99 cikk rendezése:
91. cikk / 99 Késedelmikötbér-mérték az ajánlatban
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a kiírásból nem állapítható meg, hogy az ajánlatban hol kell szerepeltetni a késedelmi kötbér mértékét? Hogyan korrigálhatja ezt a kiírási hiányosságot az ajánlatkérő?
92. cikk / 99 Közbeszerzés értéke meghatározásának elmulasztása
Kérdés: Problémánk a következő: az ajánlati felhívásban nem szerepel a közbeszerzés értékének meghatározása. Az ajánlati biztosíték összege viszont több tízmilliós nagyságrendű. Jogszerű-e így a kiírás? Szerepelnie kell-e abban a közbeszerzés értékének, vagy elég, ha csak a dokumentáció tartalmazza azt? Emellett a közbeszerzés értéke és az ajánlati biztosíték nagysága milyen arányban kell, hogy álljon egymással? Van-e erre gyakorlati útmutató, illetve mikor eltúlzott az ajánlati biztosíték mértéke?
93. cikk / 99 Kötbérigény kötelező érvényesítése
Kérdés: Van-e az (önkormányzati) intézménynek kötbérigénylési kötelezettsége a szerződés késedelmes teljesítése, illetve meghiúsulása esetén? Ha igen, milyen jogszabály kötelezi erre?
94. cikk / 99 Szerződéses feltételek és bírálati szempont kapcsolata
Kérdés: A hirdetményes tárgyalásos eljárás esetében szerepel a szerződéses feltétel, amely a gyakorlatban akkor alkalmazható/értelmezhető, ha a szolgáltatás ára, a teljesítés kezdete stb. előre nem határozható meg teljesen pontosan, a Kbt. 124. § (2) bekezdésének d) pontja szerint. Értelmezhető ez úgy, hogy a tárgyalás során a kiíró a legjobb minőségű szolgáltatást (például magas rendelkezésre állás, szigorú kötbér stb.) a lehető legkedvezőbb áron kívánja megvenni?
95. cikk / 99 Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések
Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
96. cikk / 99 Aránytalan szolgáltatás szerződéstervezetben
Kérdés: Hogyan orvosolható az a helyzet, ha a szerződéstervezetben az ajánlatkérő által megjelölt kötbérmérték túlzottan magas?
97. cikk / 99 Ajánlat "egyéb módon meg nem felelése" a gyakorlatban
Kérdés: Tudnának ismertetni a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenségi okkal kapcsolatos néhány gyakorlati tapasztalatot?
98. cikk / 99 Szerződésbontás alapját képező jogszabály
Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
99. cikk / 99 Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben
Kérdés: Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?
