438 talált cikk a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejezésre

Kérdés: Jogorvoslati eljárásban van-e lehetőség a jogorvoslati kérelem hiányainak pótlására?

Kérdés: Kétszakaszos eljárás esetén a közbeszerzési eljárást lezáró döntést követően iratbetekintést kértünk a nyertes ajánlattevő ajánlatába. A részvételi jelentkezés iratanyagába az ajánlatkérő az iratbetekintést nem tette lehetővé. Helyesen járt el az ajánlatkérő? Az eljárást lezáró döntést követően csak az ajánlattételi szakaszt lehet érdemben vizsgálni?

Kérdés: A szerződés egy időpillanat, vagy egy folyamat része? Ha a szerződéskötés nem egy időpillanat, mert egyeztetést igényel, akkor mikor kell az ajánlatkérőnek jeleznie, hogy szerződést akar velem kötni?

Kérdés: Várható-e az igazgatási szolgáltatási díj csökkentése? Megállapítható, hogy kifejezetten csorbítja a jogaimat ajánlattevőként az, hogy milliókat kell fizetnem akkor, ha jogorvoslati eljárást szeretnék indítani?

Kérdés: Konzorciumi tagként csak egységesen a konzorcium indíthat jogorvoslati eljárást, vagy egyedül a mi cégünk is kezdeményezheti az eljárást, a többi tag beleegyezése nélkül?

Kérdés: Hiánypótlás ismételt benyújtása esetlegesen javít-e a korábbi hibán? Kérheti-e akár másként a korábbi hiányosságot az ajánlatkérő?

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a referencia?

Kérdés: Ki dönt az önkéntes Kbt.-alkalmazók eljárásainak jogvitájáról? Lehet-e közvetlenül bírósághoz fordulni lényegesen olcsóbban, mint a Közbeszerzési Döntőbizottság esetében?

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján építési beruházás tárgyában. A felhívással megkeresett négy ajánlattevő mindegyike adott be ajánlatot. Az ajánlattevők közül három rendelkezik faxelérhetőséggel, a negyedik csak e-mail címet adott meg, faxelérhetősége nincs (ez tapasztalataink szerint ma már egyre ritkább, de kisebb cégeknél még előfordul). A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 35. § (1) bekezdésében leírtak szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden kommunikáció írásban történik. A (2) bekezdés szerint az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Az (5) bekezdés szerint a Kbt. alapján előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A negyedik ajánlattevő részére történő iratmegküldés nem lehetséges faxon (nem rendelkezik faxszal) vagy elektronikus úton (az ajánlatkérő nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fokozott – vagy attól magasabb – biztonságú elektronikus aláírással). Az ajánlattevővel postai úton történő kommunikáció jelen esetben álláspontunk szerint indokolt, ezzel azonban sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége, hiszen az ajánlattevő – a másik három ajánlattevővel ellentétben – esetleg csak több nappal később kapja meg a kiküldött iratokat. Ezt véleményünk szerint csak azzal kerülhetjük ki, ha minden ajánlattevő részére postai úton küldjük meg az iratokat – ez viszont komoly időveszteséget jelent az eljárás szempontjából, illetve a küldemények esetleges postai elvesztése miatt kockázatot is. Az eljárás során felvett jegyzőkönyvek, a hiánypótlási felhívás(ok), és az egyéb, az eljárás során keletkezett, az ajánlattevőknek eljuttatandó dokumentumok kiküldése során a fentebb vázolt helyzetben hogyan valósítható meg a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek és alapelvének betartása? Hogyan történhet minden szempontból jogszerűen a dokumentumok megküldése az ajánlattevők részére?

Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?