést módosítani, és ha igen, milyen feltételekkel, amennyiben az ajánlatban benyújtásra került a szerződés? Változhat-e a konzorciumvezető személye a teljesítés során, vagy éppen a számlát kibocsátó személye? A kettő elválhat-e egymástól?
Részlet a válaszból: […]kérdést, melyekben a feleknek a teljesítést megelőzően vagy annak során meg kell állapodniuk. Véleményünk szerint a későbbiekben a felek módosíthatnak a konzorcium adminisztratív vezetésén, a számlázás formáján és rendjén, együttműködve az ajánlatkérővel. Úgy véljük, ez a módosítás nem feltétlenül érinti az ajánlatkérő és az ajánlattevő között köttetett közbeszerzési szerződést. Amennyiben a konzorcium vezetőjének nevesítése nem történt meg, úgy akár az ajánlatkérőnek történő bejelentéssel és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4587
3. találat: Alvállalkozó bevonása közös ajánlattétel kizárása esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy "Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot". Ez kicsit elbizonytalanított minket, hogy ez a tilalom vonatkozik-e a várhatóan 10%-ot jóval meghaladó alvállalkozó bevonására vagy sem? Illetve ha ilyen formában nem, akkor van-e valamiféle korlát az alvállalkozói státusznál a %-os részre vonatkozóan? (Például ha már eléri a 40%-ot, akkor már nem alvállalkozóként, hanem közös ajánlattevőként kell fellépniük a szereplőknek?)
Részlet a válaszból: […]milyen mértékben kíván alvállalkozót igénybe venni a teljesítés során, ezt az ajánlatkérő nem akadályozhatja adminisztratív eszközökkel. Ennek alapja a C-406/14. számú Wrocław-ügy, melyben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő nem jogosult építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés ajánlattételhez szükséges dokumentációiban előírni, hogy a szerződés nyertes ajánlattevője az említett szerződés tárgyát képező munkák meghatározott százalékát saját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4450
4. találat: Alvállalkozás közös ajánlattevők között
Kérdés: Közös ajánlattevők nyertessége esetén van-e lehetőség arra, hogy a szerződéskötést követően, annak teljesítése során egymással alvállalkozási szerződést kössenek, és egymás alvállalkozói legyenek?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevők köre a szerződést, az azt jelentené, hogy kevesebb ajánlattevő fog közvetlenül felelni a teljesítésért, mely az ajánlatkérőt jogfosztott helyzetbe hozná. Ennek megfelelően a változás olyan mértékű, mely túlmutat a Kbt. szerződésmódosításról szóló 141. §-ának szabályain. Ha esetünkben arról van szó, hogy a korábbiakban konzorciumi megállapodás keretében lefektetett feladatmegosztást nem kívánják felülvizsgálni és a szerződést módosítani, hanem a teljesítés során más formában, tartalommal veszik igénybe a közös ajánlattevőt, ennek nincs akadálya, hiszen ez a megoldás az egyetemleges felelősségen az ajánlatkérő irányában nem változtat, közbeszerzésiszerződés-módosítást nem igényel. Amennyiben azonban az alvállalkozói helyzetet bejelentik az ajánlatkérőnek, és az ajánlatkérő számlaellenőrzés keretében kifogásolja azt, úgy jogosan feltételezi, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatban a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4428
5. találat: EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban
Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben - fel kell tölteni -, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszból: […]kell a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők megjelölését.A fenti szabályok közül a (2a) bekezdés - fenti felsorolás harmadik francia bekezdése - különösen fontos, hiszen kiemeli annak jelentőségét, hogy az egyes gazdasági szereplők az eljárás során más képviseletében eljárhatnak, mely része kell, hogy legyen a meghatalmazásnak. Erre erősít rá a Kbt. 41/A. §-a, amikor főszabályként kijelenti, hogy az űrlapokat a közös ajánlattevők képviseletében eljáró gazdasági szereplő nyújtja be (tölti fel), ami nem jelenti egyben azt, hogy azok tartalmáért is felel. Ez azonban nem automatikus, hiszen amennyiben a képviselő saját maga töltötte ki például az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot, anélkül hogy a közös ajánlattevőt megkérdezte volna, abban az esetben felel a tartalmáért, hiszen az esetleges hamis adatot ennek megfelelően ő maga nyilatkozta le. Ezért anélkül, hogy megfelelő nyilatkozatot bocsátana rendelkezésre a közös ajánlattevő, nem javasolt adatot feltölteni a konzorcium képviselőjeként.A Kbt. 41/A. §-ának (5) bekezdése szerint az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.Közös ajánlattétel során, amennyiben nem az űrlap kitöltéséről van szó, érdemes különválasztani az egyes dokumentumtípusokat. A konzorciumi megállapodást mindkét félnek alá kell írnia, tehát itt nem lehet kérdés az egységes nyilatkozat. Az egyes nyilatkozatok konzorcium nevében történő aláírását nem javasoljuk, ugyanis a konzorciumnak nincs jogi személyisége, így nevében sem nyilatkozható le semmi, hiszen jogokat, kötelezettségeket nem vállalhat. A nyilatkozat egy dokumentumban benyújtható, de ettől még az egyes konzorciumi tagok nevében külön-külön kell, hogy szóljon annak érdekében, hogy az egyes közös ajánlattevő nyilatkozatának minősüljön, melyet a képviselő, az eljárás során eljáró fél tesz meg. Például az alvállalkozó bevonásával kapcsolatos nyilatkozatot - Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése - véleményünk szerint kifejezetten érdemes külön-külön[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4390
6. találat: Ajánlattétel egyedüli ajánlattevőként konzorciumi indulást követően
Kérdés: Annak ellenére, hogy az előzményi eljárásban konzorciumként tett ajánlatot egy ajánlattevő, a hirdetmény nélküli eljárásban egyedüli ajánlattevőként jelent meg. Ez jogszerű?
Részlet a válaszból: […]előírtak alapján, a törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A Kbt. egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy az ajánlatkérő kiket hívhat fel ajánlattételre: mindazon ajánlattevőket, amelyek az előzményi eljárásban ajánlatot nyújtottak be, és az ajánlatuk megfelelt az előírt formai követelményeknek. Ebből az ajánlattevői körből kizártak azok a gazdasági szereplők, amelyek a Kbt. 73. §-ának b) vagy d) pontja alapján érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.A Döntőbizottság határozatának kapcsolódó része az alábbiakat tartalmazza:"17. A jogvitában különös jelentőséggel bír annak rögzítése, hogy a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja az »ajánlattevő« kifejezést alkalmazza. A Kbt. 3. § 1. pontja egyértelműen megadja az ajánlattevő fogalmi meghatározását, eszerint az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtott be. A Kbt. 35. §-a alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést. Ilyen esetben közös ajánlattevők, vagy részvételre jelentkezők kötelesek egy, a közbeszerzési eljárásban a nevükben eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A Kbt. 35. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőkkel a kijelölt képviselőn keresztül kommunikál a közbeszerzési eljárásban. A közös ajánlattételben résztvevő gazdasági szereplők mindegyike ajánlattevőnek minősül, és e minőségében az ajánlatkérői felkérés alapján jogosult ajánlatot benyújtani a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy sem a Kbt. 98. § (2) bekezdés a) pontja, sem a Kbt. 99. § (2) bekezdése nem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy a Kbt. 35. § (7) bekezdését akként kellene alkalmazni, hogy az előzményi nyílt vagy meghívásos eljárásban a közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő személyében beállt ajánlati kötöttség hatálya kiterjeszthető lenne az új beszerzésre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4382
7. találat: Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján
Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszból: […]az hogyan teljesíthető. De legfőképp attól, hogy a biztosító mire hajlandó és mit hajlandó megfogalmazni. A Kbt. csak az alkalmasságnál teszi lehetővé az együttes megfelelést, vagy az egyedi megfelelést, azonban egyéb szerződéses feltételeknél nem tér ki erre a lehetőségre. Mivel esetünkben az ajánlatkérőn múlik, milyen előírást támaszt, így valójában ő dönti el, hogy milyen formában fogadja el a konzorcium felelősségbiztosítását.Az ajánlatkérők jellemzően két értéket írnak elő, éves kárlimitet és káreseményenkénti limitet. Például, ha az előírás 100 milliós éves kárlimit, káreseményeként 10 millió forinttal, akkor ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy bármelyik ajánlattevő kárt okoz, 100 és 10 millió forintig térítsék meg a kárát. Amennyiben az ajánlatkérő igénye az, hogy bármelyik ajánlattevő teljesítése esetén egy maximum 100 milliós kárt megtérítsen a biztosító, és a közös ajánlattevők rendelkezésre bocsátanak 2 darab 50-50 milliós biztosítást, amelyből kiolvasható, hogy mindegyik konzorciumi tagra és az általuk bevontakra vonatkozik, és bármelyik konzorciumi tag és a bevontak által okozott ugyanazon kár a két biztosításból fedezhető, összesen 100/10 milliós értékben, azaz megvan az ajánlatkérő által kért limit, akkor jogilag nem kifogásolható, ha két felelősségbiztosítással fedik le az ajánlatkérő által meghatározott igényeket. Ha ez a következtetés nem vonható le a kapott biztosításokból, hiszen a biztosítók általános szerződéses feltételei jellemzően nem biztosítják a fenti rugalmasságot, úgy nem felel meg a feltételnek a benyújtott két szerződés, még abban az esetben sem, ha érték szempontjából összességében az előírásoknak a benyújtott felelősségbiztosítások megfelelnek. Amennyiben szakmai felelősségbiztosítás a követelmény, akkor más a helyzet, hiszen annak kell rendelkeznie, aki/amely gazdasági szereplő valóban biztosított kell, hogy legyen tevékenységéből adódóan. Ha például van két tervező és három kivitelező a közös ajánlattevők között, akkor a tervezői felelősségbiztosítást a két tervezőnek kell biztosítania.Összességében a közös ajánlattétel egyetemlegessége miatt csak olyan biztosítás (vagy biztosítások) fogadható(ak) el, amely(ek):- valamennyi közös ajánlattevőre vonatkozik (vonatkoznak), azaz bármely közös ajánlattevő vagy általuk bevont bármely közreműködő okozza a kárt, vonatkozik rá a biztosítás,- összességében az ajánlatkérő által meghatározott kárlimit lehívható.Különösen nagy az ajánlatkérő szerepe a felelősségbiztosítás tartalmi és lehívási követelményeinek meghatározásában, melyet akár az együttműködési megállapodás tartalmi követelményei közé is besorolhat.Amennyiben alkalmassági követelményként kerül előírásra a tárgybani feltétel, úgy a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet értelmében csak és kizárólag szakmai felelősségbiztosítás írható elő, amelyet az adott szakmára vonatkozó szabályok szerint lehet előírni és érvényesíteni.A kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének d) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasságának igazolása árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén előírható az eljárást megindító felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással.Azaz általános felelősségbiztosítás értelmezésünk szerint nem kérhető. Alkalmasság esetében azonban komolyabb problémát okoz a kapacitást biztosító szervezet bevonásának lehetősége. Ebben az esetben különösen fontos mindez, hiszen szakmai felelősségbiztosítás esetében a feladatot valójában végző személy/szervezet részéről kell, hogy a biztosítás fennálljon. Ugyanakkor a pénzügyi, gazdasági alkalmassági követelmények során a Kbt. nem a teljesítésben való részvételt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4356
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Ajánlattevők eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követő, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Egy eredménytelenné nyilvánított nyílt közbeszerzési eljárást követően adott témában az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indít. Van-e lehetősége a korábbi konzorciumi formában jelentkező gazdasági szereplőt felhívni ajánlattételre? Amennyiben igen, és ez az ajánlattevő ebben az eljárásban nem konzorciumként, hanem önálló ajánlattevőként, vagy más konzorciumi taggal nyújt be ajánlatot, érvénytelenítheti-e az ajánlatát?
Részlet a válaszból: […]e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek - Kbt. 98. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja.Mivel a konzorciumi tagok saját jogon tettek ajánlatot, így az ajánlatkérő kötelessége, hogy mindegyik konzorciumi tagot felhívja ajánlattételre. Mivel az ajánlattevőknek szabadságuk van eldönteni, hogy kivel kívánnak indulni egy adott közbeszerzési eljárásban, ezt a Kbt. nem akadályozza, így van lehetőség akár külön-külön ajánlatot benyújtani, illetőleg más konzorciumi partnerrel ajánlatot tenni. Érdemes megjegyezni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4316
9. találat: Szerződéskötés alvállalkozóval konzorcium esetében
Kérdés: A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint projekttársaság esetén az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést megkötni.
Konzorcium esetén is ugyanígy kell-e eljárni? A konzorciummal köt az alvállalkozó szerződést, vagy azzal a taggal, aki/amely megjelölte alvállalkozójának az ajánlatban?
Részlet a válaszból: […]is egyetemleges. Ez egyben válasz a konzorciumra vonatkozó kérdésre is. Mivel a konzorcium önmagában nem jogi személy, hanem csak jogi személyek csoportja, így jogok és kötelezettségek alanya, mint konzorcium nem lehet. Azonban az egyes tagjai vállalhatnak felelősséget egyenként, azaz leszerződhetnek alvállalkozóikkal, melyek teljesítését a számlaellenőrzés során kötelesek bejelenteni építési beruházás esetében. A konzorcium így nem képes önállóan alvállalkozót bevonni, azonban felelősség szempontjából azonos a helyzet, mint a projekttársaság esetében azért, mert így az alvállalkozó teljesítéséért is együttesen felelnek a konzorciumi tagok, függetlenül attól, hogy egy adott konzorciumi tag alvállalkozójáról van szó. Az alvállalkozói szerződést ennek megfelelően az a tag köti, aki/amely az alvállalkozót megjelölte az ajánlatban. Ebben az esetben a konzorcium vezetőjének nincs egyéb szerződéskötési kötelezettsége.A Kbt. 140. §-ának (1) és (3) bekezdése e kérdéskörben az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:- ha a szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4289
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Feladatmegosztás konzorciumban
Kérdés: Mindenben megfelelünk a kiírásnak, azaz van referenciánk, szakemberünk, megfelelő árbevétellel rendelkezünk. Üzleti döntés azonban, hogy konzorciumban induljunk. A másik konzorciumi tag csak adminisztratív feladatokat fog végezni. Van ennek akadálya, illetve van-e valamilyen különleges feltétele annak, hogy konzorciumként tegyünk ajánlatot?
Részlet a válaszból: […]módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet szerint kell eljárni. Ennek értelmében az ellenszolgáltatás mértéke irányadó, mely adminisztratív munka végzése esetében mérsékelt lesz. Ettől eltekintve, nincs akadálya a konzorciumként való indulásnak, annak minimális mértékét sem a jogszabály nem határozza meg, sem az ajánlatkérő nem írhatja elő.A Korm. rendelet vonatkozó, 22. §-a (5) bekezdésének rendelkezése értelmében a 21. § (2) bekezdés a) pontja, valamint (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó referenciaigazolás vagy nyilatkozat - a teljesítés oszthatatlansága miatt - nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák, illetve teljesített szolgáltatások elkülönítésével,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4147
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést