Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

22 találat a megadott közbeszerzés kötelezettsége tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Az ajánlatkérő vezető tisztségviselője elítélésének hatása a közbeszerzési képességre

Kérdés: Okoz-e problémát az, ha az ajánlatkérő vezető tisztségviselőjét korrupció miatt elítélték, van-e ennek hatása az ajánlatkérő közbeszerzési képességére?
Részlet a válaszból: […]érintett ajánlatkérő közbeszerzés-köteles marad, az ítéletnek nem lesz közvetlenül hatása az eljárások
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4811

2. találat: A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszból: […]Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása vagy közvetett befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével azon gazdasági társaság, amely felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik (...) - 1. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai.A Kbt. klasszikus alanyi hatálya pedig az alábbiak szerint szól:A közbeszerzési törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:- a minisztérium,- a kormány által kijelölt központi beszerző szerv,- az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,- a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti jogi személyek,- az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza - 5. § (1) bekezdésének a)-e) pontjai.A Kbt. egyértelműen utal a költségvetési szervekre, közalapítványokra, melyekhez képest a kormányrendelet hatályának meghatározása kismértékben tágabb, de vélhetően a legnagyobb értelmezési probléma a Kbt. közjogi szervezeti körébe nem tartozó - 5. § (1) bekezdés e) pont -, nem közérdekű, ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet folytató, és közvetlenül vagy közvetetten nem az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyása alatt álló, vagy többségi részben finanszírozott szervezet esetében merül fel. A kormányrendelet ugyanis olyan gazdasági társaságra utal, amely felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással vagy közvetett befolyással rendelkezik. A közjogi szervezeti meghatározás helyett a definíció nem igényli a többségi finanszírozást vagy meghatározó befolyást a közvetett tulajdonlás esetében. Így akár olyan ipari-kereskedelmi jellegű tevékenységet végző szervezet is a kormányrendelet hatálya alá kerül, és egyben VBÜ-kötelezetté válik, amelynek egyébként nincs közbeszerzési kötelezettsége.Ugyanez a helyzet a Vbt. vonatkozásában, ahol az alanyi hatály nagymértékben hasonlít a Kbt. klasszikus alanyi hatályához az alábbiak szerint:A Vbt. alapján beszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek a következők:- a minisztérium,- az állam, valamennyi költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,- a 7. § (1) bekezdés 15-17. pontja szerinti jogi személyek,- az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4572

3. találat: Egyházak közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi ingatlant szeretnénk felújítani pályázati pénzből. A támogatásra egyház pályázik. Ebben az esetben ki kell írni közbeszerzést a kivitelezésre?
Részlet a válaszból: […]elérő értékű a beszerzés, és legalább 75%-os az intenzitás, abban az esetben akkor kell közbeszerezni, ha az egyes beszerzési tárgyak a Kbt. 5. § (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjai hatálya alá tartoznak.Korábbiakban hatályban volt, de ma nincs már olyan szabály, mely a támogatás nominális mértékére utal, hanem csak a támogatási intenzitás irányadó a beszerzési tárgy értéke mellett. Természetesen a közbeszerzési kötelezettség meghatározásához a Kbt. 18. §-a értelmében a részekre bontás tilalma szabálynak megfelelően kell az egyes beszerzési tárgyakat vizsgálni, és dönteni a közbeszerzési kötelezettségről.A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya- olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,- olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztatólétesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy- olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik - a)-c) pontok.Amennyiben az intenzitási mértékek és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4543

4. találat: Öntözéses beruházások közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 2019. decemberi módosítása alapján az öntözéses beruházások nem tartoznak a közbeszerzési eljárások hatálya alá. Kérem segítségüket ennek megerősítésében, a törvényi hivatkozások megadása mellett!
Részlet a válaszból: […]vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya- olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,- olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy- olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik - a)-c) pontok.A mélyépítés definícióját a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény tartalmazza az alábbiak szerint:Mélyépítés a törvény alkalmazásában az a felszín alatti építési tevékenység, ahol az építmény felett nem marad természetes állapotú kőzetréteg, azaz a felszín alatti létesítmény építése a felszínig történő kitakarással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4531

5. találat: Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet a válaszból: […]alkalmazását jogellenesen mellőzték. Ugyanakkor, amennyiben a nemzeti szabályozás előír ilyen lehetőséget, a jogorvoslati eljárásnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, ideértve annak alapelveit, mivel maga az érintett közbeszerzési szerződés - mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően - a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő módosítását szankcionáló bírság összegét az egyes felek magatartásának a figyelembevételével kell meghatározni."Mivel az érintett esetben a felek szerződésmódosítás keretében, tehát konszenzussal döntöttek, így a bíróság elfogadhatónak tartotta a közös felelősségre vonásukat. A szerződésmódosítás esetében a felek együttműködése a módosítás feltétele, bár véleményünk szerint ez alapján az ügy alapján sem mondható ki, hogy a módosítás jogszerűtlenségéért mindkét fél felel, függően attól, milyen tartalmú módosítás történik. Ha azonban az ajánlatkérő elkerüli a közbeszerzési eljárást, az ítélet nem terjeszthető ki arra az esetre, amikor maga az alapszerződés megkötése közbeszerzés mellőzésével történik, miközben a gazdasági szereplő nincs abban a helyzetben, hogy minden, a közbeszerzés előkészítésével és a közbeszerzés mellőzésének lehetőségével kapcsolatos információt ismerjen. Nem feltételezhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4530

6. találat: Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
Részlet a válaszból: […]szervezetnek előre kell gondolkodnia, és akár keretmegállapodásos eljárás keretében bebiztosítania magát a hasonló helyzetekre, amennyiben előre tudja, milyen jellegű közbeszerzési eljárásokban kíván indulni. A keretmegállapodás előnye, hogy az ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget a keretmegállapodás megkötése során, fedezetnek nem kell rendelkezésre állnia, miközben keretmegállapodásos partnereit gyorsan és rugalmasan tudja újraversenyeztetni akkor, amikor ajánlattevőként már pontosan tudja, milyen mértékű feladat elvégzésére van szükség. Korlátja a megoldásnak, hogy a keretmegállapodást eleve olyan beszerzési tárgyra kell kiírni, amit az ajánlatkérő pontosan meg tud fogalmazni; ilyen szempontból pontosan meg kell tudnia mondani előre, hogy várhatóan mit szervez ki a feladatainak elvégzése során. Ebből a szempontból a nem ajánlatkérő helyzete sem könnyebb,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4364

7. találat: Egyházi személy közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?
Részlet a válaszból: […]tárgya- olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,- olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztatólétesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy- olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik - a)-c) pontok.A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy - az egyházi jogi személyek kivételével -, amelynek beszerzését szolgáltatásmegrendelés vagy árubeszerzés esetén legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább háromszázmillió forint összegben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés- a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásból,- egyedi munkahelyteremtési támogatásból,- képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,- kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,- vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy- bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg - a)-f) pontok.Fentieket nem lehet ugyanakkor úgy érteni, hogy az 5. § (3) bekezdésében jelzett "a (2) bekezdésben foglaltak mellett" kifejezés azt is jelenti, hogy az egyházi jogi személyekre vonatkozó kivétel a teljes, a Kbt. 5. §-ának (2) bekezdésében felsorolt tárgyú építési beruházásokra is vonatkozik. A kivétel az 5. § (2) bekezdésen kívüli támogatott projekteket érinti, míg az 5. § (3) bekezdés szerinti kivétel a (2) bekezdésre nincs hatással.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4310

8. találat: Támogatott projektek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Változik a törvény hatálya a támogatott projektekkel kapcsolatban. Amennyiben építési beruházásra kaptam 50 millió forintot, ami nem éri el a 75%-os intenzitás mértékét, kell-e közbeszereznem? Mi a teendő abban az esetben, ha 350 millió forintot kapok?
Részlet a válaszból: […]vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya- olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,- olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztatólétesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy- olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik - a)-c) pontok.Előbbihez képest a törvény 5. §-ának (3) bekezdése kifejezetten nominális értékhez köti a közbeszerzési kötelezettség fennállását. Azaz áru és szolgáltatás esetében az uniós értékhatárt elérő érték támogatás vagy építési beruházás esetében 300 millió forint értékű támogatástól köteles az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lefolytatni, kivéve, ha a támogatás az a)-f) pontokban felsorolt támogatási projektekből származik.A Kbt. hivatkozott, 5. §-ának (3) bekezdése szerint a (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból - ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat - megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy - az egyházi jogi személyek kivételével -, amelynek beszerzését szolgáltatásmegrendelés vagy árubeszerzés esetén legalább az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább háromszázmillió forint összegben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés:- a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználásáról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4292

9. találat: Közbeszerzés-kötelezettség tulajdoni hányad alapján

Kérdés: A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő (önkormányzat) társasházban többségi tulajdonosként üzlethelyiségeket birtokol. A társasház az egész épület fűtés-korszerűsítéséről határozott. Az indikatív ajánlatok szerint a felújítás becsült nettó értéke meghaladja a 25 millió forint összeget. Az önkormányzatra eső felújítási költség, amit a tulajdoni hányad arányában kell megfizetnie, cca. 20 millió forint. A felújítást a közös képviseletet ellátó - nem a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó - gazdasági szereplő rendelné meg. Tekintettel a felújítás összes nettó költségére és az önkormányzat 80 százalékos tulajdoni hányadára, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a felújítás megrendeléséhez?
Részlet a válaszból: […]hatálya miatt közbeszerzési eljárás keretében van lehetőség. A megítélés független a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti, támogatásból megvalósuló jellegtől, mivel az ajánlatkérő ebben az esetben eleve a Kbt. 5. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik. A megrendelő pozíciójában hiába a közös képviseletet ellátó gazdasági társaság
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4057

10. találat: Két, eltérő kivételi kör alkalmazása

Kérdés: Ha kutatás-fejlesztés céljából szeretnénk szolgáltatást és árut is venni, alkalmazhatunk-e külön-külön két különböző kivételt?
Részlet a válaszból: […]24000000-4-tól 24327500-7-ig és 24500000-9-tól 24965000-6-ig tartó CPV-kódok által meghatározott áruk vonatkozásában.Az uniós kivétel az alábbiak szerint rendelkezik:A Kbt. 9. § (8) bekezdésének l) pontja szerint a törvényt - ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése - nem kell alkalmazni a 73000000-2-tól 73120000-9-ig tartó, valamint a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV-kódok által meghatározott kutatási és fejlesztési szolgáltatásra, kivéve ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenysége során, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő szerv teljesíti.Ez egyben azt jelenti, hogy a nemzeti kivétel független az uniós általános kivételtől, nem tartalmaz olyan feltételeket, melyeket az uniós kivétel, azonban elhatárolható a kettő egymástól,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3948
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 22 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést