Alvállalkozó megjelölésének kötelezettsége tevékenységi kör hiányában

Kérdés: A szerződéses feltételekben kötelezően elő­írt közbeszerzés tárgyától eltérő egyéb tevékenységek végzésére, mely nem volt alkalmassági feltétel, a nyertes ajánlattevő a Kbt. 40. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontok szerinti nyilatkozatában nem jelölt meg alvállalkozót, ugyanakkor e tevékenységek végzésére a cégkivonata alapján nem jogosult. Úgy nyilatkozott, hogy a kérdéses tevékenységeket saját maga kívánja végezni, és a szerződéskötés időpontjáig cégkivonatába bejegyezteti. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő vitarendezésünk elutasításával? Amennyiben a szerződéskötést követően sem történik meg a tevékenységek bejegyzése, élhetünk-e jogorvoslati lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlattevő érvényes ajánlatot nyújtott be, a Közbeszerzési Döntőbizottság is több döntésében egyértelművé tette, hogy az ajánlatkérőnek nem kötelezettsége bizonyítási eljárást lefolytatni. Amennyiben egyes tevékenységek folytatására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Állandó megbízás keretében foglalkoztatott személy nevesítése az ajánlatban

Kérdés: Állandó megbízási szerződés keretén belül foglalkoztatott személyt kell-e nevesíteni alvállalkozóként vagy erőforrásként, ha a műszaki-szakmai alkalmassági feltételnek történő megfelelés érdekében az ajánlatban bemutatásra, majd a szerződés teljesítésébe bevonásra kerül?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdésben meghatározott személy az ajánlattevő által közvetlenül a szerződés teljesítésébe bevonásra kerül – függetlenül attól, hogy a megbízási szerződést már lényegesen korábban kötötték, azaz nem kifejezetten az adott beszerzés teljesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi szabályrendszer két szempontból enged eltérést a moratórium szabályaitól. Egyrészt a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése miatti elhúzódás – (7) bekezdés –, másrészt a moratórium alóli kivételek – (8) bekezdés – vonatkozásában.A Kbt. 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Alvállalkozó iratainak csatolása

Kérdés: Az alvállalkozó képviselőjének aláírási címpéldányát csatolni kell az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy nem szükséges, hogy az alvállalkozó megjelenjen az ajánlatban, valamint hogy kötelező kizáró okkal kapcsolatosan az ajánlatkérő nyilatkozik, erre nem feltétlenül van szükség. A kötelező kizáró okok esetében, melyekről a 310/2011. (XII. 23.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nyilatkozat az ajánlattevő hatáskörén kívül eső körülményekről

Kérdés: Előírható-e, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást (például pénzintézeti nyilatkozat) az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta-e alá? Honnan tudhatom én ezt egy pénzintézeti igazolás esetén?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő csak annak ismeretéről nyilatkozhat, amit ő maga is képes ellenőrizni. Ennek az igénynek, hogy az ajánlatkérő hasonló feltételeket megfogalmazzon, az igazolásra vonatkozó szabályok szabnak határt. A Közbeszerzési Döntőbizottság D. 320/2012. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő a szerződéstől való elállásra és meddig? Hogyan értendő, hogy ezzel kapcsolatban kárenyhítési kötelezettségem van, ha az elállásról kapok értesítést? Hogyan enyhítsek így kárt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szabályokkal összefüggésben a jogorvoslat körében szabályozza a Kbt. a szerződéstől való elállás jogát. A 152. §-ának (8) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati ügy érdemében hozott határozatában megállapítja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 122. §-a eleve "igényli", hogy az ajánlatkérő csak kkv-t hívjon meg az eljárásba, ezért az elő­feltétel vizsgálata nélkül nincs lehetőség az eljárásban történő részvételre. Amennyiben mégsem kkv lesz az ajánlattevő, annak közvetlen következménye egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Kárigény kiírás többszöri visszavonása miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek körében a Kbt. foglalkozik a kérdéssel. Van tehát lehetőség – nem a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt – kifogásolni az ajánlatkérő tevékenységét, méghozzá kifejezetten abban az esetben, amikor az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Magyar nyelv ismerete mint teljesítési feltétel

Kérdés: Előírható-e a magyar nyelv ismerete a teljesítés során?
Részlet a válaszából: […] A korábbiakban erre a gyakorlat alapján lehetőség volt, mint ahogyan arra a Közbeszerzési Döntőbizottság a D 252/2012-es határozatában hivatkozott, miszerint nem tartja túlzásnak "az l-es és 3-as villamosvonalak továbbfejlesztésének I. üteme, a budapesti körgyűrűs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
1
22
23
24
46