Közbeszerzési biztosok összeférhetetlensége a Ket.-ben

Kérdés: A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2005. évi módosítását követően – 2005. évi LXXXIII.törvény – a 320. § (1) és (2) bekezdése a következő rendelkezésekettartalmazza.A közbeszerzési ügyben – a Ket. 42. §-ának (1) és (3)bekezdésében meghatározottakon túl – nem járhat el az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék:    

Elektronikus ügyintézés közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Tudomásunk szerint a Döntőbizottság eljárásában elektronikus úton korlátozott az ügyintézés. Hol találhatók és melyek az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 317. §-ának (2) bekezdése alapjánKözbeszerzési Döntőbizottság eljárásában az egyes eljárási cselekmények -bizonyos, a következőkben foglalt kivétellel – a Ket. 160-162. §-a szerintielektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatóak.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
Kapcsolódó címke:

Tanács tájékoztatása a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről

Kérdés: Élelmezési anyagok beszerzésére lefolytatott közbeszerzési eljárás egyik nyertesével a szerződést – annak lejárta előtt – közös megegyezéssel kívánjuk felmondani. Milyen formában, nyomtatványon kell a szerződés felmondásával (nem teljesítéssel) kapcsolatos tájékoztatást megküldeni a Közbeszerzési Tanácsnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. közbeszerzések ellenőrzésével kapcsolatosszabályozása – a szerződés módosításáról és teljesítéséről szóló – 307. §-ának(1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról,valamint a szerződés teljesítéséről külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
Kapcsolódó címke:

KDB-kérelem szerződés semmisségének megállapítása iránt

Kérdés: A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a döntőbizottság 20 millió forintos bírságot szabott ki. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ajánlatkérő (szabályos) közbeszerzési eljárást követően kössön (újabb) szerződést? A KDB kéri/kérheti az ily módon kötött szerződés semmiségének a megállapítását?
Részlet a válaszából: […] A döntőbizottság nem bírói fórum, nincs lehetősége aszerződés semmisségének megállapítására, illetve nem kérheti a szerződéssemmisségének megállapítását sem. A kérdés életszerű, erre azonban csak polgáriper megindításával van lehetőség a következők szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Adott évi közbeszerzés a statisztikai összegzés szempontjából

Kérdés: Az éves statisztikai összegzésnél mi minősül adott évi közbeszerzésnek? Példaként, ha egy közbeszerzési eljárás 2005. évben indul, de az eredményhirdetés vagy a szerződéskötés áthúzódik a 2006. évre, ezt a közbeszerzést melyik évi (a 2005. vagy a 2006.) statisztikai összegzésben kell jelenteni?
Részlet a válaszából: […] Tapasztalataink alapján a szerződéskötés időpontja azirányadó az éves statisztikai összegzés kitöltésekor. Egyben felhívjuk a figyelmeta Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatójára a 2005. éviközbeszerzésekről és beszerzésekről összeállított éves statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárási határidők döntőbizottsági eljárásban

Kérdés: Van-e az érdemi döntésre a döntőbizottságnak határideje? Mit tehet a kérelmező, ha 2 hónap után sem kap határozatot az ügyben?
Részlet a válaszából: […] Az eljárási határidők a döntőbizottság vonatkozásában nemegységesek, tehát van olyan eset, amikor a kérdéssel ellentétben jóvalkorábban, máskor pedig lényegesen hosszabb idő alatt kap határozatot azérdekelt a következők szerint.A Kbt. 318. §-ának (1) és (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolás hatóság által ismert kizáró okok esetében

Kérdés: Hogyan igazoltassa az ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) és a Kbt. 61. § (1) bekezdésének b) pontját – tekintettel arra, hogy létezik egy Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága és a Gazdasági Versenyhivatal, amelyeknek elméletileg ezeket a kizáró okokat ismerniük kell, és megvan az adatbázisuk ezek nyilvántartására, tehát hatóság van?
Részlet a válaszából: […]

A Kbt. 60. (1) bekezdés d) pontja, valamint a 61. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok hiányát közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazoltathatja az ajánlatkérő.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Elállás lehetősége dokumentáció hibájából eredő, törvénysértő szerződés esetén

Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 92. §-a értelmében eredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebbajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Értékhatár túllépése kiegészítő beruházással

Kérdés: Kiegészítő építési beruházás esetén mi a teendő, ha a kiegészítő építési beruházás összegével elérjük, illetve meghaladjuk a közösségi értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében azajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat építésiberuházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében akkor, ha a korábbanmegkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Eredeti pályázati anyag visszaadása eredménytelen eljárás esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánít egy kiírást (eljárást), mert (utólag kiderült) szakmailag hibás volt a kiírása, vissza kell-e adni az eredeti pályázatot (pályázati anyagot) vagy sem? (A pályázat számos, közjegyző által hitelesített másolatot tartalmazott – ÁNTSZ-engedély, OEP-szerződés, kamarai tagsági igazolás stb. –, amelyek később felhasználhatóak lennének, illetve több tízezer, esetleg százezer forintos költséget okoztak az ajánlattevőnek az érvénytelenné nyilvánítással.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény hatályos rendelkezései nem tesziklehetővé a beérkezett ajánlat visszaszolgáltatását. Az iratmegőrzési idő 5 év,amely időtartam alatt nincs lehetőség az ajánlat "hasznosítására" sem, azaz nemhasználható fel a következő, esetlegesen tárgyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
40
41
42
…
47