Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott közbeszerzési eljárás mellőzése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet a válaszból: […]alkalmazását jogellenesen mellőzték. Ugyanakkor, amennyiben a nemzeti szabályozás előír ilyen lehetőséget, a jogorvoslati eljárásnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, ideértve annak alapelveit, mivel maga az érintett közbeszerzési szerződés - mind az eredeti formájában, mind a jogellenes módosítását követően - a közbeszerzésekről szóló irányelvek tárgyi hatálya alá tartozik. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő módosítását szankcionáló bírság összegét az egyes felek magatartásának a figyelembevételével kell meghatározni."Mivel az érintett esetben a felek szerződésmódosítás keretében, tehát konszenzussal döntöttek, így a bíróság elfogadhatónak tartotta a közös felelősségre vonásukat. A szerződésmódosítás esetében a felek együttműködése a módosítás feltétele, bár véleményünk szerint ez alapján az ügy alapján sem mondható ki, hogy a módosítás jogszerűtlenségéért mindkét fél felel, függően attól, milyen tartalmú módosítás történik. Ha azonban az ajánlatkérő elkerüli a közbeszerzési eljárást, az ítélet nem terjeszthető ki arra az esetre, amikor maga az alapszerződés megkötése közbeszerzés mellőzésével történik, miközben a gazdasági szereplő nincs abban a helyzetben, hogy minden, a közbeszerzés előkészítésével és a közbeszerzés mellőzésének lehetőségével kapcsolatos információt ismerjen. Nem feltételezhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4530

2. találat: Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszból: […]szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, valamint a szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül.A (3) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerint megkötött szerződés esetében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság a szerződést megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.A (4) bekezdés kimondja, hogy a közbeszerzési törvény rendelkezései nem zárják ki a Ptk. 6:95. §-ának alkalmazását a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében. Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül a közbeszerzési eljárás szabályainak (ide nem értve a szerződés tartalmi elemeit szabályozó rendelkezéseket) megsértése abban az esetben eredményezi a szerződés érvénytelenségét, amennyiben az adott jogsértés súlyára és jellegére tekintettel a szerződés érvényessége e törvény céljaival és alapelveivel összeegyeztethetetlen lenne.A hivatkozott rendelkezés (1) bekezdésének a) pontja szerint semmis az a szerződés, amelyet a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttek meg. A Kbt. 176. §-a alapján, abban az esetben, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a Kbt. 137. §-ának (1) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.Jelen esetben tehát a KDB-nek nincs mérlegelési lehetősége a per megindítása tekintetében, a pert a Kbt. alapján meg kell indítania. A perindítással egyidejűleg ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés teljesítésének felfüggesztését is. A perindításra 30 nap áll a Döntőbizottság rendelkezésre, amely határidőt az érdemi határozat meghozatalától kell számítani. A perindításról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3918
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Közbeszerzés megkerülése

Kérdés: Mi a szankciója annak, ha a törvény téves értelmezése miatt nem írunk ki közbeszerzési eljárást, hanem annak mellőzésével szerezzük be az árut? Ilyenkor hivatalból is indulhat eljárás? Milyen határidővel?
Részlet a válaszból: […]jutástól számított egy évig tart az alábbi feltételekkel.A Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése értelmében a kérelem - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.A (6) bekezdés c) pontja szerint a (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.A (7) bekezdés értelmében, ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a (3) bekezdés szerinti határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be.Végül a (8) bekezdés rendelkezése alapján a (3)-(7) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.Hivatalból indított eljárás esetében a határidő öt évre bővül támogatásból megvalósuló szerződés esetében, az alábbi szabályozás értelmében.A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de- legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül,-[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3707

4. találat: Megrendelés fennálló szerződés terhére új igény esetén

Kérdés: Egy 2011-ben indított szolgáltatás megrendelésére irányuló közösségi eljárás eredményeként szerződést kötöttünk egy céggel 5 darab ingatlan + 40 százalék üzemeltetésére. Most felmerült, hogy egy további ingatlanunkon kellene üzemeltetési szerződést kötni, amelynek a becsült értéke eléri a nettó 8 millió forintot, de nem éri el a megkötött szerződés értékének a 40 százalékát. Ezenkívül az éves közbeszerzési tervünkben is van már hasonló, de más ingatlanra vonatkozó (uniós értékhatár feletti) előirányzat. Amennyiben az új igény műszaki tartalma megegyezik a meglévő szerződés műszaki tartalmával, lehet-e, illetve kell-e a meglévő szerződés terhére megrendelni a szolgáltatótól a szolgáltatást? A szolgáltató köteles-e eleget tenni az új megrendeléseknek?
Részlet a válaszból: […]nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne egészíthetné ki, hiszen a korábbi értékbe és tárgymeghatározásba is belefért. Mivel az egy korábban felmerült igény alapján került meghatározásra, függetlenül attól, hogy a Kbt. korábban nem így fogalmazott, véleményünk szerint ez nem lehet akadálya a korábban beszerzett mennyiség kitöltésének. Tehát ez egy lehetőség az ajánlatkérő számára, de nem kötelezettség, hiszen akár új eljárást is lebonyolíthat, nem köteles a 40 százalékot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2996
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Tevékenység kihelyezésének lehetősége közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül

Kérdés: Adott tevékenység kihelyezése 100 százalékos tulajdonú társaságba közbeszerzési eljárás nélkül megtehető-e? (Uniós rezsim szerinti értékhatárt elérő szolgáltatás, közszolgáltató cég, az outsourcingcég kapcsolódik a közszolgáltatáshoz.)
Részlet a válaszból: […]vállalkozás rendeli meg a szolgáltatást ezen ajánlatkérők egyikétől, feltéve, hogy az Európai Unión belüli szolgáltatások terén a fenti első vagy második pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább nyolcvan százaléka az ajánlatkérővel folytatott gazdasági tevékenységből származott. Ha az ajánlatkérővel a fenti, első pont szerinti viszonyban álló több szervezet nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást az ajánlatkérő részére, e szervezetek szolgáltatásaiból származó teljes forgalmat kell figyelembe venni. A 173. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles az előzőekben ismertetett (1) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - tájékoztatást adni a szolgáltatást nyújtó szervezet nevéről, az érintett szerződés jellegéről és értékéről, valamint minden olyan körülményről, bizonyítékról, amelyet az Európai Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy az érintett szerződő felek közötti viszony megfelel-e az (1) bekezdésben foglaltaknak. Az (1) bekezdés - fentiekben ismertetett - első, azaz a) pontjában megfogalmazott meghatározó befolyás a 100 százalékos tulajdon esetében teljes mértékű befolyást jelent, azaz a 173. § alkalmazható, ami azt jelenti, hogy a kérdés szerinti esetben nincs szükség közbeszerzési eljárás lefolytatására. [A Kbt. 163. § (1 bekezdésének a)-d) pontja szerint a különös közbeszerzési eljárások alkalmazási körébe - a 164-165. §-ban foglaltak kivételével - a következő tevékenységek tartoznak: - ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása; - egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása kőolaj, gáz,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 888
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Közbeszerzési eljárás mellőzhetősége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 786. számú kérdésére adott válaszra reflektálva kérdésünk az, hogy amennyiben nem az önkormányzati fenntartású kórház tulajdonában van a kft., hanem a fenntartó önkormányzat 100 százalékos tulajdona, akkor a jogügyletben érintett szereplők esetében (kórház - önkormányzati tulajdonú kft.) a sajátos jogi helyzetre tekintettel (ugyanaz a tulajdonos) mellőzhető-e a közbeszerzési eljárás?
Részlet a válaszból: […]közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy - a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik.] A kérdésre figyelemmel - az egységes áttekinthetőség érdekében - közöljük a Közbeszerzési Levelek 34. számában feltett 786. számú kérdést és az arra adott válaszunkat a következők szerint. Olvasónk kérdése szerint önkormányzati tulajdonú kórházuk kazánját 10 éves üzemeltetésre az önkormányzat átadta 100 százalékos tulajdonú kft.-jének. A kérdező - mint kórház - köthet-e az előzőek szerint már monopolhelyzetben lévő kft.-vel közbeszerzési eljárás nélkül egy cca. 500-600 M Ft értékű, 10 éves időtartamú hőszolgáltatási szerződést? A kérdésre adott válaszunk értelmében közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül a kórház akkor kötheti meg a 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezettel a kérdésben szereplő hőszolgáltatási szerződést, ha az alábbi két feltétel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. december 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 842
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Szerződéskötés lehetősége közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kórházunk kazánházát 10 éves üzemeltetésre az önkormányzat átadja 100 százalékos tulajdonú kft.-jének. Mi - mint kórház - közbeszerzési eljárás nélkül köthetünk-e a most már monopolhelyzetben lévő kft.-vel közvetlenül cca. 500-600 M Ft értékű, 10 éves határozott időre szóló hőszolgáltatási szerződést?
Részlet a válaszból: […]szerinti szervezetként általános közbeszerzési ajánlatkérővé válik. A Kbt. 2/A §-ának (1) bekezdése értelmében nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet - a közbeszerzési törvény 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére - a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve hogy - a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. Az előző bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha a fenti bekezdés első pontja szerinti gazdálkodó szervezetben a tagsági jogot megtestesítő üzletrész, illetve részvény több, a 22. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetben jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolják. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés a szóban forgó esetben határozott időre, legfeljebb egy évre köthető; a szerződés közbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbítható meg, ha az előzőekben ismertetett, első bekezdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 786