Közbeszerzési eljárás eredményének megtámadása

Kérdés: A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszát követően megtámadható-e az eredmény, vagy a megtámadásra csak az eljárás befejezésekor van lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Többszörös hiánypótlás lehetősége adott közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget ad hiánypótlásra, de nem határozza meg azt, hogy arra hány esetben van lehetőség. Mit jelent ez az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség esetén több alkalommal is lehetőséget adhat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Alvállalkozóval szemben fennálló kizáró ok kihatása az ajánlattevőre

Kérdés: Ki kell-e zárni az ajánlattevőt az adott közbeszerzési eljárásból, ha az ajánlattevő 10 százalék alatti alvállalkozójával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 60. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Termékösszetétel megadásának lehetősége

Kérdés: A termékek összetételének megadásával élhet-e az ajánlatkérő, megszabhat-e maximális víztartalmat, fehérje-, zsír-, só- stb. tartalmat a beszerzendő áru (termék) vonatkozásában, vagy ezzel sérti a verseny-, illetve esélyegyenlőséget?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 1. §-ának (1) és (2) bekezdése mondja ki, hogy a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, továbbá hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Tanúsítás gyakorlati szempontjai

Kérdés: A gyakorlatban milyen szempontokat kell figyelembe venni a tanúsítványok kiállítása során? Milyen főbb előírásokat tartalmaz a Kbt. ebben a körben? Ki végezhet tanúsítói tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] A tanúsítás az új Kbt. VI. részében szabályozott, a magyar közbeszerzésben eddig ismeretlen, új szemléletű és megfogalmazású jogintézmény.A Kbt. 309. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásai és gyakorlata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Irányadó jogszabály a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződésekhez kapcsolódó pótmunkák, pótköltségek vonatkozásában

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződéseknél, amennyiben pótmunka, avagy pótköltség merül fel, az új vagy a régi közbeszerzési törvényt kell-e alkalmazni építési beruházás esetén – figyelemmel a Közbeszerzési Levelek 20. és 139. kérdésére adott válaszokra is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – a Közbeszerzési Levelekben többször hivatkozott – 401. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény előírásait – bizonyos, a kérdés szempontjából nem releváns kivételekkel – a hatálybalépése (2004. május 1-je) után megkezdett beszerzésekre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Több eljárásra bontás megítélése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 202. kérdésére adott válasznak megfelelően a becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. § (3) bekezdése szerint lehetséges a több eljárásra bontás azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű-e, illetve helytálló-e ez a megállapítás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdésében – egyebek mellett – kimondja azt is, hogy tilos a törvény megkerülése céljából a közbeszerzést a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani. E (2) bekezdés az ún. egybeszámítási szabályokat tartalmazza.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Utólagos bekapcsolódás közbeszerzési eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség a részvételi alkalmasság igazolásával az ajánlati felhívások szétküldését követően a közbeszerzési eljárásba történő későbbi bekapcsolódásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. és 108. §-a nagyon szigorú és egyértelmű szabályozást tartalmaz. A korábban hatályos rendelkezéseknél hosszabb, konkrét időtartamot ad a részvételi jelentkezésre. Szabályozza azt, hogy milyen módon és feltételek mellett lehetséges a részvételi határidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Közbeszerzés tárgyának, mennyiségének meghatározása egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. 50. §-a meghatározza, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetve mennyiségét. Azonban a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Kérdésünk, hogy alkalmazható-e szükség esetén a fenti kitétel az egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása esetén is, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 299. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 300. §-ának (6) bekezdése erre tételesen nem tér ki?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni – egyebek mellett – a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét.A (2) bekezdés lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a közbeszerzés mennyiségét úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Tanúsítványok benyújtásának formája

Kérdés: A Kbt. előírja, hogy az igazolások csak eredetben vagy hiteles másolatban nyújthatók be a közbeszerzési eljárásban. Mit kell igazolás alatt érteni ebben a vonatkozásban? Például: CE-, ISO-minősítés elfogadható-e másolatban, tekintve, hogy ezek inkább tanúsítványnak, mint igazolásnak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmezésében valamennyi igazolás kizárólag eredetben, avagy közjegyző által hitelesített másolatban nyújtható be egy adott közbeszerzési eljárásban. Amennyiben az ajánlatkérő például pályázati feltételként írja elő azt, hogy az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
1
245
246
247
259