Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott közbeszerzés-köteles beszerzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Modellváltó egyetemek a Kbt. hatálya alatt

Kérdés: A modellváltó egyetemek a közbeszerzési törvény hatálya alá fognak tartozni? Amennyiben lehetőség van váltásra, milyen formában lehet leválni a közbeszerzésről eljárásszinten?
Részlet a válaszból: […]több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.Idővel lehetőség lesz ugyanakkor arra, hogy függően a finanszírozási háttér változásától, az érintett modellváltó egyetemek kikerüljenek a Kbt. hatálya alól. Ehhez azonban arra van szükség, hogy legalább fele­részben saját bevételből éljenek.Ebben a vonatkozásban alapügy a C-380/98. számú ún. Cambridge-ítélet, mely a fenti e) pontban jelzett közfinanszírozás tartalmát pontosítja felsőoktatási intézmények esetében.A döntés értelmében az "egy vagy több ajánlatkérő által finanszírozott" kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az egy vagy több ajánlatkérő által, a kutatási munkák céljából nyújtott ösztöndíjakat vagy támogatásokat, valamint az oktatással foglalkozó regionális hatóság által a név szerint megnevezett hallgatók iskoláztatási költségeit fedező, az egyetemek részére átutalt, hallgatóknak szánt ösztöndíjakat. Nem képeznek ugyanakkor közfinanszírozást az egy vagy több ajánlatkérő által kutatási munkákat magában foglaló szolgáltatásnyújtási szerződés keretében, vagy más szolgáltatások (szakértői véleményezés vagy konferenciaszervezés) nyújtása ellenében történő kiutalások.Egy adott intézmény pontos "közfinanszírozási százalékának" megítéléséhez figyelembe kell venni minden olyan jövedelmet, amelyben részesül, ideértve a kereskedelmi tevékenységből eredőket is. Ez alatt a döntés alatt azt érti, hogy a teljes bevételt kell alapul venni a közfinanszírozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4708

2. találat: Kivételi szabály uniós értékhatárt el nem érő értékű alapanyag-beszerzésre

Kérdés: Az önkormányzat intézménye főzőkonyhával rendelkezik, közétkeztetés céljából. A nyersanyag-beszerzések összege (zöldség, gyümölcs, hús stb.) meghaladja az éves 18 millió forintot. Aközbeszerzés során melyik értékhatárt kell figyelembe venni? A nemzeti vagy az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszból: […]alábbi f) pont vonatkozásában nincs más értékhatár, így az uniós értékhatár alatti becsült értékű beszerzés vonatkozásában áll fenn a kivétel.A 111. § f) pontja alapján a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4685

3. találat: A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszból: […]Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása vagy közvetett befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével azon gazdasági társaság, amely felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik (...) - 1. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai.A Kbt. klasszikus alanyi hatálya pedig az alábbiak szerint szól:A közbeszerzési törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:- a minisztérium,- a kormány által kijelölt központi beszerző szerv,- az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,- a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek,- az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza - 5. § (1) bekezdésének a)-e) pontjai.A Kbt. egyértelműen utal a költségvetési szervekre, közalapítványokra, melyekhez képest a kormányrendelet hatályának meghatározása kismértékben tágabb, de vélhetően a legnagyobb értelmezési probléma a Kbt. közjogi szervezeti körébe nem tartozó - 5. § (1) bekezdés e) pont -, nem közérdekű, ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet folytató, és közvetlenül vagy közvetetten nem az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyása alatt álló, vagy többségi részben finanszírozott szervezet esetében merül fel. A kormányrendelet ugyanis olyan gazdasági társaságra utal, amely felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik. A közjogi szervezeti meghatározás helyett a definíció nem igényli a többségi finanszírozást vagy meghatározó befolyást a közvetett tulajdonlás esetében. Így akár olyan ipari-kereskedelmi jellegű tevékenységet végző szervezet is a kormányrendelet hatálya alá kerül, és egyben VBÜ-kötelezetté válik, amelynek egyébként nincs közbeszerzési kötelezettsége.Ugyanez a helyzet a Vbt. vonatkozásában, ahol az alanyi hatály nagymértékben hasonlít a Kbt. klasszikus alanyi hatályához az alábbiak szerint:A Vbt. alapján beszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek a következők:- a minisztérium,- az állam, valamennyi költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,- a 7. § (1) bekezdés 15-17. pontja szerinti jogi személyek,- az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4572

4. találat: Öntözéses beruházások közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 2019. decemberi módosítása alapján az öntözéses beruházások nem tartoznak a közbeszerzési eljárások hatálya alá. Kérem segítségüket ennek megerősítésében, a törvényi hivatkozások megadása mellett!
Részlet a válaszból: […]vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya- olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,- olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy- olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik - a)-c) pontok.A mélyépítés definícióját a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény tartalmazza az alábbiak szerint:Mélyépítés a törvény alkalmazásában az a felszín alatti építési tevékenység, ahol az építmény felett nem marad természetes állapotú kőzetréteg, azaz a felszín alatti létesítmény építése a felszínig történő kitakarással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4531

5. találat: Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet a válaszból: […]alkalmazását jogellenesen mellőzték. Ugyanakkor, amennyiben a nemzeti szabályozás előír ilyen lehetőséget, a jogorvoslati eljárásnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, ideértve annak alapelveit, mivel maga az érintett közbeszerzési szerződés - mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően - a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő módosítását szankcionáló bírság összegét az egyes felek magatartásának a figyelembevételével kell meghatározni."Mivel az érintett esetben a felek szerződésmódosítás keretében, tehát konszenzussal döntöttek, így a bíróság elfogadhatónak tartotta a közös felelősségre vonásukat. A szerződésmódosítás esetében a felek együttműködése a módosítás feltétele, bár véleményünk szerint ez alapján az ügy alapján sem mondható ki, hogy a módosítás jogszerűtlenségéért mindkét fél felel, függően attól, milyen tartalmú módosítás történik. Ha azonban az ajánlatkérő elkerüli a közbeszerzési eljárást, az ítélet nem terjeszthető ki arra az esetre, amikor maga az alapszerződés megkötése közbeszerzés mellőzésével történik, miközben a gazdasági szereplő nincs abban a helyzetben, hogy minden, a közbeszerzés előkészítésével és a közbeszerzés mellőzésének lehetőségével kapcsolatos információt ismerjen. Nem feltételezhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4530

6. találat: Felmentés közbeszerzési kötelezettség alól a veszélyhelyzet miatt

Kérdés: Van-e egy közbeszerzés-köteles alapítványnak joga arra, hogy felmentést kérjen a vészhelyzet miatt a közbeszerzés hatálya alól?
Részlet a válaszból: […]ki a kezdeményezés tartalmára és a felmentés folyamatára. Amennyiben a kérdező a kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő, tehát a Kbt. 5-7. §-a szerinti ajánlatkérő, úgy lehetőség van az alábbi felmentési folyamat kezdeményezésére.A kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérők a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzési igényeiket "Beszerzésiengedély-kérelem a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felé" című adatlap kitöltésével kezdeményezhetik. A kezdeményezést kötelezettségvállalásonként kell érteni. Amennyiben központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető a beszerzési igény, úgy nem kezdeményezhető felmentés.A kezdeményezés tartalma:- igazolni kell, hogy a beszerzési igény a koronavírus elleni védekezéssel közvetlenül összefügg;- részletesen indokolni kell a beszerzés szükségességét, a beszerzéssel kielégítendő védekezési célt, a beszerzéssel támogatott tevékenységeket, személyi kört;- ki kell térni a beszerzés esetleges elmaradásának várható következményeire;- az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervként működő igényt előterjesztő szervezeteknek az adatlapon meg kell jelölni a beszerzési igényhez szükséges fedezet rendelkezésre állását, forráshiány esetén annak mértékét;- mellékletként kötelező csatolni a tárgynapi árakat, és amennyiben áfa-, illetve vámfizetési kötelezettség van, akkor azoknak a mértékét, valamint a napi devizaárfolyamokat és a szállítási határidőket;- a mellékletben be kell mutatni az egy egységre jutó kalkulált bekerülési költséget is.A felmentés folyamata:- az adott fejezetbe tartozó igényt előterjesztő szerv az adatlapot, annak szerkezetének megváltoztatása nélkül kitöltve, a kitöltésért felelős személy megjelölésével a fejezetet irányító szerv részére előterjeszti;- a fejezetet irányító szervnek el kell végeznie az igények tartalmi és formai felülvizsgálatát. Amennyiben az előterjesztett beszerzési igényt, mint a veszélyelhárítás érdekében szükséges nélkülözhetetlen, megalapozott igényt, a fejezetet irányító szerv támogatja, úgy az adatlapot megküldi az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) részére. A fejezetet irányító szervnek a felülvizsgálat keretében - akár további információk bekérésével - igazolnia kell, vagy az igénylő szervezettel igazoltatnia kell a beszerzési igényhez a központi költségvetési szervek által igényelt többletfedezet mértékének megalapozottságát;- a veszélyelhárítás miatt szükséges nélkülözhetetlen, megalapozott igények kezelése érdekében a koordinációs és döntés-előkészítő feladatokat az ÁEEK látja el, ennek keretében az ÁEEK a benyújtott adatlap és egyéb dokumentumok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4507

7. találat: Közbeszerzési kötelezettség törlése

Kérdés: Mi indokolta a Kbt. 5. § (3) bekezdésének törlését? (Emiatt alig lesz munkájuk a FAKSZ-oknak).
Részlet a válaszból: […]tagállamokra vonatkozó jogi szabályokon túlmutató, azoknál jóval szigorúbb hazai előírás, amely olyan, az uniós vagy hazai támogatást felhasználó szereplőktől követeli meg közbeszerzési eljárás lefolytatását, amelyek ilyenre sem az uniós közbeszerzési irányelvek, sem az uniós alapszerződések alapján nem kötelezettek, így az adminisztratív terhek csökkentése céljából ez a szabály az uniós jog bármilyen sérelme nélkül elhagyható. A jogalkotó a Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4462

8. találat: Közbeszerzési kötelezettség utólagos megfeleltetése

Kérdés: A pályázó tavaly februárban GINOP-os pályázaton indult. A cég kapacitási problémákkal küzdött, így a termelést nem tudta folytatni, és mivel a pályázatról ekkorra még semmiféle döntés nem született, 2017. év novemberében saját felelősségére beszerezte a termelés folytatásához szükséges eszközöket összesen: 39 millió forint összegben. A pályázat eredményéről 2018. áprilisban kapott tájékoztatást, miszerint nyert 50% támogatási intenzitással összesen 90 millió forintot. Most szeretne a pályázó közbeszerzést lefolytatni a többi eszköz beszerzésére. Van-e arra megoldás, hogy a tavaly megvásárolt gépeket elszámolja a megnyert támogatásból, akár a lefolytatni kívánt közbeszerzésen keresztül, akár más módon?
Részlet a válaszból: […]vélhetően megvizsgálta a beszerzés Kbt. hatálya alá tartozását. Ha egyébként nem közbeszerzés-köteles ajánlatkérő a kedvezményezett, érdemes teljes biztonsággal megállapítani, hogy a beszerzés, mely nemzeti rezsimben történik, nem tartozik-e esetleg kivételi körbe, függően attól, hogy milyen projektből történik a finanszírozása. A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdésében felsorolt támogatási formák esetében ugyanis nem közbeszerzés-köteles a beszerzés, figyelemmel az 50%-os intenzitásra.A Kbt. hivatkozott, 5. §-ának (3) bekezdése szerint a (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy legalább negyvenmillió forint összegben közvetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4236

9. találat: Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
Részlet a válaszból: […]megítélés alá esnek, hiszen más formában, esetlegesen más forrásból történik a beszerzésük. Mivel nem alkalmazható semmilyen kivételi kör a beszerzés során, ami dedikáltan használt árura vonatkozna, így főszabályként a Kbt. hatályából kell kiindulni, amelynek értelmében becsült érték függvényében árunak minősülő beszerzési tárgyra kiterjed a közbeszerzési kötelezettség.A közbeszerzési törvény 4. §-ának (1) bekezdése alapján a 15. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 5-7. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni.Jellegzetes példa a kérdés szerinti esetre a használt nyomtatópatronok újratöltött formában történő beszerzése, vagy használt bútorok, gépjárművek beszerzése. Nincs általános kivételi lehetőség ebben az esetben sem. Az egyetlen megoldás, mely egy adott forrásból gyakran használt áruk beszerzésére is jogosít, a hirdetmény nélküli eljárás keretében kerül nevesítésre, melynek jogalapját a Kbt. 98. § (4) bekezdésének d) pontja határozza meg az alábbiak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4197

10. találat: Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszból: […]vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya:- olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,- olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy- olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik - a)-c) pontok.A (3) bekezdés alapján a (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy legalább negyvenmillió forint összegben közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés:- egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,- egyedi munkahelyteremtési támogatásból,- képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,- kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,- vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy- bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg - a)-f) pontok.A továbbiakban azt kell eldönteni, hogy az egyes beszerzési tárgyak beszerzése során a becsült érték megállapításakor a 19. §-nak megfelelően milyen módon járjon el a támogatott szervezet. A részekre bontás tilalma szabály alkalmazása során a 19. § (3) bekezdésének értelmezése alapján az áruk felhasználási célja összefügg, együttesen tervezték, a gyártósor modernizálása során együttesen kezeli maga az ajánlatkérő is a három gépet. Így a 19. § és a rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a három gép beszerzése során a becsült érték alapján mind a három tárgy (esetünkben gép) értékét egybe kell számítani, azaz függetlenül attól, hogy egyenként vagy együttesen szerzi be az ajánlatkérő, vagy akár részajánlattételt lehetővé téve.Az "egybeszámítás" során csak a becsült érték kiszámítása miatt szükséges a három gépet együttesen kezelni, a beszerzés megvalósítása során függetlenül is be lehet szerezni az egyes elemeket, azonban mindegyiket közösségi eljárásrendben kell főszabályként beszerezni. Ettől csak a Kbt. 19. § (4) bekezdésének alkalmazása jelenthet eltérést, mely a kisebb értékű árukat engedi a nemzeti rezsim szabályai alapján beszerezni. Esetünkben mindez maximum 20 százalékot érne el, azaz a két kisebb áru beszerzése nemzeti rezsimben történhet, míg a nagy értékű áru közösségi eljárásrendben szerezhető csak be.A Kbt. hivatkozott 19. §-ának (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4102
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést